Zoo li,

Eloljaroban. kosz az ezoterikus dilirol irt tajekoztatot.

>A kvantumelmeleti jelensegek altalaban nem szemleltethetok,
Ha eleg melyen belemegyunk, a kvantumjelensegek szemleletesek is lehetnek.

>legalabbis ugy tudom, nincs attekintheto vilagos hibatlan
>analog megfelelojuk.
Sok megfelelojuk van, maga Scrodinger mechanikai rezonanciakkal foglalkozva
irta (iratta fel) nevezetes egyenletet.
Egy szbadon repulo gitarhur akarmilyen mechanikai energiat reprezentálhat.
Egy szabadon repulo elektron akarmilyen energiat folvehet, es ezt nem is
kvantumokban, hanem igenis folytonosan teszi!!!
Egy (ket végen) befogott gitarhur meghatarozott frekvencian rezeghet.
Potenciálgödörbe zart elektron meghatarozott energiaszinteket foglalhat el,
ezek kozott nincs folytonos energiafelvetel, vagy leadas.

>A kvantumelmelet szerint ok es annak okozata sok esetben
>nem kulonboztetheto meg, nem azonosithato, nem szetvalaszthato,
>vagy legalabbis oly hatarozottan nem, mint pl.
>a klasszikusmechanikaban. (remelem nem tevedek, van kivetel?)
Szerintem tevedsz.
Ha a kvantummechanikat ugy tekinted, hogy ok okozat nem valaszthato szet,
akkor a klasszikus mechanikaban sem valaszthato szet, olyan ertelemben pld.,
hogy oka e a tomegvonzas ket test kozeledesenek... nem oka. Van tomegvonzas,
a ket test kozeledik. Az oksagot a mi szemleletunk keveri bele, mert
idosorrend persze van. A gyurma azutan lapul be, hogy benyomtam. Ez szamomra
ok-okozatkent jelenik meg.
Ilyen ertelemben viszont a kvantummechanikaban is van ok-okozati
osszefugges.
Osszefoglalva: ok- okozat vagy mindket esetben van, vagy egyikben sem.

Zoli (ugyanaz? masik?)

>Kerdes, hogy legkor nelkuli nem porgo aszteriodarol szokesi
>sebessegnel nagyobb es azonos modon, fuggolegesen,
>egymas utan fellott, egymast  nem erinto makroszkopikus
>lovedekek elvben utkozhetnek-e majdan egymassal?
>b.,Visszaeshet-e  a 2. lovedek ?
>(A lovedekek kozti tomegvonzas, es az aszteroida
>tomegvaltozasa elhanyagolando)
Nem, ha az azonos modonban a sebesseg azonossaga is bennefoglaltatik.

>2. eset: Visszahozhato-e az 1. lovedek a 2.-kal, ha
>a lovedekek pontszeruek, a 2. lovedek sebessege
>szabadon valaszthato ? ( a tomegvonzasok ezuttal
>figyelembe veendok, s csak az aszteroida tomegvaltozasa
>elhanyagolando. )
Nem. De akkor a masodik lovedek es az elso ossze kell hogy talalkozzon,
hiszen vonzza egymast.
Ekkor akar poroghet is az aszteroida.

>Nem szamoltam ki egyiket sem,  inkabb az erdekelne,
>belattathatok-e tisztan logikai uton is a kovetkeztetesek,
>klasszikusmechanikaban gondolkodva ?
Be. Ld. fent.

Janos

Ha kötözködni nem is, vitatkozni mindig jó.

Zoli:

> >Az a gond, hogy azt hiszed letezel. Na EZ a kaosz... :-DDD
>
> Ez tetszik, de csakazertis belekotok! :)

Az bulie, mert ez a "sajat sir megasasa"-elnevezesu szindromat takarja.

Ezt mar leirtam korabban, levezettem, hogy informaciobol allunk, nem 
anyagbol, de bizonyara nagyvonaluan szonyeg ala teccettunk soporni 
a dolgot.

Most akkor mashogy:
1. eset: Vegyunk egy az egyszeruseg kedveert harom atombol allo 
targyat. Atomjai permanensen valamilyen kolcsonhatasban allnak 
egymassal, tehat a kerdeses koltsonhatas folyamatosan fennall 
kozottuk, ez alapjan tekintjuk oket osszetartozonak. A targy 
mindharom atomjat minden pillanatban azonositani tudjuk: A, B, C, es 
megallapithatjuk, hogy minden pillanatban az azonositott atomokat 
latjuk benne. Ezek az atomok nem mozognak (egymashoz es a 
muszerunkhoz kepest), folyamatosan egy meghatarozott alakzatban, 
mondjuk szabalyos haromszog alakzatban helyezkednek el. Ezek 
alapjan ez a targy letezik.

2. eset: Most vegyunk ket olyan, akar egymasra meroleges sikon 
torteno atomaramlast, amelyben az egyik aramlas atomjai sorra 
megfordulnak a fenti A atom helye'n es ott tartozkodasuk ideje alatt 
mindig letrejon a fenti kolcsonhatas, mig a masik aramlas atomjai 
szinten sorra megfordulnak eloszor a B, majd a C helyen, es ott 
tartozkodasuk ideje alatt szinten letrejon kozottuk a fenti 
kolcsonhatas. Az atomok mindig szinkron veszik fol a poziciot, a fenti 
kolcsonhatas tehat mindig harmuk kozott tortenik.

A 2. esetben nincs harom azonosithato atomunk, csupan 
_azonosithato_pozicionk_vannak_, valamint 
_azonosithato_kolcsonhatasaink_. Mindketto _informacio_, annak 
leirasa, hogy _mi tortenik_ (kolcsonhatas), es hogy _hol_tortenik_, bar 
a pozicio relativ, a kolcsonhatas jellege mar magaban hordozza, tehat 
ez masodlagos.
 Anyagi ertelemben a haromatomos targyunk nem letezik, csupan hiu 
abrandozas. Nem anyagi ertelemben letezik egy 
kolcsonhatassorozatunk, mely _informacio_. Ennek a 
kolcsonhatassorozatnak resze az anyagaramlas palyaja, es resze a 
_harom_atomok_ (nem eliras!) kozott ciklikusan letrejovo 
kolcsonhatas, es e ketto nem kulonitheto el egymastol.

A mi elo szervezetunket _pontos_megfeleltetessel_ (anyagcsere es 
mechanikai/biokemiai kolcsonhatasok) a 2. eset modellezi, ebbol (is) 
kovetkezik, hogy informaciobol allunk, nem anyagbol. Mivel pedig a 
minket alkoto elagazo kolcsonhatassorozat (mely igy: 
kolcsonhatasgraf, amit matrixkent tudunk leirni) nem kulonitheto el 
teljes egeszeben a "kornyezet"-nek nevezett tobbi anyagtol, a 
kolcsonhatasmatrix nem er veget az optikai es biologiai alapu 
hatarunknal.

Ami ebbol kovetkezik:
1. Nem letezunk, csupan informacio vagyunk, raadasul vegtelen 
kiterjedesuek.
2. Mivel nincsen hatarunk, minden telepatikus, pszichokinetikus es 
egyeb terbeli es idobeli parajelenseg 
_megalapozottan_feltetelezheto_, kicsit szajbaragosan: feltetelezese 
kritizalas, kirohoges, pampogas, gunyolodas, anyazas, es nem 
utolsosorban onegetes nelkul elfogadando, mivel qrwara semmi alapod 
sincs arra, hogy a feltetelezest elvesd, ellenben minden materialista, 
tudomanyos alapod megvan a feltetelezes elfogadasara.
3. Mivel csupan kolcsonhatasmatrix vagyunk, ezert sajnos tenyleg 
minden betegseg pszichoszomatikus, meg az autobaleset is, mert az is 
resze a kolcsonhatasmatrixnak, csak nagyobb lepteku. De igazan nem 
akartam senkinek a kis vilagat.
4. Meg sok mas is, pl. hogy a materializmus nem anyagelvu, soha nem 
is volt az, tehat igazabol feloszlatta onmagat.

> Aki hisz, az mar letezik.

Maradjunk a fizikai megkozelitesnel, a filozofia az masodlagos, ha a 
fizikai, matematikai megkozelites lehetseges.

> 1. kvantumelmelet van, kvantumszemlelet aligha, vagy 
> legalabbis ritka lehet, mint a feher-lyuk.

Nyelvtan: a kvantumszemlelet a kvantumelmelet torvenyeinek-
szabalyainak megfelelo szemleletmod, vizsgalati es velemenyalkotasi 
metodus.

Udv: Endre

Amikor szep az ido, tomeg van a teren. :-)

Sziasztok!

: >Irtad, hogy nagyon meg kellene kozeliteni fotozashoz a szondat. Ezzel
: >szemben mar 25 eve pletykaltak, hogy muholdrol akar egy gepkocsi
: >rendszama is azonosithato.

: Nehany szaz kilometerrol szerintem sem lehet problema egy jo minosegu
: foto, csak oda kell jutni, es en eppen ebben latom a nehezseget.

Meg nem lehet borult az eg, stb. Szerintem inkabb a muholdak optikajanak
felbontokepessegerol lehet itt szo, mintsem valosagos esetrol. A
rendszamtabla betui 1 cm vastag vonalbol vannak es kb. 5 cm magasak.
Tegyuk fol, hogy eleg, ha egy betut 10x14 pixelre/szemcsere sikerul
lefenykepezni. Tehat 100 km-rol 3,6 mm-es felbontast kell tudni, azaz
0,0074 szogmasodpercet, ha jol szamoltam. Nem tudom, hogy letezik-e ilyen
optika, amit egy muholdra fol lehetne pakolni (az alacsonyan keringo
muholdakon az optika kb. 0,5x0,5x0,5 m^3) -- a Hubble-tavcsorol annyit
talaltam csak, hogy 0,1 szogmasodpercnel jobb felbontasu (bar ez egy
teljesen mas kategoria). A masik, hogy a rendszamtabla fuggoleges sikban
all, tehat a muholdnak eppen a horizonton kell lennie, amitol a legkori
porreteg vastagsaga megtobbszorozodik a fenysugarak iranyaban. Tovabba
esetleg a muhold optikajanak az exponalas ideje alatt kovetni kell a
rendszamtablat, a muhold nagy szogsebessege miatt.


Udv,
marky

Sziasztok!

Nemletezo Woland irta:
> 2., Virtualis poziciok sorozatos ismetlesevel virtualis
> haladasra birhatoak a testek.

Ezt tolem idezte/foglalta ossze.
Elnezest kerek, munka kozben, tobbszor megszakitva irtam a levelet, itt egyszer
uen kimaradt nehany gondolat.

Megismerhetonek kell lennie annak a momentumnak, amely a virtualis poziciot meg
hatarozza. Ha pedig megismertuk, kezelni is tudjuk, (persze az, aki pl. Te vagy
, mert aki anyazik es nem gondolkodik, az soha nem fogja tudni). Igy lehet elme
letileg cimezni a poziciot. Ha pedig tudjuk cimezni, akkor ezt sorozatban ismet
elve virtualisan haladasra birhatjuk az erre kepes hajtomuvel felszerelt szonda
nkat, mikozben valojaban meg sem mozdul.

> Beszelnek ezek a gondolatok onmagukert, Endre, nekem
> csak annyi hozzafuznivalom lehet, hogy: No comment.:-)

Ahelyett, hogy figyelnel, anyazol. Nem baj, Woland, nem baj. Homokozz csak tova
bb... :-DDD

> Vegul azert meg ezuton tajekoztatlak, hogy nem vagyok programozo.:-)

:-DDD Latom analogiarol meg nem hallottal... Volt a mondatban egy "mintha", es 
hat az ugye azt jelzi, hogy utana analogia kovetkezik. :-)))

Endre

http://www.vipmail.hu

> Kedves Endre
> Itt mar attertel egy masik "szintre".
Szerintem is, ezert - ha szeretned, hogy kicsit is komolyan vegyenek - 
probald meg NAGYON ALAPOSAN bebizonyitani, amit allitasz.

> 3., A Ter egy virtualis, kvantummechanikai mellekjelenseg.
> 4., A virtualis ter minden pontja kozvetlenul cimezheto.:-)
Ertem az analogiat, ami alapjan gondolod - de mivel bizonyitod, hogy 
ennek BARMILYEN alapja is van? Akkor en is mondhatom, hogy a vilagunk 
csak a lathatatlan rozsaszin unikornis gondolataiban letezik!

Tehat: ird le PONTOSAN, hogy mibol lehet latni, hogy a ter virtualis, 
ezek a pontok hogyan cimezhetok, es mindez hogyan ellenorizheto?
Ezen kivul pl. hogyan teljesul zart rendszerben az 
anyag/energiamegmaradas, ha ki-be lehet ugralni? Ha megsem teljesul, 
miert nem tapasztalunk ilyet?

Amig ez nem megy, addig ez csak egy erdekes gondolat. Ez itt pedig egy 
tudomanyos lista akar lenni, nem a "para", meg csak nem is a 
"filozofia" (bar oda sem artanak a pontosan kifejtett gondolatok, meg 
ha ott nem is kell bizonyitani).

Hello Krisztian !

>a Naprendszerbe belepo idegen muhold nagy sebessege es palyaja
>jelenti elsosorban a problemat. 
Mint irtam, regi naprendszeri civilizacio szondajaval is megelegedne'k,
s annak sebessege lehet, hogy nem okozna gondot.

>en inkabb a befogas es a Foldre lehozas problemait neztem. 
Mindenkepp automatakat gyartani es kuldeni, megpedig olyanokat,
melyekben a majdani vam- es penzugyorsegek kivancsi 
robotjainak vizslanto, behatolo, korulszimatolo es motozo 
programjai ketyegnek.  :)
Lehozni azonban nem erdemes idegen szondat, mert panik 
torne ki, ha rovidesen titokzatos megbetegedesekrol vagy 
halalesetekrol irnanak egyes honlap- ill. ujsagirok, ami varhato. 

>technologialig fejletlen civilizacio nem kepes dinokat 
>eloallitani, nem beszelve arrol, hogy egy traktort vagy 
>egy emelodarut konnyebb konstrualni, mint egy elolenyt.
Nem is eloallitasra celoztam, hanem kitenyesztesre,
ill. esetleg kemikaliakkal es/vagy sugarzo anyagokkal 
elerheto genmanipulaciokra, elso kozelitesben.
De miert is ne letezhettek volna olyan intelligens elolenyek - pl.
tengeri labasfejuek, melyek a cerkan kivul sokfele eszkozt 
hasznaltak ill. keszitettek, s eljutvan a kemian at a kemotronikaig, 
computereik is lettek, majd egyre melyrehatobb sejt-elettani 
ismereteik reven kesobb mar elo'' cel-hardverekkel vegeztettek
gensebeszeti beavatkozasokat.

Nemregiben azonositottak egy tengeri allatot, mely optikailag 
tisztabb es rugalmasabb szilicium alapanyagu uvegszalakat allit
elo hu''s vizben, mint amilyet ember ma gyartani tud, s azt is csak 
magas homersekletu technologiaval - egyelore.
Ezen 'Euplectella' ill. 'Venusz viragkosara' nevre keresztelt 
kulonos allatka 5...17cm hosszu uvegszalakat termel sajat 
maganak, holott ugy tunik, o nem is lat.
http://www.supergames.hu/cikk.php?cid=28669
Kotelezo felvetni a kerdest: Vajon sokszazezer evvel korabban 
elt osei se gyartottak hosszabbakat ? 
Ha gyartottak, minek/kinek ? 

Most ugy tunik - regi civilizaciok utan kutatva a Naprendszerben, 
me'lyen ala kene merulni tengerek iszapjaba is - de kimeletes 
modon, nehogy a szocsovon at ilyesfele legyen a parbeszed: 
- Mennyi ?
- Harminc !
- Mi harminc ?
- Megrongalt uvegszal. Erdekes, nemelyiknek vilagit a vege... 

Udv: zoli

http://www.origo.hu/tudomany/technika/20030625vege.html

*Ausztál kutatók egy olyan üvegfajta kifejlesztésén dolgoznak, 
ami a látható fényt teljesen, a hősugárzást azonban csak 
részben engedi át. Stefan Schelm és Geoff Smith, a sydney-i 
műszaki egyetem munkatársai újításának alapját egy olyan 
olcsón előállítható polimer képezi, amely üveglapok közé 
rétegelve kiszűri a hőséget okozó infravörös sugarakat.
A polimert alkotó molekulák igen kis sűrűségben vannak jelen 
a rétegben, így az üveg kellő tisztasággal látszik át, 
s bár a réteg tömegének mindössze 0,02%-át teszik ki, 
az átjutó  infravörös hullámok az eredeti érték 5%-ára 
csökkennek, szemben a hagyományos napfényszűrő üvegek 
hatékonyságával, ahol ez az arány 70%.*

Ha ez a tulajdonsag idot allo is es nem lesz sokkalta dragabb 
a mai uvegeknel, hamar lecserelodik a vilag majdminden 
ablakuvege. (kivéve talán UJ-Zelandot, ahol asszem az eghajlat
miatt nincs komoly jelentosege )
A gyartas beindulasakor valszeg megno, de a vege fele mar 
vilagmeretekben csokkenni fog a gaz- es hokibocsajtas. Az epitesi 
jogszabalyokba is bekerul majd a kotelezo alkalmazasa. Megvalosulhat 
vegre az uvegajtos hutoszekreny is. A teljesen uvegfalu epuletek 
szama is megno bizonyara, illetve az uvegezett verandak 
elterjedtebbek lesznek. Mindezen okok miatt rovid ido alatt be kene 
induljon a tomegyartas, hiszen oriasi uzletre van kilatas, azaz a 
tokenek maris zudulnia kell a kutatasok mihamarabbi befejezesere.
Ha van sydney-i olvasoja a Tudomanynak, vagy kapcsolat az 
egyetemmel, szepen kerem jelezni, amint az egyetem ujrauvegezese 
megkezdodott, mert abbol tudhato, hogy az attores tenylegesen 
megtortent. 
S meg az is jelezheti, hogy a tozsdeken megelenkul hirtelen az 
uveggyarak reszvenyeinek forgalma (ami talan mar meg is
tortent), de ha mashonnan nem ertesulunk a sikerrol, akkor 
a boltok polcain akciosan hirdetett, hagyomanyos uvegu termoszok 
tomege jelzi majd, hogy valami nagy dolog tortent a vilagban, es 
az is, hogy az uvegipari szakiskolakra egyszercsak keptelenseg lesz 
bejutni.
Vajon hova kerul majd a sok regi uveg ?  Az uveggyarak 
be szoktak olvasztani, vagy az gazdasagtalan ? 

Udv: zoli

On Tuesday 07 October 2003 14:04, antalcs wrote:
> en elhittem :)) illetve milyen jo lenne ha... igy utolag eleg vad, dehat
> ha valakinek a holdutazasrol beszelnek 1903-ba alighanem korberohog.

Most nem tudom eldonteni hogy szandekosan irtal 1903-at vagy nem:-) A 
szoveg alapjan inkabb csak azert irtad mert pont 100 evvel ezelott volt, 
viszont toled elvarom hogy ne vak tyuk is talal szemet alapon irjad :-)

http://www.informatics.org/museum/tsiol.html

Idezni nem merek mert ujabban nem szabad angolul irni, de szepen irja hogy 
az 1903-ban megjelent raketas urutazasos cikke az elso tudomanyos 
publikacio volt a dologrol.

Tudtommal nem nagyon rohogtek korbe, bar mintha nem is vettek volna tul 
komolyan az elejen.

-- 
Udv, Sandor