------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Return-Path: Received: from Princeton.EDU by tartarus.uchicago.edu (4.0/UofC4.0x) id AA19868; Sat, 27 Oct 90 03:42:07 CDT Received: from phoenix.Princeton.EDU by Princeton.EDU (5.61++/2.60/princeton) id AA14342; Sat, 27 Oct 90 04:34:29 -0400 Received: by phoenix.princeton.edu (4.1/1.105) id AA01627; Sat, 27 Oct 90 04:28:31 EDT Date: Sat, 27 Oct 90 04:28:31 EDT From: TIPP/FORUM Message-Id: <9010270828.AA01627@phoenix.princeton.edu> To: contacts@phoenix.Princeton.EDU Subject: F O R U M #57 From RAVENserver =============================================== Felado : wsingus@info.win.tue.nl Beerkezett: Fri Oct 26 05:53:37 EDT 1990 Temakor : Re: Vizum-igeretek - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Jozsi kerdeset (FORUM #56) konkretizalva: varhato-e, hogy belathato idon belul a USA is eltorli a magyarok szamara a vizumkenyszert? Tudni persze nem tudhatjuk, en megis ugy sejtem, hogy NEM. E sejtesem alapja az a teny, hogy a hollandoknak kell amerikai vizum, es viszont. Ez az en szememben megtorpedozza azt az optimista extrapolaciot, amely az europai vizumkenyszer-eltorlesi hullamra alapozva remeli, hogy a USA is honoralni fogja ujszulott demokraciankat. Miert tenne, ha a mar izmosra nott demokraciaknak sem tesz ilyen engedmenyt? Udv, Guszti =============================================== Felado : szepesvary%zel780.dnet@zam048.zam.kfa-juelich.de Beerkezett: Fri Oct 26 08:38:43 EDT 1990 Temakor : Vegvari eltunese - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves FORUM/HIRMONDO olvasok! A HIRMONDO 1.56-ban megjelent egy hir Vegvari Jozsef pererol, ami tobbek kozott a kovetkezoket tartalmazta: > ... A masodik targyalasi napon a vadlott nem jelent meg, elozo este > lakasarol eltunt. Ismerosei szerint nagyon rossz idegallapotban volt, > allando kovetesre es fenyegetesekre panaszkodott. Miutan felesegevel > kozoltek: ha ferje tavollete miatt nem folytatodhat a targyalas, sulyosabb > jogi kovetkezmenyekkel is szamolni kell, gyorsan elokerult. A fenti szoveg azt sugallja, hogy Vegvari megprobalt elbujni a targyalas elol, de aztan megis jobbnak latta, ha elokerul. En olvastam a Magyar Hirlapban az eltuneserol es megkeruleserol szolo cikkeket, azonban abbol en egyaltalan nem a fenti kovetkeztetesre jutottam. Kivancsi lennek, honnan vette a fenti hir szerzoje az informacioit, vagy milyen alapon kozli velunk meglehetosen furcsa maganvelemenyet? Szepesvary Attila =============================================== Felado : voros@argon.berkeley.edu Beerkezett: Fri Oct 26 11:22:10 EDT 1990 Temakor : Vizum-igeretek - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kerdes a FORUM #56-ban: "Ez most egy konkret akadaly, ami idovel meg fog oldodni, vagy csak egy udvarias (es vegleges) kibuvo?" Valasz: Ez egy konkret akadaly, ami idovel nem fog megoldodni, csak uj torvenyhozassal. Ennek a valoszinusege nagyon alacsony. Az USA-ba valo belepeshez MINDENKINEK vizum kell, nemcsak a magyaroknak, stb. Voros Katalin =============================================== Felado : jt@cs Beerkezett: Fri Oct 26 11:31:50 EDT 1990 Temakor : Vizum-igeretek - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Jelenleg a Bp-en beadott vizumkerelmek 20%-at, a Pragaban beadottak 40%-at, a Varsoiak 80%, es a Bukarestiek 95-98%-at utasitjak el. (Forras biztos) Ezek nagyreszet nyilvan az illegalis munkavallalas gyanuja indokolja. Amig ez az arany nem csokken le magatol, nem varhato, hogy barmifele valtozas tortenjek a vizum kiadasanak tovabbi konnyiteseben/automatizalasaban. Az amerikai vizumtorvenyek minden allam polgarara vonatkoznak, persze a latogato es turista vizumot bizonyos orszagbelieknek (lsd. Nyugat Europa, Izrael) sokkal konnyebben megadjak, s tenyleges tobszori belepesre is van lehetoseg. Magyarorszag tekinteteben nyaron tortent egy minimalis enyhites, hogy olyan vizumot is lehet kerni, amely az elso felevben tobbszori belepesre jogosit. Addig, amig nem akarnak majd a magyarok tomegesen idejonni dolgozni (azaz hogy nem lesz ra okuk), nem latok ra eselyt, hogy ujabb javulas legyen a latogato-turista vizumnal. Az eltorlesuk pedig egyszeruen lehetetlen. A munkavallaloi es egyeb vizumoknal pedig esetleg olyan teren lehetseges javulas, hogy a szamitastechnikaban es egyeb "titkos" agazatokban tanulo/dolgozo szemelyekre nem kell majd kulon engedelyt kerni, ami lassitja a vizum megadasat; ettol eltekintve ezen vizumok megadasanal minden allam polgarat (Kanadatol Kinaig) egyenranguan kezelik. (pl. Talalkoztam mar olyan kanadaival, akinek a kanadai miniszterium keresere sem valtoztattak at a vizumat F1-rol J1-re. Persze lehetnenek technikai valtoztatasok, mint pl. a budapesti kovetsegen a sorbanallas leroviditese, netan a vizumkiadas levelben torteno elintezhetosege, stb. Minden jot, Jeno =============================================== Felado : pk@hpctdls.hp.com Beerkezett: Fri Oct 26 19:01:56 EDT 1990 Temakor : otthoni helyzet - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Mi itt (Colorado Springsben) annyit tudunk, hogy nagy a zurzavar. A benzin aranak felemelese mint utolso csepp hatott es a taxisok utan nagyjabol mindenkinek betelt a pohara. Le van zarva Budapest, a hidak, a forgalmas csomopontok, valamint az orszaghatar. Mas nagyvarosokban is rossz a helyzet. Talan altalanos sztrajk is van. Mit tudtok? Kerekfy Pal (pk@hpctdls.hp.com) =============================================== Felado : hetyei@athena.mit.edu Beerkezett: Fri Oct 26 21:33:57 EDT 1990 Temakor : ??? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Eloszoris szeretnek koszonetet mondani Elek Gabornak, amiert elottem mar meg- irta egy jo reszet annak, amit valaszolni akartam Kornai Andras levelere. Jo, hogy o reagalt legeloszor, mert o fel tudott mutatni hozzaszolasa elso soraiban egy "menlevelet" mely megvedi attol, hogy kezlegyintessel besoroljak mai poli- tikai fogalomtarunk egyik nepszeru kategoriajaba (ertsd: az antiszemitaeba). Ugyannakkor sajnalatosnak tartom, hogy ilyen eloretolt hovatartozasi nyilatko- zatokra van szukseg arra, hogy ne ertsek/magyarazzak felre a tenyleges monda- nivalot. Meg mindig ott tart a vitakulturank, hogy nem az szamit, hogy MIT mond valaki, hanem hogy KI az aki megszolal, es partbeli-etnikai-vallasi-klan- beli-sportkorbeli hozzatartozasa mar eleve eldonti, kik adnak neki igazat (meg akkor is ha nyilvan nincs igaza) es kik fogjak automatikusan elutasitani (es legfeljebb szigoruan "magunk kozott" elsuttogni,hogy azert "van benne va- lami amit mond".) Kerem, ne hozzon fel senki erre "utobbi negyven evet" es "partallamot" magya- razatul, ez sajnos igy van nalunk a het torzs szovetsege ota, es meg raadasul nem is "magyar sajatossag" amit emiatt "megorizni" kellene -hanem egyszeru, szelesen elterjedt emberi gyengeseg, mely gyavasagbol, gondolkozni-lustasagbol fakad, es amelyet termeszetesen magam is muvelek egyes kategoriakban. (Nem ez az egyetlen altalanos emberi vagy tipikusan kelet-(kozep-)europai hianyossag, melyet divat manapsag az "elmult negyven evre" fogni.) Be kell ismerjem, fogalmam sincs rola, mi volt Csoori Sandornak az a megnyi- latkozasa amely Kornai Andras szenvedelyes levelet kivaltotta: el tudom kep- zelni, hogy jogos a harag. Ugyannakkor azt hittem, legalabb itt a mi koreink- ben nem divat egymast elkuldeni: se Becsbe, se Izraelbe, se Azsiaba. Az Enciklopedia Britannica-idezetrol a kovetkezoket: -eltekintve attol, hogy az idezett cikk mar a maga idejeben is szemmel latha- toan elfogult volt (szot sem ejt a pesti es budai nemet polgarsagrol, mely azert szinten tett egyet s mast Pest-Budaert) egyszeruen nem ertem, hogy adhat egy 1911-es cikk barmihez is jogalapot. Ugy hiszem, nem lehet vita abban, hogy ha letezik is "tortenelmi jog", az esetek tobbsegeben, csak ujabb agressziok- hoz szolgal urugykent. Vonatkozik ez Nagy-Magyarorszagra, a dako-roman konti- nuitasra, bibliai hatarokra es a budapesti zsidosag mainal magasabb 1911-es budapesti letszamaranyara egyarant. Az ilyen fajta "tortenelmi almoknal" mindig masodlagos, hogy mennyire alapulnak realis tenyeken, a fo mindig az, mennyien es milyen intenzitassal hisznek bennuk. Magam reszerol csak olyan ervelest vagyok hajlando elfogadni, mely MAI kissebbsegek MAI helyzetebol indul ki, es kovetel az igazsagossagnak vagy a meltanyossagnak megfelelo valtoztatasokat. A fent idezett "almok" eleg embert tettek mar nappalis-almodova (koztuk engem is egy jo idore), ne szaporitsuk a sorukat ujabbakkal. Az osztrakok antiszemitizmusarol es "naci" allamelnokerol a kovetkezoket: Tagadhatatlan Ausztria elvonalbeli szerepe a huszadik szazad egyik legnagyobb gaztetteben, az europai zsidosag tomegeinek kiirtasaban. Mindig is piszkalta a csoromet, hogy sikerult mindezekutan "aldozat" statuszt kapniuk a haboru utan mikozben Nemetorszag sulyosan megfizetett eredetileg nem is nemet allampolgar kancellarjanak donteseiert. Ugyanakkor amikor elutasitom a "kollektiv bunosseg" abszurd elvet mint a zsidouldozesek "megindoklasat" el kell hataroljam magam ugyanezen hamis elv tobbi -megha korlatozottab-alkalmazasatol is: a kelet-europai nemet kisebbsegek foldonfutova teteletol, magyarorszagi svab asz- szonyok sziberiai banyakba hurcolasatol, es az olyan kijelentesektol is, melyek azt sugalljak, hogy minden osztrak fasiszta. Mellesleg ezek a "fasiszta" osztrakok eleg hosszu idon at rabiztak a kancel- lari hivatalt Bruno Kreiskyre, aki nagyszeruen meg is felelt ennek a bizalom- nak. Ez a nehany evtizedes "intermezzo" kimaradt a tortenelmi tavlatbol. Jol emlekszem Waldheim megvalasztasanak korulmenyeire is- eppen Ausztriaban voltam a kerdeses idoben. Vendeglatoim azzal az elhatarozassal mentek el Wald- heimre szavazni, hogy nem hiszik el a ra kimondott vadakat es egyebkent is "ne a new-yorki zsido ujsagok mondjak meg, ki legyen az osztrak alammelnok." "Magunk kozott" azt is keszseggel elismertek, hogy az ellenjelolt ettol elte- kintve minden szempontbol kompetensebb es "normalis korulmenyek kozott" ra sza- vaznanak.Sokak szemeben az ilyen megnyilvanulas lehet a "Kreisky-korszak utan ujjaeledo osztrak antiszemitizmus" ujabb bizonyiteka, viszont talan eszreveheto a dontes kiprovokalt jellege is.(felteve, hogy most az egyszer hajlandok va- gyunk kiszallni az elso bekezdesben emlitett: "nem az szamit MIT mond, az sza- mit KI mondja" cimu jatekbol.) Osszefoglalva: bar altalaban nem rajongok feltetel nelkul mindenert, ami ame- rikai, szeretnem ha a First Amendment szelleme meghonosodna a mi kis karpat-me- dencei Libanonunkban is. Ehhez szereny hozzajarulaskent jo lenne, ha minden hozzaszolo mielott nekiesne egy mas csoportulashoz tartozo (vagy mas csoportu- lashoz tartozonak velt) embertarsanak (ami egyebkent szive joga) jo lenne, hogy ha ervei talalati pontossagat novelve az illeto hibas(nak tartott) elveire, mondataira, tetteire koncentralna elso sorban, az illeto szemelyere tized- sorban, a vegsokig tartozkodva az egesz csoportot/csoportokat "lekaderezo" ki- jelentesektol. Udvozlettel, Hetyei Gabor U.i. Az idezojelbe tett szavak attvitt ertelmuek, illetve masoktol idezett vagy sztereotipikus kijelentesek, melyekkel nem feltetlenul azonosulok, es amelyek az esetek tobbsegeben NEM Kornai Andrastol vett idezetek. =============================================== Felado : boroc_jm@jhuvm.bitnet Beerkezett: Fri Oct 26 22:25:10 EDT 1990 Temakor : ??? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Valaszfele Hollosi Jozsinak, vizumugyben: Tudtommal az USA MINDENKIVEL szemben ilyen merev, beleertve a Kozos Piac orszagainak allampolgarait is. Ha jol emlekszem, vizummentesseget csak az ideerkezo turistak nagyon korlatozott korenek adnak (30 napnal rovidebb idore erkezo EEC-allampolgaroknak). Szoval az egyoldalu vizum- mentessegben szerintem az a racio, hogy a magyaroknak legalabb viszonos- sagi alapon INGYENES az USA vizum. (1990. szeptembereben tobbszori bele- poert 3600 Ft-t fizettem.) Udv: Jozsef =============================================== Felado : boroc_jm@jhuvm.bitnet Beerkezett: Fri Oct 26 22:40:03 EDT 1990 Temakor : ??? - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Barataim! Latom, a kinti (emailes)magyarok kozott is visszhangot valtott ki a Csoori-fele antiszemitizmus-ugy. A Magyar Narancs 21. szamaban fog (?) megjelenni az alabbi szoveg. Erdeklodessel varom reakcioitokat. (Vigaszkent jel- zem, tobb hetoldalas essze nincs a tarsolyomban, ugyhogy csuggedesre semmi ok!) ///////////////////////////////////////////////////////////////////////// A MELY(MAGYAR)PONT (Magyar Narancs elvileg 1990. okt. 28., 21. szam) Irta: Borocz Jozsef A HUNOK PARIZSBAN szerzojenek mai, budapesti besenyo nemzetikolto-utoda csaknem egesz ujsagoldalt kitolto, "A melypont" cimu nyilt valaszlevel- ben magyarazza, hogy-s-mint gondolta, amit gondolt. (Eredetileg tehat nyilvan nem azt irta, amit gondolt: valami nem engedte hozza jonni a szavakat. Csak remelhetjuk, a szavak akadalyoztatottsaga megszunt, s ezuttal az kerult a papirosra, amit a poeta gondolt.) Mit gondol(t) tehat a kolto? Ugy latom, fokent ket gondolatot. Vegyuk sorra. (1) Arra a cegeres fjvedo vezermotivumra, mely szerint napjainkban "... a zsidosag megprobalja asszimilalni a magyarsagot", nem kivanok sem itt, sem masutt reflektalni. Pusztan megallapitom, e demagogia kiiz- zadoja kitamolygott a demokratikus politikai eszmecsere vilagabol. (Ez is sok.) (2) A kolto meg azt is gondolta, hogy "... a ket-harom koalicios ev nyuglodesei utan hosszu idore maga a nemzet is megszunt. Elveszitette tudatat, ellenallo reflexeit. Ugyan mihez lehetett volna itt jo lelekkel asszimilalodni? A Parthoz? Rakosihoz? [...]" Sokat markolo gondolat. Meglep: leNYUGLODESezi a haboru utani koalicios korszakot. En eddig ugy veltem tudni, az elmult hetven ev utolso mukodo demokratikus kiserlete volt e tajon az a harom ev, melyben peldaul Bibo Istvan: ELT. (Igaz, szamomra -- a koltovel ellentetben -- nem adatott meg, hogy e "nyuglodos" korszak szelei fenyeskedjenek nekem, s emiatt Rakosi leghubb katonaja sem lehettem szukcesszive.) Joval erdekesebb marmost az a tetel, mely szerint "megszunt" volna a nemzet a koalicios korszak vegen. Bevallom, komparativ tanulmanyaim soran az allam fennmaradasa mellett, kizarolag belso rendeszeti uton torteno "nemzetmegszun(tet)essel" meg nem talalkoztam. (Talan olyasmi lehet ez, mint az allam "elhalasanak" tetele, melyet a legitim eroszak fegyveres testuletei koltsegvetesenek totalitarius novekedese "ellen- pontoz".) Hallottam mar viszont nepirtasrol, nomeg egy allitolag magyar, nemkulonben allitolag nemzeti kormanyrol, amely elobb "bekebeli", majd haborus szovetsegre lepett a nepirtas gondolatat a gyakorlatba at- ulteto nacizmussal, mignem vegul maga is fasizmusba ajult. Ha tehat azt a nemileg abszurd celt tuznem ki magam ele, hogy a magyar nemzet -- nyilvan metaforikusan ertelmezendo -- allitolagos "megszunesenek" tete- let bizonyitsam, hat az alabbi kompromisszumos allaspontra kellene jutnom: AKKOR, OTT ES ANNYIBAN SZUNT MEG A (MAGYAR) NEMZET, AMIKOR, AHOL ES AMENNYIBEN (ALLAM)POLGARTARSAIMAT ETNIKAI, VALLASI, POLITIKAI ES "FAJI" SZEMPONTOK ALAPJAN ONKENYESEN OSZTALYOZTAK, HATRANYOS MEGKU- LONBOZTETESBEN RESZESITETTEK, INTERNALTAK, GETTOKBA ZARTAK, MUNKASZOL- GALATBA HURCOLTAK ES EGY FASISZTA HATALOM ALTAL RENDSZERESITETT MEG- SEMMISITO TABOROKBA DEPORTALTAK. Tortent pedig mindez a kolto es mai mitosztarsai altal hol "nepnek", hol "nemzetnek", hol pedig melleknevi formaban a ketto elegyenek nevezett entitas tagjai jelentos reszenek sunyi felrenezesben megnyilvanult passziv turesevel, illetve a magyar nemzet politikai onrendelkezeset allitolag megtestesito allam tevo- leges reszvetelevel. Ha ez a nemzet valamikor "megszunt", akkor a kolto altal eufemisztikusan "veszkorszakkent" aposztrofalt gorenyterror idejen szunt meg. Akkor, mikor hagyta, hogy allama a civiltarsadalom meszarlasaba fogjon. Van azonban egy meg zavarobb elem is ebben a Nappali-Hold-korkepben. Nem vilagos, MIERT KELLENE AZ ASSZIMILACIO FOGALMAT LEGFOBB JONAK TEKINTENUNK, hacsak nem valamifele, az eroszakos hitteritest partolo nemzetvallasi alapon -- ahol a nemzet mivolta, illetve a nemzethez tartozas ONERTEKKENT, semmi masbol nem szarmaztatott vegso lenyegkent jelenne meg, s igy reszben elfoglalna az anyasag, a szeretet, Isten, stb. fogalmainak helyet. Mar-mar feherbotos rovidlatas kell annak fel nem ismeresehez, hogy a nemzet mint "foertek" is "torteneti kategoria": a tizenkilencedik szazadi anyagi felhalmozas "segedfogalma" a "boldog" (ertsd: gazdagodo) "Europaban". Ezert kepzelheto el, hogy a ma kibonta- kozo "boldog-europai" integracio eredmenyekeppen a nemzetallam idejet- mult funkcioinak joresze atmelodjek a kontinentalis integracio szintje- re, mikozben a sokszinu egyenloseg ertekeinek tiszteletben tartasa jegyeben a helyi, regionalis, etnikai, eletvezetesbeli, nemi, stb. azonossagtudatok vegre az allamnemzeti identitassal azonos "rangra" emelkedhetnek. A nemzetallam fikcioja "boldog-europai" lebomlasanak elso hirevel egy idoben -- a helyi elnyomo birodalmi macska gyengelkedesenek ko- vetkezteben -- az osszes, a Lajtatol keletre elhelyezkedo kisegernemzet- nek hirtelen ego-kinovese tamadt. Komikusnak, netan "kelet-kozep- europai groteszknek" is tekinthetnenk a mi eletunk soran vegleg aligha oldhato tarsadalmi-gazdasagi elmaradottsag nemzeti nagyobbrendusegi komplexusokba fojtasanak eme, remenytelen kiserleteit, ha a legkulon- felebb tejtestvernemzetekkel kirobbanhato "hideg" es "forro" haboruk veszelye miatt nem a borunkre menne a jatek. KELET-KOZEP-EUROPA KOLLEKTIV CSOKOTTSEGENEK MEGHALADASARA a torteneti demografia tenyei (az etnikai csoportok terbeli egymasbaekeltsege) es a nemzetallam gyakorlatanak sulyos korlatoltsaga miatt AKKOR SEM LENNE NEMZETI MEG- OLDAS, HA EZ EGYEBKENT IDOSZERU AVAGY KIVANATOS VOLNA. Ezt a romantikus nacionalizmus koraval ellentetben regionk huszadik szazadi tortenetenek akar csak hezagos ismereteben is LEHET, SOT ILLIK TUDNI. Marmost enyhen szolva kerdeses, vajon a mindent elonto politikai-tarsadalmi-gazdasagi arviz idejen az egesz regio szempontjabol eszszeru mentesi eljarasok, alternativak kidolgozasa helyett az adott trikolor lengetese-e a legsurgosebb feladat. A "melypont"-on egymasbacsuszik az ASSZIMILACIO allitolag magatol ertetodo, (diszkriminativ modon, kizarolag a "zsidosaggal" szemben er- venyesitett, de peldaul sem a tobbi magyarorszagi vallasi vagy etnikai kategoria tagjaival, sem pedig a poszt-trianoni kisebbsegi magyarsaggal szemben nemhogy nem kovetelt, de az utobbiak vonatkozasaban masutt szamtalan alkalommal egyenesen elitelt) ELVARASA es a "lelkek molekula- it" osszetarto "orszagos" (vajon itt miert nem "nemzeti"?) "KOHEZIOS ERO HIANYA". A mai magyar tarsadalom szolidaritasi reflexeivel ketseg- kivul bajok vannak. Ezt konnyu belatni. Nem vilagos azonban, miert volna a hasznos, kolcsonosen megtermekenyito hatasu egyuttmukodesnek, sot, a tarsadalmi szolidaritas intezmenyei kialakulasanak akadalya az egymastol kulonbozo -- horribile dictu, disszimilalodo! -- tarsadal- mi csoportok lete? Talan epp forditva all az osszefugges: eppen a kulonbozoseg, az egyeniseg es az autonomia (a mai magyarorszaginal joval magasabban) adott foka volna a szolidaritas elofeltetele. (A nepi -- igaz, nem nemzeti -- szolas szerint is EGYSEGBEN -- s nem pedig egyfor- masagban -- AZ ERO.) Az asszimilacio (tetelezett, de egyebkent sehol nem bizonyitott) hianyaval bibelodo popularis-alkalmazott nemzet(iseg)karakterologia ket kulonbozo tarsadalmi milio3ben ket kulonfele celt szolgalhat. (1) Tobbe-kevesbe demokratikusan, tisztessegesen mukodo tarsadalmakban unalmas tarsasagi vacsorak mersekelten szellemes tarsalgasi temaja, konyak es kave kozott. (2) Serult onertektudatu, a politikai viselkedes- kultura teren torz tarsadalmakban pedig az egymassal versengo elitek kozott -- egyeb, hasonloan atlatszo szempontok mellett -- alkalmas URUGY arra, hogy egy magat igy vagy ugy definialo csoport tagjai a csoporton kivuli kisebbseggel szemben TISZTESSEGTELEN, PITIANER ELONYOK- RE TEGYENEK SZERT. A szoban forgo, sajto utjan elkovetett bakloves- sorozat ezen inszinualo, a hatalombol kiszorito technika ugyetlen alkalmazasa. Emiatt a kolto altal szellemi aldozatai szamlajara felrott "lincshangulat", a "baltacsapasokkal" zajlo "filozofalas" vadja nem masra, mint magara a szerzore haramlik. A nemzetonertek-mitosz termelesenek es fogyasztasanak is megvan a maga "politikai gazdasagtana". Oldjuk meg az alabbi feladatot: ha a magyar kozelet es publicisztika mintegy varazsutesre a tarsadalom egyszeru tagjaihoz hasonloan a mind teljesebb koru valsag gyakorlati problemainak megoldasaval kezdene foglalkozni, s felhagyna annak a narcissztikus-komplexusos kerdesnek a firtatasaval, ki a magyar es mennyire, stb., VAJON ELSOKENT MELY HIVATAS GYAKORLOIT FENYEGETNE EGZISZTENCIALIS VALSAG? Csak nem a nemzetmitosz fopapjaiet? (A kerdes tehat nemcsak az, lehet-e otvenot eves banyaszbol huszonket eves ovono, de az is, mikent lehet apostolbol mondjuk uzletember.) A nem atkepezheto vatesz peldaul arrol ismerszik meg, hogy a viccbeli Morickahoz hasonloan mindenrol ugyanaz jut az eszebe. Igy peldaul Illyes "Egy mondat a zsarnoksagrol"-jaban sem a diktatura, az elnyomas kozegszeru termeszetenek (Michel Foucault elott jo mas- fel-ket evtizeddel megfogalmazott) alapkepletet talalja meg, de egyenesen a "magyarsag lelkiallapotanak" es "egzisztencialis tragediajanak" a "legeszelosebb", egyben a "legtisztabb!" kifejezeset veli kihallani belole. A szerzo ekozben toredelmesen bocsanator ker -- sajna, a sertettek- nek csak egy reszetol. Konnyen belathato ugyanis, hogy a melyutes nem- csak a "zsido szarmazasu magyar polgarokat" erte, hanem A MAGYAR (CIVIL)TARSADALOM EGESZET. Szogezzuk le: az is alapveto emberi jogaim koze tartozik, hogy eldontsem, kivanok-e a "zsido/nemzsido" fogalmi szembeallitashoz igazodni, eszerint megmeretni akar egyenileg, akar pedig barmely kol- lektivitas tagjakent. Ez akkor is igy van, ha -- esetleg, latszolag es a legrovidebb tavon -- ram nezve az adott politikai legkorben nem volna hatranyos az adott megkulonboztetes. Kikerek magamnak minden kiserletet -- a kolto elott sem ismeretlen posztmodern elmelet kedves kifejezesevel szolva -- a "diskurziv ter" keretei kijelolesenek ilye- ten monopolizalasara. Nem eszleltem, barki is megbizta volna a koltot nemzettesthez- tartozasi kollektiv jogositvanyok kiallitasaval. Ha erre megis sor kerulne, remelem, nem lesz, aki folyamodna tagsagert abban a klubban. ///////////////////////////////////////////////////////////////// Udv: Jozsef =============================================== Felado : kornai@csli.stanford.edu Beerkezett: Sat Oct 27 01:21:25 EDT 1990 Temakor : Csoo1ri - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Ga1bor! Az elo3zme1nyeket illeto3en u1gy la1tom nem csak Te vagy tana1cstalan: >Be kell ismerjem, fogalmam sincs rola, mi volt Csoori Sandornak az a megnyi- >latkozasa amely Kornai Andras szenvedelyes levelet kivaltotta: el tudom kep- >zelni, hogy jogos a harag. Ugyannakkor azt hittem, legalabb itt a mi koreink- >ben nem divat egymast elkuldeni: se Becsbe, se Izraelbe, se Azsiaba. Csoo1ri Sa1ndor Bi1ro1 Zolta1nnal egyu2tt szerkeszto3je a Hitel c. folyo1iratnak. Mint szerkeszto3 nemcsak eltu3ri hogy a Hitelben antiszemita i1ra1sok jelenjenek meg, hanem leguto1bb maga is i1rt egy ilyet, Nappali hold ci1mmel (Szept 5). Ebbo3l a cikkbo3l otthon o1ria1si botra1ny lett: amikor az I1ro1szo2vetse1g nem volt hajlando1 elhata1rolni maga1t Csoo1ri (elno2kse1gi tag) cikke1to3l, Kerte1sz Imre kile1pett, majd ne1ha1ny nappal ke1so3bb (Szept 29) a ta1rselno2k Me1szo2ly Miklo1s lemondott. Kile1pett Ba1rdos Pa1l, Fena1kel Judit, Gergely A1gnes, Va1mos Miklo1s e1s azt hiszem Csalog Zsolt is, e1s a ve1ge1n a1lli1to1lag me1gis elhata1rolta maga1t az Iro1szo2vetse1g, so3t tala1n Csoo1ri is lemondott. E1n magam nem olvasom a Hirmondo1t, de egy-ke1t a Fo1rumon megjelent hozza1szo1la1s alapja1n arra ko2vetkeztettem hogy ezekro3l a dolgokro1l mindenki tud, anna1l is inka1bb mert Csoo1ri cikke1re volt reakcio1 az a "Fu2ggetlen e1rtelmise1giek levele Go2ncz A1rpa1dhoz" amit Szept 30-a1n sza1mos magyar e1rtelmise1gi, to2bbek ko2zo2tt Ottlik Ge1za is ala1i1rt e1s amit a Fo1rumon is to2bbek emlegettek. Nem tudom hogy a sok hozza1szo1la1sbo1l (Kerte1sz A1kos e1s Me1szo2ly Miklo1s a Magyar Nemzetben, Miha1lyi Ga1bor e1s Kerte1sz Imre a Magyar Hirlapban, Hana1k Pe1ter a Ne1pszabadsa1gban) a Hi1rmondo1 szerkeszto3i mit ko2zo2ltek, de azt nem tudom elke1pzelni hogy semmit! Gondolom Te sem olvasod a Hi1rmondo1t e1s magyar napilapot se ja1ratsz, i1gy lehet az hogy nem ismered az elo3zme1nyeket e1s (gondolom) azt a kis hozza1szo1la1st sem amiben a Faliu1jsa1gon annak ideje1n egyfajta nyelve1szeti elemze1ssel pro1ba1ltam bemutatni Csoo1ri antiszemitizmusa1t. >egyszeruen nem ertem, hogy adhat egy 1911-es cikk barmihez is jogalapot. >[...] Magam reszerol csak olyan ervelest vagyok hajlando elfogadni, mely >MAI kissebbsegek MAI helyzetebol indul ki, es kovetel az igazsagossagnak >vagy a meltanyossagnak megfelelo valtoztatasokat. E1n nem ko2veteltem semmife1le va1ltoztata1sokat, csak Csoo1ri Sa1ndort ku2ldtem el -- Be1csbe. Az ide1zett cikk pedig nem "jogalap" hanem csak egy kis emle1kezteto3 arra hogy nem kell zsido1nak lenni ahhoz hogy valaki e1szrevegye hogy milyen ero3s az osztra1k antiszemitizmus (amit egye1bke1nt Te se tagadsz, ha jo1l e1rtelek). >es az olyan kijelentesek[...] melyek azt sugalljak, hogy minden osztrak >fasiszta. Naha1t etto3l e1n is elhata1rolom magamat: mindo2ssze azt a1llt sza1nde1komban sugallni hogy o2to2dre1szu2k (ege1szen pontosan az a 20% aki a Szabadsa1gpa1rtra szavazott) bizony neona1ci. Lehet hogy ez Neked nem sok, e1s a szo1la1sszabadsa1g (az A1ltalad is nagyra becsu2lt First Amendment) te1nyleg ve1di o3ket. De engem nyomaszt hogy ilyen sokan vannak, e1s me1g jobban nyomaszt amikor egy magyar ko2lto3 i1r u1gy mint egy rohadt neona1ci. >Ez a nehany evtizedes "intermezzo" [Kreisky] kimaradt a tortenelmi tavlatbol. Nem volt to2rte1nelmi a1ttekinte1s, nem pro1ba1ltam meg az osztra1k antiszemita hagyoma1nyt ta1vlatbo1l a1ttekinteni. De a1lli1tom hogy van ilyen hagyoma1ny, e1s hogy a felszin alatt tova1bb e1lt addig is amig Kreisky volt a kancella1r (mellesleg korszaka1nak legnyi1ltabban Izrael-ellenes a1llamfo3je). >Jol emlekszem Waldheim megvalasztasanak korulmenyeire is- eppen Ausztriaban >voltam a kerdeses idoben. Mit tesz Isten, e1pp e1n is ott voltam, so3t me1g a nagy TV-szereple1seket is la1ttam, azt hogy hogyan HAZUDOTT Waldheim (amit ke1so3bb sikerrel ra1 is bizonyi1tottak, de ennek ellene1re nem mondott le). >Vendeglatoim azzal az elhatarozassal mentek el Waldheimre szavazni, hogy nem >hiszik el a ra kimondott vadakat es egyebkent is "ne a new-yorki zsido >ujsagok mondjak meg, ki legyen az osztrak alammelnok." "Magunk kozott" azt >is keszseggel elismertek, hogy az ellenjelolt ettol eltekintve minden >szempontbol kompetensebb es "normalis korulmenyek kozott" ra szavaznanak. >Sokak szemeben az ilyen megnyilvanulas lehet a "Kreisky-korszak utan >ujjaeledo osztrak antiszemitizmus" ujabb bizonyiteka, viszont talan >eszreveheto a dontes kiprovokalt jellege is.(felteve, hogy most az egyszer >hajlandok vagyunk kiszallni az elso bekezdesben emlitett: "nem az szamit >MIT mond, az szamit KI mondja" cimu jatekbol.) Hogy is van ezekkel a bizonyos newyorki zsido1 u1jsa1gi1ro1kkal? Ha jo1l e1rtelek, tisztelt vende1gla1to1id nem arra figyeltek hogy ezek MIT mondtak, hanem csak az sza1mi1tott nekik KI mondja, aka1r egy kompetensebb ellenjelo2lt ellene1ben is! Ezek a bu2do2s newyorkiak valo1saggal kiprovoka1lta1k az amu1gy filoszemita (ld. Kreisky) osztra1kokbo1l hogy egy na1cira szavazzanak! Ha jo1l e1rtem a logika1dat, kiza1ro1lag a zsido1k tehetnek ro1la hogy az osztra1k elno2k na1ci -- azok akik Waldheimre szavaztak azok a1rtatlanok ebben hiszen o3ket provoka1lta1k. Hogy a szi1vem meg ne szakadjon e1rtu2k. >Osszefoglalva: bar altalaban nem rajongok feltetel nelkul mindenert, ami ame- >rikai, szeretnem ha a First Amendment szelleme meghonosodna a mi kis karpat-me- >dencei Libanonunkban is. Ehhez szereny hozzajarulaskent jo lenne, ha minden >hozzaszolo mielott nekiesne egy mas csoportulashoz tartozo (vagy mas csoportu- >lashoz tartozonak velt) embertarsanak (ami egyebkent szive joga) jo lenne, hogy >ha ervei talalati pontossagat novelve az illeto hibas(nak tartott) elveire, >mondataira, tetteire koncentralna elso sorban, az illeto szemelyere tized- >sorban, a vegsokig tartozkodva az egesz csoportot/csoportokat "lekaderezo" ki- >jelentesektol. Tiszta1zzuk, e1n nem aze1rt ta1madtam Csoo1rit mert egy ma1s csoportosula1shoz tartozik, hanem aze1rt amit lei1rt. Ennek elemze1st ma1r elve1gezte1k ma1sok (fentebb felsoroltam ne1ha1ny cikket) e1s e1n ehhez nem sok u1jat tudne1k hozza1tenni. Az osztra1kokat sem mint osztra1kokat ite1ltem/ite1lem el, hanem AZOKAT az osztra1kokat ite1lem el AKIK na1ci szimpa1tia1kat mutatnak, ezeket viszont ku2lo2n-ku2lo2n. AMENNYIBEN ko2zo2sse1get (pl. pa1rtot) alkotnak ANNYIBAN az ilyen ko2zo2sse1gek tagjait egyu2ttesen is. Kornai Andra1s U.I. Ha valaki megi1rja nekem hogy a Hi1rmondo1 mit ko2zo2lt le ezekbo3l a dolgokbo1l, szi1vesen bege1pelek egy-ke1t cikket a vita1bo1l ha ez a Fo1rum olvaso1t irde1kli (e1s ha a Hi1rmondo1 szerkeszto3i megige1rik hogy nem basznak le hogy konkurrencia1t csina1lok nekik!), ma1r csak aze1rt is mert ezek a1ltala1ban az e1n kis hozza1szo1la1saimna1l jo1val higgadtabb, elemzo3 sti1lusban vannak i1rva. =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* XMAIL TIPP FORUM MAHAL HUNET ta1je1koztato1 *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* Hozza1szo1la1sok beku2lde1se: *= =* *= =* To: contacts@phoenix.princeton.edu *= =* Subject: XMAIL {ma1st ne i1rj a Subject mezo2be} *= =* *= =* UJSAGNEV te1mako2r {lehet TIPP FORUM MAHAL HUNET, de csak egy} *= =* ... {itt ko2vetkezhet a hozza1szo1lasod} *= =* ... {ege1szen a leveled ve1ge1ig} *= =* *= =* A fentito3l elte1ro3 forma1ju1 levelek nem jelennek meg, e1s nyomuk sem *= =* marad. Ku2lo2no2sen nagy sebesse1ggel vesznek el a Reply-lyal ku2ldott *= =* levelek :-(. Ha enne1l re1szletesebb informa1cio1ra van szu2kse1ged, az *= =* UJSAGNEV helyett i1rd azt hogy HELP, te1marko2nek pedig azt hogy "all". *= =* A contacts-on a mail-t SENKI sem olvassa!!! Ha nekem akarsz i1rni, *= =* haszna1ld a ko2vetkezo3 ci1mek egyike1t: *= =* >>> hollosi@helios.ucsc.edu <<<--->>> hollosi@portal.bitnet <<< *= =* *= =* Jo1zsi. *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=