1. |
Hany nyelv van? (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
2. |
Fizethetnek... (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
3. |
Ezzel szemben? (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Lapszemle (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Lapszemle (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
6. |
2003 angolul (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Lapszemle (mind) |
63 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: Lapszemle (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Hany nyelv van? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A Grazban megnyílt Bábel tornya kiállítás kapcsán olvasom:
"A ma ismert több mint hat és fél ezer nyelvrõl van itt bõséges
leírás..."
Valóban ennyi nyelvet ismerünk? Ez a valaha ismert nyelvek száma
vagy csak az élõ nyelveket vették számba?
Az eszperantó, idó és más mesterséges nyelvek szerepelnek-e a
listán? (nyilván a végsõ számot ez nem igazán befolyásolja)
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Egy jatekos nem valtoztathat meg szabalyokat (Brody J.)
|
+ - | Fizethetnek... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Internetes hírek között olvastam az alábbi címet:
"Fizethetnek az amerikai egyetemisták a letöltésekért"
A cím - gondoltam - azt akarja jelezni, hogy _ha úgy gondolják,
akkor fizetnek_, de a letöltés alapvetõen ingyenes.
A címhez tartozó cikkbõl viszont kiderült: arról van szó, hogy a
jövõben _esetleg fizetniük kell_.
Valóban ennyire nem egyértelmû a -hat/-het képzõ jelentése, vagy
csak én gondolkodtam rosszul?
Üdvözlettel,
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Egy jatekos nem valtoztathat meg szabalyokat (Brody J.)
|
+ - | Ezzel szemben? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Újságcikkben olvasom:
"..., ezzel szemben a tétel visszafelé is igaz: ..."
Nem tudom, ki hogy van vele, én mindenesetre úgy írnám, hogy pld.
"..., ugyanakkor a tétel visszafelé is igaz: ..."
Ha a tétel visszafelé nem lenne igaz, akkor igy lehetne fogalmazni:
"..., ezzel szemben a tétel visszafelé nem igaz: ..."
Mi a véleményetek?
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Egy jatekos nem valtoztathat meg szabalyokat (Brody J.)
|
+ - | Re: Lapszemle (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> 2. "... a rendõrség vegzatúráját is vállalva ..."
> Mi az a vegzatúra? Az adott szövegkörnyezetben a zaklatás tûnik egy
> lehetséges jelentésnek.
Igen. Vegzál: (hivatal) packázik a kisemberrel, berendeli
jelentéktelen papírügyek miatt, ügyeit firtatja, zaklatja.
> Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a kõrözni ige létezik-e?
Szerintem nem.
> a) kõröz = liptói túrót készít (e tevékenység eredménye a kõrözött,
> és nem a körözött)
Érzésem szerint a "liptói túrót készít" mûvelet végeredménye a liptói
túró, nem pedig a körözött. Ez utóbbi viszont rövid ö-vel írandó.
> Mi a górcsõ?
A mikroszkóp nyelvújításkori elnevezése.
> A csõtõl eltekintve, mi a gór?
Górni: kutatni valamiben, széttúrni egy kupac holmit, mert keresünk
közte valamit.
Kigórni: kidobni, szemétre hajítani. Elgórni: (pénzt) elpazarolni.
> 6. "... mert az állam által ellenõrzött és emelt árak köre még
> mindig széles sugarú."
> Lehet-e a sugár jelzõje a széles?
Nem tudom, jelen esetben a hosszú illene ide. Ugyanis a mondat nyilván
arra utal, hogy ez a kör _nagy._ Tehát hosszú a sugara. Nyilván a
_széleskörû_ zavarta meg a fogalmazót.
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Az Interneten senki se tudja, hogy kutya vagy.
|
+ - | Re: Lapszemle (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0392-ban irta Szegedi Ga'bor >:
>2. "... a rendõrség vegzatúráját is vállalva ..."
>Mi az a vegzatúra? Az adott szövegkörnyezetben a zaklatás tûnik egy
>lehetséges jelentésnek.
Amúgy is azt jelenti. Ha valakit vegzálnak (zaklatnak), az a vegzatúra.
>a) kõröz = liptói túrót készít (e tevékenység eredménye a kõrözött,
>és nem a körözött)
A liptói is körözött. Ugyanis körözõ mozdulatokkal keverjük a finomságokat
egybe (én pl. gondosan teszek bele kapribogyót is, ajánlom mindenkinek
kipróbálásra; úgy szeretem a legjobban, hogy 2 egység juhtúró, 2 egység
tehéntúró, 1 egység vaj -- kicsit off, bocs).
>b) kõröz(ik?) = bridzsben egymás után több kõr lapot játszik ki.
Ez igaz.
De legyünk megértõbbek: a kör szónak [kõr] ejtése nagyon elterjedt, ezt
írásban tükrözni helyesírási hiba, de legalább jól magyarázható.
>4. "...ezt szeretném elsõként górcsõ alá venni."
>Mi a górcsõ? A mondat azt jelenti, hogy meg akar vizsgálni valamit
>az illetõ újságíró. Egy vizsgálati mód a nagyító alá helyezés. A
>nagyító viszont nem csõ! A csõtõl eltekintve, mi a gór?
De, ha az illetõ mikroszkóp. És épp a mikroszkóp nyelvújítási elnevezeése
volt a górcsõ. Bugát Pál alkotta a régi/népi gór 'nagy, hosszú' melléknév
felhasználásával. Volt még górugrány 'kenguru' és górüveg 'nagyató' is.
>6. "... mert az állam által ellenõrzött és emelt árak köre még
>mindig széles sugarú."
>Lehet-e a sugár jelzõje a széles?
Mint a példa mutatja, lehet. :-)) Amúgy én ilyet csak nyelvbotlásból
mondanék, de a Google-n rákeresve 15 találatom is volt (számos igényes
forrásból), úgyhogy alakulgathat egy ilyen neologizmus. S a finnyásoknak
idézem a Magyar nemzeti szövegtár egyetlen találatát:
És mivel -- föltehetoleg -- csak az idióták boldogok állandóan, ez a
szenvedés- és vigaszköltészet bámulatosan széles sugarú (Nemes Nagy Agnes:
Rilke-almafa)
Nemes Nagy Ágnest lehet szeretni vagy nem szeretni (én az utóbbi
kategóriába tartozom), az, hogy a magyar stílushoz igencsak értett,
vitathatatlan.
Üdv: Attila
|
+ - | 2003 angolul (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Sehol sem talalom, hogy kene mondani helyesen angolul az evszamokat.
Erdekes, hogy 1992-tol tanultam angolt, es szoba sem kerult, hogy 8 ev mulva
mar nem a nineteen-ninety... formula lesz hasznalatos, hanem valami egeszen
mas. A CNN-t figyelve nem valami egyseges ez a dolog.
Hallottam mar twenty-oh-three, two thousand and three alakot is. Nekem
igazabol egyik sem tetszik, nem valami gordulekeny kifejezesek.
Mit gondoltok errol?
--
EIK && Udv,
Hunter -[HE 1.15beta8+1;]-
|
+ - | Re: Lapszemle (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
HIX NYELV #392, Szegedi Gábor >:
> " ... felmérései azonban leszámoltattak ezekkel az illúziókkal." Nem
> lehet, hogy inkább leszámoltak az illúziókkal?
Az idézted kijelentést át kellene fogalmazni. Az általad javasolt megoldás
azért nem alkalmazható, mert csak értelmes lény tud 'leszámolni az
illúzókkal', felmérések nem.
Az eredeti szövegben ezt érzékelve szerepel mûveltetés, de ez így elég suta
megfogalmazás lett, jobb lett volna valami ilyesmi: "Az utóbbi idõk
nemzetközi felmérései nyomán azonban leszámoltunk / [az érdekeltek]
leszámoltak ezekkel az illúziókkal".
> Mi az a vegzatúra? Az adott szövegkörnyezetben a zaklatás tûnik egy
> lehetséges jelentésnek.
Valóban azt jelenti, hogy 'zaklatás'. A szó ma már kiszorulóban van a
semleges nyelvhasználatból, de a XVI. sz. óta adatolt. Az eredetét tekintve
latin: a "vexo" 'kínoz, gyötör, zaklat stb.' ige származéka. Igeként
gyakoribb a magyar nyelvben: "vegzál" 'zaklat, gyötör', melynek több azonos
jelentésû fõnévi formája van: "vegzatúra", "vegzáció", "vegzálás".
> a) kõröz = liptói túrót készít (e tevékenység eredménye a kõrözött, és nem
> a körözött)
Itt javítanom kell, mert e tevékenység eredménye rövid "ö"-s "körözött". A
név onnan jõ, hogy elkészítéséhez a túrót vajjal kell körzõ mozgással
elkeverni. Van "körített túró" elnevezése is.
> b) kõröz(ik?) = bridzsben egymás után több kõr lapot játszik ki
Ez már sokkal inkább. A tévesztés mögött egyébként szerintem a "Körös"
'folyó' ~ "Kõrös" 'település', "kör" 'karika' ~ "kõr" 'kártyaszín'
kettõsségek tovaterjedése állhat.
> Mi a górcsõ? (...) A nagyító viszont nem csõ! A csõtõl eltekintve, mi a
> gór?
Ha láttál régi mikroszkópot, akkor láthattad, hogy a "gócsõ" miért csõ. Az
állítható fókusztávolságú korai modellekben egy vastagabb csõben lehetett egy
tekerõgombbal beljebb ill. kijjebb csúsztatni egy kisebb átmérõjû csövet. Az
elõbbi végén volt az objektív (tárgylencse), az utóbbi végén az okulár
(szemlencse). (A még korábbi modelleken a tubusok fordítva álltak: alul volt
a kisebb, felül a nagyobb csõ.)
A "gócsõ" tehát mikroszkópot jelent, a nagyítót "górüveg"-nek mondták.
Mintkettõ a XIX. sz. közepén keletkezett nyelvújítási szó.
A "gór-" egy önmagában nem létezõ (ill. önállóan nem adatolt) ismeretlen
eredetû szó, amely összetett szavak elõtagjaként 'nagy, testes, hosszú'
jelentésû már a XVI. sz. óta, pl. "górdió" 'nagy szemû diófajta', "górmadár"
'nagytestû gázlómadár', "górnyakú" 'hosszú, ívelt nyakú', "górszem" 'nagy,
kidülledõ szem'. Az ilyen összetételekbõl vették át a nyelvújítók, és
használták 'nagyító' értelemben.
(N.B. Ez a "gór" szó nem függ össze a "gór" 'dob(ál)' igével.)
|
+ - | Re: Lapszemle (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
On Saturday 12 April 2003 23:13, Szegedi Ga'bor wrote:
> 4. "...ezt szeretném elsõként górcsõ alá venni."
> Mi a górcsõ?
Csak azert hogy fellenditsem a Nyelv holnapi forgalmat, ime egy reszleges
valasz: go'rcso" a mikroszkop regi neve. "Gorcso ala venni" meg ma is
elterjedt kifejezes (azt hiszem csak ebben el tovabb a szo), jelentese kb
reszletesen megvizsgalni.
Bizom benne hogy Tamas meg a tobbiek sokkal reszletesebb magyarazattal fognak
szolgalni:-)
--
Udv, Sandor
|
|