------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Mon Jan 27 00:48:59 EST 1992 Subject: *** FORUM *** #472 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : csonka@frmop11 Temakor: Az abortusz kerdesehez. ( 30 sor ) Felado : csonka@frmop11 Temakor: 56-os szabadsagharc ( 63 sor ) Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: Tudjman ( 16 sor ) Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: Horvath Belarol ( 10 sor ) Felado : bodorgeza@gcrc2.wustl.edu Temakor: Te is fiam, HVG =! ( 95 sor ) Felado : aronatas@weber.ucsd.edu Temakor: FIDESZ 3. ( 92 sor ) Felado : erdlac@math Temakor: Matematikai Olimpia Alapitvany ( 73 sor ) Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: Hetyei Gabihoz ha meg olvassa ... ( 18 sor ) Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Redskins 37 - Bills 24 ( 1 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Valaszok a koltsegvetesrol ( 98 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Atomvillanas ( 4 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Koltoi kerdes Elek Gaborhoz ( 6 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Pro-East: Abortion in Germany. Economist, 30.11.91 ( 37 sor ) Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: A Z-T szavazas eredmenye ( 28 sor ) Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: Kerdesek Vajta Miklostol ( 30 sor ) =============================================== Felado : csonka@frmop11 Temakor: Az abortusz kerdesehez. ( 30 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az abortusszal kapcsolatban fontos nak tartom, hogy az alabbi statisztikak minden abortuszra vallalkozo no elott ismetek legyenek, ill. altalaban konnyen elerhetoek legyenek: 1) Muteti halalozasi statisztika. 2) 1, 2, 3 stb. abortusz utani koraszulesi es magzatelhalalozasi statisztikak. 3) Abortusz utani terhessegbol szuletett gyermekek, eletkepessegi es egyeb mutatoi. Az abortuszt a mult szazadbol rank maradt, primitiv, rossz terhessegmegszaki- tasi modszernek tartom, amely visszafordithatatlan karosodast okoz a noi szervezetben. Pusztan egeszsegugyi okok miatt is vissza kell szoritani. Viszont meg kell tartani mint vegso (de nagyon rossz) eszkozt. Miota leteznek a nemi aktus utan alkalmazhato tablettak (Postinor) a nok lenyegesen konnyebb helyzetben vannak, mert ennek hasznalataval utolagos 'korrekciora' mindig van lehetoseg (eroszak vagy 'gumidefekt' utan).Szerintem az abortusz visszaszoritasat maximalisan szorgalmazni kell, de nem annyira nepessegi megfontolasokbol, hanem egeszsegugy okok miatt. Vagyis az alternativ leheto- segek megtartasaval es a legkevesbe karos megoldasok szorgalmazasaval. Nem megkerulheto az abortusszal kapcsolatban az abortusz gyilkossag jellege sem, legalabbis szamomra az, mert egy emberi leny elpusztitasa a cel. Ezt az allaspontot minden abortusz mellett agitalo embernek komolyan kellene venni es az os tobbsejtuekkel valo idetlen peldalodzas nem jo ellenerv. (Erre egyebkent me'g Kis Janos is felhivta a figyelmet). Velemenyem szerint az abortusznak, mint idejetmult es veszelyes, durva beavatkozasnak el kell tunnie az orvosi gyakorlatbol, es normalis, az orvostudomanyhoz melto eszkozoket kell alkalmazni. Montpellier, 1992 jan. 25. Csonka Gabor =============================================== Felado : csonka@frmop11 Temakor: 56-os szabadsagharc ( 63 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kornai szabadsag harc ertelmezese nagyon szigoru kriteriumokat jelent. Ezen feltetelek kialakulasahoz hosszabb idore es az ido soran kialakulo nagyobb szervezettsegre van szukseg. Tovabba a realitasok, es az ellenfel azonositasa- ra. Nagy Imre nem ismerte es nem ismerte fel kesobb sem a helyzetet. Az ellenfel nov. 4.-ig a Rakosi-Gero-AVH-Magyar Hadsereg-Magyar Rendorseg es az oket tamogato Szovjet Hadsereg volt. Ez utobbi nem viselkedett egyertelmuen es kozelebb allt a felkelokhoz, mint a Magyar Hadsereg es plane az AVH. Ezert vontak ki a Szovjet csapatokat Budapestrol, mert szabalyosan fraternizal- tak, jobban mint a Magyar Hadsereg(MN). Az AVH vegig, az MN is sokaig a forrada lom ellen harcolt (a parthazat szetlovo tankokat is hadsereg a vedok felmente- sere kuldte, vagy Gyorben is tomegverengzest hajtottak vegre a fegyvertelen tuntetokkel szemben). Az MN tisztjei kommunista ideologiaval fertozott emellett vegletesen Szovjetbarat tisztek voltak, es ha jol emlekszem, csak 2.-a 3.-a korul allt at a hadsereg formalisan is a forradalom oldalara. A harc az AVH a rendorseg es az MN ellen folyt egy ideig es nem a Szovjet hadsereg ellen, hanem sokszor annak tamogatasaval| Itt roviden leirok egy megtortent esetet, a radioban hallottam, azok meseltek akik ateltek. A datum 1956 nov. 2.-4. Szinhely: a Magyar Szovjet hatar Csap kornyeken, egy magyar hataror laktanya. A Magyar Szovjet un. fegyverbaratsag- hoz szorosan hozzatartoztak a kozos tiszti-legenysegi tivornyak. A szomszedos laktanyak renszeres kapcsolatban voltak egymassal, es szabalyos idokozonkent (terv szerint) atlatogattak a hatar tuloldalara. A cel baratkozas, ami estefele menetredszeruen iszonyatos, ajulasig taro verseny ivaszatban kulminalt. A hulla reszeg parancsnokokat es tiszteket utana az orseg mindig visszavitte a sajat laktanyajukba. Ez annyira fontos esemeny lehetett, hogy amikor nov. 2.-an a magyar laktanyan volt a sor, senki nem zavartatta magat a forrada- lom altal, a Szovjetek jottek a Magyarok ugyanugy fogadtak oket, es az ajult katonakat ugyaugy visszavittek a szovjet laktanyakba, mintha mi se tortent vol- na. Az egyik szemtanu nov. 4.-en eppen orsegben volt, latta hajnalban, hogy szepen sorban megindulnak a tankok felejuk, a szomszedos barati laktanyabol. Nem ertette a dolgot, nem emlekszem hogy jelentette-e, valoszinuleg nem. Csak akkor fogta fel mirol van szo, amikor a tankok a laktanyajukra iranyoz- tak agyuikat es egy fel oran keresztul folyamatosan lottek a lakta- nyat. A katonak aludtak, riado nem volt. Lett viszont rengeteg halott es sebe- sult. A varosi mentoket, aki a lovoldozesre kijottek elzavartak, az elsose- gelyt nem engedelyeztek, vegigneztek hogyan haldoklanak azok a katonak akik 2 napja vendegul lattak oket. Aki megmaradt letartoztattak. A tiszteket is. Mindezt csak azetr irtam le, hogy a T5-os pontot kiegszitsem, lehet, hogy volt aki laktanyaban csucsult, de tobbnyire mint fogoly, ha eletben maradt. Masreszt az MN szovjetbarat kommunista tisztikara teljesen alkalmatlan volt a harc felvetelere orszagos szinten. A lanc elemei tehat nem illeszkedtek, Nagy Imre a Parlamentben, majd a Jugo kovetsegen, Maleter fogsagban, a tisztikar azt sem tudja, hogy most a szovjetek az ellenseg, a lakossag meg keszult az elso bekes munkanapra es kellemes emlekeket oriz a baratsagos szovjet katonakrol, akik a forradalom melle alltak es kivonuloban voltak. Nagy Imre es a tisztikar gyakorlatilag hasznalhatatlan volt. A lakossag pedig eppen leengedett. Egyedul a paramilitaris egysegek voltak eberek es gyenge regularis tamogatassal, elszortan, ill. Budapesten kevesbe elszortan felvettek a harcot. Egy csata biztosan volt, Budapesten. Hadjarat az emlitett okok miatt nem volt magyar reszrol. Az en megfogalmazasomban 1956 nov. 4.-e utan szorvanyos, a lakossag altal passzivan tamogatott, paramilitaris es kis szamu regularis egyseggel vivott szabadsagharc folyt, amit az igert kulso tamogatas elmaradasa, es az ellenseg rendkivul kegyetlen fellepese lehetetlen helyzetbe hozott. Ez a kegyetlenseg azert volt sokkolo hatasu, mert korabban eppen ellenkezojet tapasztaltak. Nem lehet karhoztatni azokat, aki a bizonytalan halal, helyett a biztos eletet valasztottak Nyugaton. Nelkuluk ma sokkal szegenyebbek lennenk. Eletukkel tobbet hasznaltak hazajuknak, mint pusztulasokkal hasznalhattak volna. (Vagy otthoni botoneveikkel, portasszolgalatukkal). Udvozlettel, Csonka Gabor =============================================== Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: Tudjman ( 16 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Findler Miki, Ize...Valami felreertes lehet, mert elolvasva amit irtam, a Tudjmanrol kimondott legpozitivabb allitasom az volt, hogy "szerencsere tenyleg nincs tul nagy jatektere". Azt irtam, hogy Miloseviccsel egyutt a kom- munizmus -> nacionalizmus hullamon jutott a csucsra. Aminek orultem, az az, hogy ebben egyetertunk Csonka Gaborral, marmint a Tudjmanrol alkotott rossz velemenyunkkel. A horvatok mellett tettem egy drukkolo megjegyzest, de a kozos multnal nem Jankapusztara gondoltam. Igaz, azt is irtam, es erre reagalhattal "quasi dicseretet" emlitve, hogy meg az is lehet, hogy megvaltozik. Ezt termeszetesen ne vedd komolyan, ki kellett volna tennem a smiley face-t. Tenyleg lehet, hogy megvaltozik, de errol komolyan csak akkor lehet majd beszelni, ha mar megtortent. Udvozlettel Hidas Pal =============================================== Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: Horvath Belarol ( 10 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - En viszont a XII. keruletben dolgozom, s nagyon sok kollegam ott lakik, ok is kaptak abbol a Radayt ragalmazo szorolapbol, ami tenylegesen be- folyasolta a velemenyuket, pedig elotte biztos befutonak latszott. Miutan az egesz a valasztasok elott par nappal tortent, mire Raday tisztazta magat, mar nem ra szavaztak. Ez igen fajdalmas vereseg volt, foleg a modszer aljassaga miatt. Udvozlettel Hidas Pal =============================================== Felado : bodorgeza@gcrc2.wustl.edu Temakor: Te is fiam, HVG =! ( 95 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A HVG valaha kedvenc lapom volt, egy ideig meg itt is olvastam, viszont az elmult harom evben egy szama sem kerult a kezembe. Ugy latszik, nem vesztettem sokat. Bizonyara kitalaltatok, a Jobbagyi Gabor altal irt cikk miatt mondom ezt. Az elso par sor olvasasa utan mar tudtam: valaszolni kell ra. Elek Gabi bejelentese utan, hogy a cikkre valasz jelent meg, vartam, hatha valaki azt idezni fogja megtakaritva par ora munkat nekem. Nagyon koszonom Talas Sandornak, hogy ezt megtette. Regen olvastam hasonloan bigott es hazug irast, mint Jobbagyie. Utoljara talan meg abban az atkosban. Igy kulonosen csodalom, hogy egy olyan igazsagra torekvo, az intezmenyesitett (kommunista) hazudozast oly melyen elitelo szemely mint Csorna Istvan azt a cikket idezte. Egyfelekeppen tudom csak azt magyarazni: Istvan igy akarta mindannyiunk figyelmet felhivni erre a formedelemre. Mert az iras egyebkent nem mas, formedelem. A Talas Sandor altal idezett Szabo Zoltan cikk reszletesen taglalja a Szabo altal J.-nel felfedezett hazugsagokat. Aki azt hiszi ez minden, annak elarulom hogy teved. Szabo cikke aprolekosan izekre szedi Jobbagyi irasat megmutatva a tudatos hamisitasok mibenletet. Ugyanakkor fontos tenyeket, amik nelkul racionalis velemenyalkotas lehetetlen, nem emlit, de en most megteszem. 1. A huszas es otvenes evek osszehasonlitasa. Lenyegesnek tartom a magyar cseledlanyok koreben tapasztalt rendkivul magas ongyilkossagi aranyt megemliteni a huszas evek soran mint az egyetlen eszkozt a nem-kivant terhessegbol valo szabadulasra. Hasonlo viselkedesminta mas orszagokban is, ahol az abortusz illegalis, megfigyelheto. 2. M.o.-on huszadannyi abortusz lett volna elfogadhato, mint amennyi volt. A magyar abortusz arany ~60/100 elveszules, de ugy emlekszem a 60-as evekben ez volt magasabb is. ennek huszada: 3/100. Ez irrealis. Ennel az AB meg azokban az orszagokban is magasabbra becsult, ahol nincsen legalis AB. (a becslest a sulyos szovodmenyek ellatasa illetve boncolas alapjan lehet megejteni) A WHO egyebkent 20-50/100 aranyt tart JELENLEG ajanlottnak/ elfogadhatonak az idealis evi 1% nepessegnovekedeshez (Clin Obstet Gynecol V13; N1; P19). Persze ki varna el Jobbagyitol, hogy ilyen adatokbol felkeszuljon mielott leul irni. 3. Jobbagyi arrol panaszkodik, hogy M.O.-on nem lehetett megtudni a demografiai statisztikat. Hazugsag ! 1972-78 kozott vegeztem M.O.-on es az abortusz/nepesedesi statisztika tankonyvi adat volt az orvosegyetemen. Tovabba: a kommunista kormanynak ugyanolyan fajo volt a nepesseg csokenes mint a mostaninak. Kifejezetten emlekszem ujsagcikkekre amik errol szoltak. 4. 4 ezer (anyai) halaleset mint az AB kovetkezmenye. Feligazsag ! A legalis abortusz kapcsan 0.8 halaleset fordul elo 100,000 abortuszra szamolva. Szules kapcsan az anyai halaeset ennek pontosan TIZSZERESE ! Tehat AB nelkul 40 ezer anyai halalozas tortent volna. A "megtakaritas": 36 ezer. Mas szavakkal: 36 ezer anyai eletet mentett meg a legalis AB. Ha a psyches oldalt nezzuk: 0.2 - 0.4 psychozis fordul elo 1000 abortuszra szamolva. A "postpartum psychozis" elofordulasa, ami normalis terhesseget es gyerekszulest kovet, 1 - 2 / 1000, de vannak vizsgalatok amik 7 %-rol beszelnek. A nem kivant terhessegbol szarmazo gyerekek sokkal nagyobb veszelynek vannak kiteve mint a kivant vagy "elfogadott" terhessegbol valok meg akkor is, ha olyan extrem esetet, mint a romaniai nem veszunk figyelembe. Ezen tenyek elhallgatasa akkor, amikor az abortusz egeszsegugyi kovetkezmenyeirol van szo, enyhen szolva, "csusztatas". Az illegalis abortusz egeszsegugyi kovetkezmenyeit (amik egyebkent borzasztoak), most nem kivanom targyalni, arra korabbi irasokban mar utaltam. A fenti tenyek nem kell, hogy barkit is meglepjenek. Az elso tudomanyos adatok, legalabb is az USA-ban, a 70-es evek elejen kerultek nyilvanossagra, amikor az anti-abortion csoportok "egeszsegugyi" okokkal akartak az abortusz legalizalasat betiltani. A legutobbi hasonloan csodbe jutott kiserlet egeszsegugyi kibuvok keresesere a Reagen adminisztracio alatt tortent. C.E. Koop (volt US Surgeon General) hivott letre egy bizottsagot azzal a cellal hogy a korabbi adatokat felulbiraljak. Minden probalkozasuk ellenere ez nem sikerult, ok is ugyan azt talatak amit elodeik 20 evvel korabban. Ettol fuggetlenul Koop (aki rendkivul konzervative) azt a jelentest adta a Congress-nak, hogy az adatok nem egyertelmuen meggyozoek magara haragitva ezzel mindket tabort. Szakmai korokben jelenleg sincs vegleges dontes, de az biztos, hogy egy orszag sem fogja tudni beszuntetni az AB-t annak EgUgy-i kovetkezmenyei miatt. (Az erdeklodoknek tudom ajanlani a 101st Cong., 2d sess., 11 Dec 1989, House Report 101-392, illetve Science V24; 10 Febr. 1989, pp:730-1.) 5. Jobbagyi kategorikusan kijelenti: "meg kellett akadalyozni minden komplex kutatast, felvilagositast". Ez megint b.s. (=bull shit), mint arra a 4. pont alattiak bizonyitekot szolgaltatnak. Irasa kesobbi reszebol kiderul mit is akart J.: "Becsben ... hozza lehetett jutni ABORTUSZELLENES irodalomhoz " (kiemeles tolem). Itt csak az a baj, hogy "abortuszellenes" az se nem kutatas, se nem felvilagositas. Az egyszeruen propaganda, raadasul ARTO propaganda, ha a tudomanyos adatokat is figyelembe vesszuk. Tovabba ez megint "csusztatas" J.-tol ! Ugyanis VOLT abortuszellenes propaganda M.O.-on. Mint medikus, en magam is elmentem pesti gimnaziumokba biologia oran felvilagositast tartani. Az tantervi anyag volt a gimnazistaknak, nekunk egyetemistaknak meg tarsadalmi munka. 6. Szivesen vitaba szallnek meg az AB torvennyel kapcsolatos jogi kijelentesek teren is de nem teszem. Azt hiszem, minden nyitott elmeju szemely lathatja Jobbagyi cikkenek hamis voltat. Ami igazan elkeserit az az , hogy az igazsag feltarasat "olvasoi leveleknek" kell megtenni, erre egy ujsagiro (Jobbagyi), akinek ez munkaja, nem kepes, sem a szerkeszto nem volt kepes legalabb egy tanoncot evvel megbizni. Ez pedig a HVG-re reflektal, es ezert nem erzem magam vesztesnek, ha azt tovabbra sem olvasom. Geza Bodor =============================================== Felado : aronatas@weber.ucsd.edu Temakor: FIDESZ 3. ( 92 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - (Folytatas) Szocializacio es politikai generacio Csalad A FIDESZ szorostul-borostul a keso Kadar-rendszer foztje. Mi mas is lehetne, amikor ennek a generacios partnak vezetoi is es tagjai is 1956 utan szulettek ? Hogyan kulonboztek a keso-kadari kor politikai szocializacios elmenyei a megelozo korokeitol, kulonoskeppen az 1945 es 1956 kozott szuletett, es a Kadar-rendszer klasszikus periodusaban felnovo demokratikus ellenzeketol ? A politikai szocializacio negy nagy intezmenye a csalad, az iskola, a katonasag es a tomegkommunikacio. Az elso harom meghatarozott eletszakaszban fejti ki hatasat, a negyedik valamennyi korosztalyra hat. A politikai szocializacio a csaladban kezdodik, es a ket generacio kozotti kulonbsegek mar itt megmutatkoznak. A haboru utan, de 1956 elott szuletett generacio szulei ifjukent vagy felnottkent eltek at a masodik vilaghaborut, es vagy sulyos politikai megprobaltatasokat szenvedtek el a Rakosi- korszakban illetve az 1956-os forradalmat koveto retorzio idejen, vagy maguk is a Rakosi- illetve a korai Kadar-korszak kommunista elitjehez tartoztak. Vagy igy vagy ugy, a szulok eletet az orszagos politika dramai modon befolyasolta. A demokratikus ellenzek politikai indittatasara ez nyomta ra a belyeget. A politikum igy vagy ugy a csaladi elet reszet kepezte. Ebben a generacioban a konvencionalis varosi-(kis)polgari es falusi-tradicionalis csaladmodellt a haboru es az 50-es evek viharai ugyan megtepaztak, de megmaradt egy fontos kozos vonasuk: a felnott es gyermek kozotti vilagos valaszto vonal. Ez a valaszto-vonal a szulokhoz valo viszonyt az onmeghatarozas egyik legfontosabb tenyezojeve tette, kovetkezeskeppen a szulok megprobaltatasaival valo - sokszor kenyszeru - szolidaritas, vagy a szulok politikai elkotelezettsegevel valo hatarozott szembefordulas inditotta meg ebben a generacioban a politikai eszmelest. A politikummal egyutt a tortenelmi emlekezes is kenyszeruen jelen volt a csaladokban. Ha keves szo is esett az 56-os forradalomrol, ez a generacio kisgyerekkent sajat emlekeket szerzett 56-rol. Az hogy a tortenelemnek az egyes ember altal befolyasolhatatlan szuksegszerusegei vannak, az nem csak marxista ideologiai tetelkent letezett szamukra, hanem kozvetlen tapasztalatkent is. A tortenelemnek valo tehetetlen kiszolgaltatottsag elmenye vezette aztan ezt a generaciot abba az iranyba, hogy a tortenelem nagy szabalyszerusegeit igyekezzen kifurkeszni. Innen ered tortenelmi erdeklodese, de ez magyarazza filozofiai es elmeleti hajlandosagait is, hiszen ezek a szabalyszerusegek csak egy igen magas absztrakcios szinten leteznek. Az 1956 utan szuletett keso-kadari nemzedek mar masfajta csaladban nott fel. E nemzedek szuloi mar a kadari kompromisszumban navigaltak szakmai es esetenkent politikai karrierjuket. A Kadar-rendszer az 1960-as evektol kibontakozo nagy kompromisszuma az volt, hogy az elozo husz ev gyakorlatatol szogesen elteroen, lehetove tette egy a politikan es tortenelmen kivuli maganszfera kialakulasat. A FIDESZ nemzedekenek a tortenelem mar nem szemelyes, kozvetlen elmeny volt, hanem egy elhallgatott igazsag. Ez a generacio a Kadar-rendszer altal gondozott tortenelmi amneziaban nott fel, es ha onszorgalombol tortenelmi felfedezo utra indult, azt a felfedezes izgalmaval es nem az emlekezes szorongasaval tette. A FIDESZ-generacio szuloi mar se nem lelkes hivei, se nem keseru megnyomoritottjai nem voltak a rendszernek. Ezek a szulok tobbnyire kivul maradtak a politikan, az ideologiat pedig messzire elkerultek. Igy az ifjukori onallosodasnak nem volt komoly politikai dimenzioja. Maga az onallosodas is mas format oltott. A felnott- gyermek kozotti hatarok mar sokkal keplekenyebbek voltak. Nyugaton ennek a hatarnak a felpuhulasat a fogyasztoi tarsadalom megjelenese inditotta el azaltal, hogy egyfelol nagykorusitotta a gyermeket azzal, hogy fogyasztova tette, es masfelol lehetove tette a felnott visszatereset a gyerekkorba azzal, hogy egyre tobb szabadidot juttatott szamara. Ebben az atrendezodesben ugyanakkor, eppen a szabadido novekedese miatt, nem csokkent a csalad kohezioja. Ezzel parhuzamosan nyugaton egy masik fontos folyamat is elkezdodott: a kultura sulypontja az irasbelisegrol lassan elmozdult a vizualis informaciok iranyaba, elsosorban a televizio megjelenesevel. A felnott kor titkai melyek addig a konyvek lapjain lapultak a kepernyore kerulven barki, tehat a gyermekek, szamara is konnyen hozzaferhetokke valtak, elsajatitasuk mar nem igenyelt olyan elokepzest, amit csak felnott korra lehetett megszerezni.5 Nalunk mindez maskent zajlott. A nyugati fejlemenyek eredmenyekeppen letrejovo magatartas es gondolkozas mintak hozzank is eljutottak, anelkul, hogy az azokat letrehozo erok Europa kozep-keleti felen jelentosek lettek volna. Az engedekeny gyermek-neveles mintai nalunk eppen, a szulok szabadido-hianya miatt hoditottak tert, hiszen a tiltasok elsajatittatasa, felugyelete, es szankcioja egyre nehezebb volt a napi tiz-tizenket oraban dolgozo szulok szamara. A csalad egybenmaradasa pedig nalunk elso sorban az aldatlan lakashelyzetnek koszonheto. Az irasbeliseg hanyatlasa is lassabban indul meg Europa ezen regiojaban. Ez a folyamat a 80-as evek masodik feleben gyorsul fel, es igazi hatasat majd a kovetkezo generacional fogjuk latni. Az itt vazolt folyamat egyik kovetkezmenye az, hogy a FIDESZ-generacio szamara a tortenelmi multtol, vagy az azt kepviselo szuloktol valo elhatarolodas sokkal kevesbe fontos mint az ot megelozo nemzedeknek. ____________________ 5 Ezt a folyamatot Neal Postman, The disapperance of childhood es Amusing ourselves to death cimu munkaiban fejti ki reszletesebben. =============================================== Felado : erdlac@math Temakor: Matematikai Olimpia Alapitvany ( 73 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ======================================================================= Kedves Baratunk! A Nemzetkozi Matematikai Diakolimpia korabbi magyar resztvevoi, valamint mindazok neveben fordulunk hozzad, akik szivukon viselik a magyar matematikai versenyhagyomanyokhoz melto eredmenyes tovabbi szereplest ezen a fontos versenyen. Mikozben szamos orszag - felismerve a versenynek a matematika nepszerusiteseben es publicitas szerzeseben jatszott jelentos szerepet - egyre nagyobb osszegeket es erofeszitest aldoz a felkeszitesre es a reszvetelre (egesz eves bentlakasos iskolak a tehetseges diakoknak), Magyarorszagon pont a forditottja tortenik. A Muvelodesi Miniszterium evrol-evre kevesebb penzt (nominalisan is, ertekben meg plane) ad erre a celra. Ez nem a miniszterium, vagy egyes emberek rosszindulatan mulik: egyreszt tenyleg nincs penz, masreszt a fizikai es kemiai diakolimpiak bekapcsolodasaval a penzt a korabbi egy helyett haromfele osztjak. Ugyanakkor a koltsegek a korabbinak tobbszorosere emelkedtek mar csak azert is, mert (egyebkent orvendetes modon) immar mind az ot kontinens resztvesz a versenyben, igy viszont az utikoltsegek gyakran horribilisek. Pl. negy evvel ezelott (Ausztraliaban) es ket eve (Kinaban) csak ugy tudtunk resztvenni, hogy a Soros-alapitvany fizette az utikoltseget. A jelenlegi (viszonylag szereny) felkeszitesi rendszer fennmaradasahoz is evi tobbszazezer forint hianyzik. Nem akarunk beletorodni a magyar diakolimpiai reszvetel megszunesebe, vagy szinvonalanak drasztikus hanyatlasaba, ezert letrehoztuk a "Matematikai Diakolimpia Alapitvany"-t. Forinttamogatast (intezmenyeket) Magyarorszagon probalunk talalni, nehanyat mar sikerult. Evente (uticeltol fuggoen) 1000 - tobbezer - dollar valutakiadasunk van, amelyre rendszeres forrast meg nem sikerult talalnunk. Ugy veljuk, hogy tehetseges diakjainknak tovabbra is meg kell teremtenunk a felkeszules es a reszvetel legalabb minimalis felteteleit, kulonben az eddigi hagyomanyosan sikeres szereplesunk (tavaly 56 orszag kozul diakjaink a 6. helyet szereztek meg az orszagok sorrendjeben) nem tarthato fenn. Eddigi adomanyozoinknak (altalaban 50-100 dollaros adomanyok) koszonjuk a tamogatast. Segitsetek, ha tudtok! Az Alapitvany szamlajara atutalt akarmilyen nagytol akarmilyen kicsiig terjedo dollarosszeg segitseg. Alapitvany szamlajara erkezo csekkeket igy toltsetek ki: Pay to the order of: IMO Foundation es az alabbi cimre kuldjetek el: Prof. Endre Szemeredi Rutgers University, Dept. of Computer Science Hill Center, Busch Campus Piscataway, NJ 08855 Koszonjuk, hogy elolvastad ezt a levelet es meg jobban koszonjuk jovobeli segitsegedet. Nemzetkozi Matematikai Diakolimpia Alapitvany (Budapest) A befizetesek USA-beli koordinatora Erdos Laszlo, e-mail cime: erdlac@math.princeton.edu ======================================================================= =============================================== Felado : tamas@jpnonri.bitnet Temakor: Hetyei Gabihoz ha meg olvassa ... ( 18 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Hetyei Gabi! Hadd hirdessem ki a nyilvanossag elott, hogy vegtelenul sajnalom, hogy elha- gyod a Forumot. Persze, mindenkinek szive joga, s veletlenul sem jutna eszembe sem lebeszelni Teged a dontesedrol. Csak kozolni akarom veled, hogy szerintem nagyon jo kezekben volt a rendszer, amig Te fogdostad, valamint, hogy amiket irtal, en nagyon szivesen olvastam. Ilyenkor mindig az emberseg es tisztesseg hangjat veltem hallani, s kar, hogy ennyivel is kevesebb lesz most a Forum. Mindazonaltal, ami az elet politikan kivuli erdekesseget illeti, tokeletesen megegyezik a velemenyunk. Tegnap egy nagyon udito napot toltottem el csaladommal egyutt egy to partjan, ahol csend volt es beke, gyonyoru shinto szentelyt lattunk japan kerttel es most, januarban viragzo szilvafakkal es rozsafakkal, es egy fantasztikus cseppkobarlangot, ahol a deneverek bekesen logtak fejjel lefele, fuggetlenul attol, melyik partra szavazott a tobbseg. Es akkor nem beszeltem a tudomanyrol, aminek, gondolom, vegul is elso helyen vagyunk elkotelezve, tobbnyire mindannyian. Minderre muszaj idot szanni, meghozza rengeteget. Radnai Tamas =============================================== Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Redskins 37 - Bills 24 ( 1 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - SuperBowl XXVI !!!!!!!!!!!!!!!!! WHAT A GAME !!!!!!!!!!!!!!!!! =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Valaszok a koltsegvetesrol ( 98 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves (Pannon) Jo'ska! Senki sem akart Magyarorsza'gon sokktera'pia't. A Szadesz sem. Magam re'sze'ro"l Sachsot kimondottan ka'rte'konynak tartom. Melle'trafa'lta'l. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sok mindent ne lehetett volna ma'ske'nt csina'lni. Mint ahogy az MDF is ma'st i'ge'rt a va'laszta'skor. Me'g nagyon jo'l emle'kszem arra, milyen hevesen e'rvelt az MDF a ka'rpo'tla's ELLEN a va'laszta'si harc sora'n. Nincs me'g ke't e've sem. Mint ahogy az MDF azt is megi'ge'rte, hogy nem lesz sza'monke're's. Ezzel a ke't dologgal rabolta'k el a parlament e's a korma'ny- appara'tus tavalyi munkaideje'nek nagyobbik fele't. Tavaly me'g Te harcolta'l az ellen, amikor Ka'da'r teljesi'tme'nye't a szom- sze'dokhoz hasonli'tottam, hogy nem az a me'rce. Most Antalle'k ugyanazt csina'lja'k, mint Ka'da'r: azzal dicsekszenek, hogy a ko~rzeti bajnoksa'g bajnokai. E's nyomukban Te is ezt mondod. Ez i'gy igaz. De ez jelento"s re'szt Ka'da'rnak ko~szo~nheto". Ezt pl. elfelejtik hozza'tenni. Ma'sre'szt most ugye ma's volt indula'skor az i'ge'ret. Az a'llamha'ztarta's ege'sze'nek ta'rgyala'sa'ra egye'bke'nt aze'rt lenne szu~k- se'g, mert i'gy fe'lrevezeto" a dolog. Kisebbnek la'tszik az a'llam szerepe. Ha hozza'adjuk az egyebeket, mint ta'rsadalombiztosi'ta'si, szolidarita'si alap (munkane'lku~li sege'ly), akkor kideru~l, hogy az a'llam nem a GDP 60, hanem me'g mindig kb. 100%-a't osztja el. Ez abszurdum, az a'llami u'jraeloszta's megfojtja a gazdasa'got. Tudoma'sul kell venni, hogy bizonyos dolgok a'llami finanszi'roza'sa't meg kell szu~ntetni. Ez persze fa'j, amikor e'pp leva'gja'k, de hosszabb ta'von akkor is ez a jobb, mert az a'llam szerepe'nek le'nyeges cso~kkene'se ne'lku~l nem va'lhat az orsza'g mu"ko~do"ke'pesebbe'. A magyar munkaero" alacsony termele'kenyse'ge (ke'pzettse'ge, munkafegyelme) mellett legala'bb 25-30%-kal cso~kkenteni kellene a ko~zterheket ahhoz, hogy az orsza'g vonzo' legyen a befektetni akaro'k sza'ma'ra. Az MDF korma'ny egy kive'tellel - a fogyaszta's dota'cio'ja - le'nyege'ben va'ltozatlanul fenntartotta a paternalista szocialista a'llamot. A ko~ltse'gvete'st illeto"en kicsit fe'lree'rtette'l. Nem arro'l van szo', hogy honnan hova kellene a'trakni pe'nzt, hanem hogy azt a pe'nzt, amit odaadnak, rosszul haszna'lja'k fel, mert rossz a struktu'ra. Elo"szo~r meg kell va'ltoz- tatni a struktu'ra't, pl. az oktata'se't, ege'szse'gu~gye't, azta'n majd kideru~l, milyen szinten tarthato' el, mennyibe keru~l. Lehet, kevesebbe, lehet to~bbe. A korma'ny ezt a munka't nem ve'gezte el, helyette megpro'ba'l minden o~ro~ko~lt inte'zme'nyt le'nyege'ben va'ltozatlanul, nagyja'bo'l ugyanolyan ara'nyokban megfinanszi'rozni. Az ellenze'k alapveto"en ezt kifoga'solta. Voltak javaslataik a jelenlegi rendszeren belu~l is, aminek egy re'sze't elfogadta a korma'ny, ma'sikat nem, (a javaslatok ira'nya'ro'l ko~zben i'rt Hidas Pali), de ez egy hiba's szerkezet toldozgata'sa volt. Addig, ami'g nincs struktura'lis va'ltoza's, azt sem tudod, hogy mennyi kell ra'. Mindent egyszerre persze hogy nem lehetett volna csina'lni, az illu'zio' volt. De a korma'ny semmi e'rdemit sem csina'lt. Ma'sfe'l e'v nagyon hosszu' ido", pla'ne, hogy nagyon sok mindent elo"ke'szi'tett nekik a Ne'meth-korma'ny. Ott a'lltak sorba az (akkori) ellenze'kkel a kerekasztalna'l egyeztetett to~rve'nyek. Van olyan, ami azo'ta is csak a'll e's porosodik. Lehet rajtuk mo'dosi'tani, de a munka java ke'sz. Nem kell nekem elhinned az oktata'si reformro'l i'rtakat. Olvasd el egyma's uta'n az MDF program vonatkozo' fejezete't, az elso", a ma'sodik (Gazso'-fe'le) e's a mostani tervet. Fe'lelmetes u~temben dobta'k ki az e'rdemi reformokat. Mostanra tana'rnak, dia'knak, szu~lo"nek, o~nkorma'nyzatnak csak ko~telesse'gei maradtak, minden jog az a'llame' vagy az igazgato'e'. A tudoma'nyban nem is kell rendszerva'lta'st tartani. A tudoma'nyos igazsa'gok politika'to'l le'nyege'ben fu~ggetlenek. Me'g az e'n szakma'mban legkeve'sbe': tavaly beadott valaki egy a'lli'to'lag egye'bke'nt kiva'lo' dolgozatot a ne'p- gazdasa'gi terveze's mo'dszertana'nak egyes ke'rde'seiro"l. A TMB eltana'csolta megve'de'se'to"l. Hat e'v kutata'sa ment veszendo"be. Me'ly re'szve'tem. De a cikk pe'lda'i terme'szettudo'sok voltak, ott pedig a politika'nak a 60-as e'vekto"l nem volt e'rdemi hata'sa a tudoma'nyos eredme'nyek e'rte'ke're, e'rte'kele'se're. Akade'miai hivatalnokok megva'laszta'sa'ba komolyan beleszo'lt a hatalom - emle'kezetes eset, amikor addig tartotta'k beza'rva az ido"so~do", ma'r gyenge vese'ju" akade'mikusokat, ami'g meg nem va'lasztotta'k azt, akit a pa'rt jelo~lt - de akade'mikusok va'laszta'sa'ba az elmu'lt hu'sz e'vben alig szo'ltak bele, leginka'bb me'g akkor, ha valaki ellen kifoga's volt. Egye'bke'nt e'n komolyan i'rtam, hogy u'gy is lehet do~nteni, nincs tudoma'nyos kutato' inte'zetekre szu~kse'g Magyarorsza'gon. Ha van, akkor viszont oda kell adni annyi pe'nzt, ami e'rtelmesse' teszi fenntarta'sukat. Az, hogy az oktata'st felfejleszte'se szu~kse'ges, sok szu~lo" ige'nye mellett az e'n szeme'lyes szakmai ve'leme'nyem. Ma'ra a magyar munkaero" nemzetko~zi o~sszehasonli'ta'sban alulke'pzett. Eze'rt azt gondolom, inka'bb az a'ltala'nos tandi'jmentesse'get kellene megszu~ntetni, de el kell e'rni, hogy le'nyege'ben mindenki elve'gezhesse a 12 oszta'lyt, mindenki sza'ma'ra nyitott legyen az egyetemre juta's leheto"se'ge. E's le'nyegesen no~velni kell az egyetemi helyek sza'ma't. Ez uto'bbi u'gy lenne megvalo'si'thato', ha a kutato'ba'zist a'tala- ki'tana'nk egyetemekke'. Ez teha't mellesleg felsza'molna' az akade'miai kutato'ha'lo'zatot. De nem aze'rt, mert rossznak tartom a magyar kutato'kat. So"t, azt gondolom, hogy az i'gy le'trejo~vo" u'j egyetemek sokkal jobbak lenne'nek a maiak to~bbse'ge'ne'l. Ha rosszak lenne'nek az akade'miai kutato'- inte'zetek, nem dolgozna szeme'lyi a'lloma'nyuk kb. harmada ku~lfo~ldo~n kutato'ke'nt, nem kapna'nak kutato'i munka't. Nem tudok ro'la, hogy a Szadesz maga'e'va' tette volna ezt az elke'pzele'sem, noha ne'ha'ny gazdasa'gi szake'rto"je't pro'ba'ltam ezu~gyben gyo"zko~dni. Azt gondolom, tu'l optimista vagy. A ko~zeledo" va'ltoza'sok e'pp hogy akada'lya az e'rdemi va'ltoza'soknak, mert ezek egy-egy hangos csoport e'rdekeit se'rtik. Ha valo'ja'ban esetleg nem is se'rtene' egy reform az e'rdekeket, a va'ltoza's mindig kellemetlen. E'rdemi reformok fa'jdalmasak, ilyesmit nem kocka'ztat egy korma'ny ko~zvetlen a va'laszta'sok elo"tt. Ne'zdd meg pl. az angol konzervati'v korma'nyt: fe'l e'vvel ezelo"tt egyszerre csak elsu~lyesztette az ege'szse'g- u~gyi reformot, mert tu'l ko~zel volt ma'r a va'laszta's. To~bb mint egy e'vre. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Atomvillanas ( 4 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Katona! Mit csina'l, ha atomvillana'st e'szlel?! - Jo'l megne'zem. To~bbet u'gysem la'tok olyat. Felide'zte: Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Koltoi kerdes Elek Gaborhoz ( 6 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - > Orkenyrol szerintem semmit sem tudsz,a Totek eleri az Ubu Kiraly szintjet Ga'bor! Ezt Te most e'rvnek sza'ntad Csorna Istva'n meggyo"ze'se're? Szerinted (eddigi i'ra'sai szemle'lete alapja'n) e'rte'kesnek tarthatja az U~bu~ kira'lyt? Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Pro-East: Abortion in Germany. Economist, 30.11.91 ( 37 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Of the many post-unity dilemmas the Germans face, the reform of the law on abortion is proving the trickiest. The closer parliament gets to choosing from half a dozen different proposals, the more anguished the debate--especially within Helmut Kohl's centre-right coalition. Even before the Germanies got together, Wessis (westerners) battled over whether to change their toughish law, which makes abortion a crime unless doctors agree that the pregnant woman's health or social well-being would suffer by having a child. The opposition Social Democrats favoured relaxation, as did a lot of Free Democrats (liberals), the junior partner in the government alliance. Mr. Kohl's Christian Democrats and their Bavarian allies, backed by the Catholic church, argued against. The result was deadlock--until the merger with East Germany, where abortion on demand was allowed during the first three months of pregnancy. In the dash to unity last year, no agreement could be reached on whether eastern or western abortion law should prevail, and the issue was left for decision by a future all-German parliament. Backers of liberalisation in the west reckon that, with support from Ossis, most of them firmly against having to "import" a tougher line, the scales have tipped decisively in their favour. They may be right. The Free Democrats are close to the Social Democrats on allowing abortion on demand during the first three months of pregnancy so long as the woman has been "counselled". A growing number of Christian Democratic parliametarians, especially from the east, look ready to join in--to the furry above all of the strongly Catholic Bavarians. One open question remains whether abortion should be removed from the criminal statutes altogether. Social Democrats believe it should be; Free Democrats (and liberal Christian Democrats) are worried that too amtitious a change might be rejected by the Constitutional Court, which blocked another bid to reform abortion law in 1975. All this spells trouble for Mr. Kohl. He has stressed that the issue is a matter for the conscience of each deputy, not for party discipline. But the debate is cutting through his own camp above all, bringing growing tension between conservatives and liberals in the run-up to regional elections next spring. ... Bege'pelte: Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: A Z-T szavazas eredmenye ( 28 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Meglepett hogy milyen kevesen szavaztak az ugyben: 30-an magaval Lex Z-T-vel kapcsolatban, s csak 27-en az altalanos felelossegrevonas kerdeseben. Ti matekosok valoszinuleg ezt a szamot tul kicsinek is tartjatok egy jo mintavetelhez, nem? A masik dolog ami roppantul erdekel az hogy mivel indokoljak a Lex Z-T ellenzeset azok, akik egyebkent a felelossgrevonas mellet vannak. Ugyanis az utobbiakbol a szavazas szerint ketszer annyian vannak, ugyanakkor azok kozul nyilvan sokan a Z-T ellen szavaztak. Mint mar egyszer emlitettem, erre csak olyan magyarazatot tudok talalni, hogy 1) vagy tul gyengenek talaltak a Lex Z-T-t (amivel en is szimpatizalok), vagy 2) igazan ellenzik az altalanos felelossegre vonast is, de taktikai okokbol ezt nem valljak be. Vallalkozna esetleg valaki a "NEM-IGEN" szavazok kozul hogy megmagyarazza ezt a nehanyunk szamara furcsa szavazatot? Ugyanis en azt sem tudom elkepzelni hogy valaki az altalanos felelossegrevonas mellett legyen, de a Z-T-t ellenezze az elevules miatt. Nem tudok elkepzelni olyan torvenyt aminek kivitele nem utkozne az elevulesbe ha a valoban nagy gazembereket felelossegre akarjak vonni. Amint emlekeztek az egyik nemregi HIRMONDO szamra, a nemetek is eppen mostanaban tervezik a regi NDK gazembereit szamonkerni akiknel szinten fenall az elevules valoszinusege. Udvozlettel, Pannon Jozsi =============================================== Felado : pannon@bcsfse.boeing.com Temakor: Kerdesek Vajta Miklostol ( 30 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Miklos: >Elolvasvan az MTA-rol, azon belul pedig nevszerint Vomos Tibor >es Csibi Sandor professzorra vonatkozo megjegyzeseket eleinte >gondolkoztam, hogy nem is erdemes hozzaszolni, olyan suletlenseg >az egesz. DE aztan eszembe jutott, hogy cinkosok kozt bunos, aki >hallgat. >Rovidre fogva, Vamos Tibort meg gyerekkoromtol, edesapam reven ismerem, >Csibi Sanyit, pedig egy nagysikeru, 1971-ben tartott nemzetkozi >szeminarium ota ismerem. En - meg ha megkoveznek erte is - nem szegeyllem >egyik ismeretseget sem. Nos, en is gondolkoztam eleinte hogy honnan olyan ismeros a neved. Vegul aztan regi BME-s erosaramos kapcsolataim reven rajottem hogy miert is volt neved olyan ismeros, edesapad szaktekintely volt az erosaramu iparban (VEIKI?). Valami olyasmit is hallottam ami ketsegesse teszi targyilagossagodat az MTA cikkben irottakkal kapcsolatban, mivel az a hir jarja hogy neked is van bizony vaj a fejeden. Pl. valami korai parttagsagrol es monkasorsegrol szol a fama. Talan nem artana ha tisztaznad ezeket a mende-mondakat mielott igenyt tartanal arra hogy komolyan vegyuk az MTA cikk feletti felhaborodasodat. Ami pedig Vamos "nagy" szakmai elismertseget illeti ... Biztos vagy abban hogy o maga volt az a nagy elme akit meg kulfoldon is csodaltak, vagy pedig pusztan arrol van szo hogy neki tulajdonitottak olyan dolgokat amik az alatta dolgozo szakemberektol szarmaztak? Ugyanis nem ritka eset az hogy vezeto profok maguknak sajatitanak ki olyan eredmenyeket amik a beosztottjaiktol szarmaznak. Gondolom ezzel nem mondok ujsagot nektek.