HIX NYELV #0624, Racsko' Tama's  >:
> Az <imágó> eredetére már válaszoltak, de a jelentésére még nem. Az
><imágó> egy specializált szó, nem használhatód sem az <imázs>, sem az
><imidzs> helyett. Az <imágó> szó a kifejlett rovart jelöli (szembeállítva
>az egyedfejlõdésének korábbi különféle lárvaállapotaival).
Ezt nem tudtam. Halvány az emlék, de mintha Vágó Istvántól hallottam
volna a szót 'imázs' értelemben. De ha mástól, esetleg akkor is
elõfordulhat az, hogy módosul a jelentések halmaza, nem? Lásd "pickup",
bár itt a kiejtés azért megkülönbözteti a jelentéseket [pikáp, piköp].
Vagy lásd még "swap".
> A <http://romanid.freeweb.hu/DT2/dt2_prg.zip>; címrõl letölthetõ a
>program (938 kB), a dBase-es változat (398 kB) pedig elérhetõ, mint
>< http://romanid.freeweb.hu/DT2/dt2_dbf.zip>;.
Nem sikerült letölteni. Az oldal létezik, de ezek a linkek nem...
>> nem kellene ilyen nagy súllyal értékelni az elõfordulási frekvenciát.
>> Érdekes információ, de nem biztos, hogy törvényeket kell rá építeni.
> Az elõfordulási frekvenciák összességét fonotaxisnak nevezzük, amely
>komoly tudományterület, és segítségével könnyen rájöhetünk, hogy a <tkács>
>nem lehet magyar szó, ellenben szlováknak tökéletes.
Pont ezt mondom én is. Információ. De szerintem nem feltétlen kéne
szabályokat erre alapozni, ne a szabály mondja meg, hogy nüansznak vagy
nuánsznak ejtsem a szót. A swap[ról/rõl] is ugyanezt gondolom.
>[...] az <-nsz> végû szavak nem különösebben jólformált hangtestû szavak a
>magyarban, ami azt jelenti, hogy maguk a szavak valószínûleg még nem értek
>a magyarosodási folyamatuk végére. [...] érdemes nagy súllyal értékelni az
>elõfordulási frekvenciákat és idõbeli változásukat, mert általuk
>szerezhetünk információt a nyelv mögöttes szerkezetérõl.
OK. Csak még annyit, hogy pont ott nem kéne erõsen szabályozni, ahol konkrét
magyarosodási folyamat zajlik. De hogy õszinte legyek, már magam sem tudom,
honnan indult ki a téma, és volt-e egyáltalán szó ilyen szabályozásról.
--
Udv,
Hunter http://vnet.hu/huntah/ -[HE 1.15beta10;]-
|
