------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Fri, 16 Aug 91 21:52:52 CDT Date: Fri Aug 16 22:48:12 EDT 1991 Subject: *** FORUM *** #318 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : hh658c@gwuvm.gwu.edu Temakor: koppany vs. istvan ( 42 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Kiegeszites a verseny allasahoz ( 11 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Az =a=l==nevekro=l ( 22 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Hogy en mindig vedek valakit ( 99 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: 1 irasban 2 hiba ( 8 sor ) Felado : csorna@vuphyv01.bitnet Temakor: Rendkivuli Hirmondo Folytatas 1 ( 95 sor ) Felado : forizsl@vuctrvax.bitnet Temakor: Egy Radnoti vers ( 51 sor ) Felado : pbreznay@cs.du.edu Temakor: Incognito ( 22 sor ) Felado : csorna@vuphyv01.bitnet Temakor: Cser es Pungor ( 57 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: tovabbi fontos szemelyisegertekelesi szempontok ( 19 sor ) =============================================== Felado : hh658c@gwuvm.gwu.edu Temakor: koppany vs. istvan ( 42 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Roboz Andras kerdezte: <> Az egyhazszakadas valoban 1054-ban kovetkezett be, de a romai es a bizanci egyh ^Laz szetvalasa es szembekerulese valojaban joval korabban megkezdodott, es nyilv an egy hosszantarto folyamat volt, amely vallasgyakorlas szintjen a 11. szazadn al kesobb fejezodott be. A datumnak tehat nincs sok jelentosege. Egyebkent Bi zanc elestekor elvileg egyseges egyhaz letezett, hiszen az 1438-9. evi Firenzei Egyhaztanacs kimondta Roma es az ortodoxia egyesuleset. A dontes fontossaga valoban a nagyhatalmi viszonyrendszerben ertekelheto, elsos orban politikai volt, nem pedig vallasgyakorlasi (a filioque vitarol Koppany ha da keveset tudhatott, barmilyen miveltseget utolagozunk korabeli lazadoinknak). A ket nagyhatalom kozti valasztast akkoriban sem csak szemelyes uralkodoi pre ferenciak befolyasoltak, hanem geopolitikai tenyezok. Gorog es nemet missziona riusok proxikkent teritettek a tersegben. Uralkodok akkori dontese nem volt mi ndig vegleges ervenyu. A bulgar Boris peldaul eleg jelentos szereplo volt ahho z, hogy az allami fuggetlenseg erdekeben hol Romahoz,hol Bizanchoz csatlakozzek , aszerint, hogy eppen ki igert tobbet. A gorogok nyilvan tobbet igertek, hisz en az ortodox egyhaz collegialis jellegu volt, nem pedig centralizalt, igy tobb tere volt az allami egyhazak autonomiajanak, mint nyugaton. Ezenkivul a gorog ok makedonian szlav dialektusban teritettek a szlavokat, es igy ketsegkivul kev esebb energiaba kerult a terites, kevesebb alatvalot kellett lemeszarolni, mert azok legalabb ertettek, hogy milyen uj istenre valtjak a sok ismerost. Az uto bbi annak koszonheto, hogy Moraviaban viszont maskent hozta a nagyhatalmi sors keze. Jaroszlav ugyan bizanci misszionariusokat hivott Moraviaba, es igy indult utnak Cyril es Methodius egy szlavra forditott bibliaval; Methodius hal ala utan azonban a nemet misszionariusok kirugtak a gorogoket, a cseheket a nyu gati keresztenyseghez (illetoleg nemet erdekszferaba) tereltek, Methodius tanit vanyai pedig a szlav bibliaval megteritettek a bulgarokat, szerbeket es oroszok at. Istvan nem elsosorban a ket egyhaz kozott, hanem a ket csaszarsag kozott valasz tott. Magyarorszag nyugathoz kapcsolasa persze nemcsak neki koszonheto, hanem a kesobbi uralkodoknak, akik kisebb-nagyobb hepek es hupak dacara folytattak tak a nyugatos orientaciot. Istvan egyebkent a polgarhaboru kimenetele ellener e szabad vallasgyakorlast biztositott a Bizanci Egyhaznak, es ha hihetunk Murav csik Gyulanak, meg tamogatta is azt. Szoval a helyzet kozelrol sem volt olyan szepen kikovesedve, mint egy rockoperaban. Udv, Csergo Zsuzsa =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Kiegeszites a verseny allasahoz ( 11 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A Hi'rmondo' ko~zo~lt egy o~sszea'lli'ta'st arro'l, Kelet?-Euro'pa'ban ki viszi el a pa'lma't az o~sszeomla'sban. E'rdekes mo'don a gyo"ztes kimaradt. Alba'nia'ban egy e'v alatt kb. 50%-kal esett a nemzeti jo~vedelem. Pedig o"k a bolga'r gazdagsa'got elo"tte is csak jo' me'lyro"l csoda'lhatta'k... Nem a'rt tudni ro'la, hogy van me'g egy kelet-euro'pai orsza'g, ami ugyanolyan gondokkal ku"zd, csak me'g sokkal rosszabb helyzetben van. Az olaszok ma'r e'lvezik ennek gyu~mo~lcse't. Ma'soknak is kijuthat belo"le. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Az =a=l==nevekro=l ( 22 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Mi a helyzet azzal a sok sza'zezer emberrel, aki magyarosi'totta a neve't? Pe'lda'ul az a Reich nevu" hivatalnok, aki me'g gyereke szu~lete'se elo"tt Ra'kosira va'ltoztatta a neve't, hogy a sza'rmaza's ne lehessen a szu~letendo" gyerek ha'tra'nya'ra? Ma'tya's nevu" fiu'gyermeke'nek me'gis rendszeresen szeme're vetik a sza'rmaza'sa't, pedig o" mindent megtett aze'rt, hogy ezt ^Lelfelejtesse. Ami o~nmaga'ban is szomoru' (ko~vetkezme'nyekkel ja'rt). Te'nyleg aze'rt kell o"t nem szeretni? Hitlerne'l valo'szi'nu"leg ma's volt a moti'vuma a ne'vva'ltoztata'snak. Ku~lo~no~sen, ha me'g a szu~lo"k csina'lta'k. Hitlert lecsukta'k a so~rha'zi puccse'rt, de ne'zeteit szabadon terjeszthette. A Mein Kampfot e'pp a bo~rto~nben i'rta. E's azta'n kiadta'k. A joga'llam ve'dte ne'zeteinek szabad terjesztheto"se'ge't. E'pp ebbo"l tanulta meg sok euro'pai a'llam, to~bbek ko~zt Ne'metorsza'g is, hogy a korla'tlan szabadsa'g sem felte'tlen u~dvo~zi'to". De az ma'r 15-20 e'vvel ke'so"bb volt. Egye'bke'nt Schiklgrubel valo'szi'nu"leg mindenke'pp megva'ltoztatta volna a neve't, amikor politiza'lni kell. Ha'nyan tudnak lelkesedni, hogy Heil Schiklgrubel! Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Hogy en mindig vedek valakit ( 99 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Marxro'l e's a "marxizmusro'l" legala'bb ha'rom szinten lehet vitatkozni. 1. Aktua'lpolitika: Ma ma'r keve'sse' e'rdekes, de aze'rt nem a'rt belegondolni, mie'rt is lett egy gazdag ne'met gya'rosfiu' (Engels) vagy egy orosz e'rtelmise'gi (pl. Uljanov) forradalma'r. E's fo"leg, mie'rt volt ennek hata'sa. Van bizonyos to~rte'nelmi jelento"se'ge a ke'rde'snek. 2. Ideolo'gia: Itt van a legnagyobb keverede's. Ld. ke'so"bb. 3. Tudoma'ny: Ve'gu~lis Marx valo'ban ta'rsadalomtudo's volt. Eredetileg filozo'fus, azta'n ku~lo~nbo~zo" okokbo'l a'tte'rt ma's tudoma'nyteru~le- tekre. A tudo'ssal leheto"leg ne ideolo'giai alapon vitatkozzunk. Ez me'g nem jeleni azt, hogy igazat kell adni. A marxi munkae'rte'kelme'let bizonyi'tottan te'ves; lehet vitatkozni, hogy a to~rte'nelmi materializmus mennyire releva'ns, stb. (A vulgariza'lt, amit az egyetemeken marxizmus ci'men tani'tottak, biztos nem, deha't az ideolo'gia volt. Nyilva'n az eredeti sem, ku~lo~no~sen amikor olyan elfogultan oszta'lyharcos.) De az tagadhatatlan, hogy a XIX. sz. egyik legnagyobb ta'rsadalomtudo'sa volt, aki a tudoma'ny fejlo"de'se're nagyon nagy hata'ssal volt. Me'gpedig azzal, hogy olyan te'teleket a'lli'tott fel, amik me'lto'k a ca'fola'sukra fordi'tott energia'ra. Sza'z e'v alatt azta'n persze sokmindent meg is ca'foltak, a ta'rsadalomtudoma'nyokban o~ro~k igazsa'gok felfedeze'se rendki'vu~l ritka. Ma ma'r Marxnak leginka'bb csak tudoma'nyto~rte'neti jelento"se'ge van. Az alkalmazott mo'dszerekro"l meg: olyan eszko~zo~kkel dolgozott, ahogy akkor mindenki ma's: sza'mpe'lda'kkal, esetleges statisztika'kkal, stb. Ez volt. Persze, sza'mon lehet rajta ke'rni a mai szigoru'bb me'rce't, hiszen ma'r az alkalmazott mo'dszerek miatt is sokszor ca'folhato' amit i'r. Ez korta'rsaira ugyanu'gy igaz. De nem ez a le'nyeg, hanem az o~tletek. El lehet inte'zni Marxot kiragadott ide'zetekkel jobbra is meg balra is. Re'gi, jo'l beva'lt mo'dszer. Csak nem nagyon fair. Persze, hogy szeme'tnek tartja valaki az inte'zme'nyesi'tett demokra'cia't, ha maga't az inte'zme'nyt, az a'llamot is ki akarja dobni, mert az uto'pia'ja'ba semmilyen uralom, ero"szak sem fe'r bele, a to~bbse'ge' sem. Azt is szeme're lehet vetni, hogy a ta'rsadalmi tulajdon rosszul mu"ko~do~tt, csakha't hol volt ta'rsadalmi tulajdon? Hol is valo'si'totta'k ezt meg?! Aze'rt, mert annak hazudta'k az *a'llami* tulajdont? Deha't Marx uto'pia'ja'ban a'llam nem is volt! A szovjet rendszerrel meg e'pp az volt a baj, e's ebben hasonli'tott annyira a fasiszta'hoz (nem csak a na'cihoz), hogy az a'llam nagyon is volt. ^LA bu~rokratikus szovjet rendszernek semmi ko~ze nem volt a bu~rokra'cia't a legnagyobb rossznak tarto' Marxhoz, a Marxra valo' hivatkoza's egyszeru" hazugsa'g volt. (Nem mindig tudatos. De Szta'lin pl. me'g ele'g jo'l ismerte.) Alig hiszem, hogy ezen a szinten Marxot felelo"sse' lehetne tenni aze'rt, ami a szovjet rendszerben to~rte'nt, hiszen Lenine'k (nem mindig sza'nde'kosan) e'pp az ellenkezo"je't valo'si'totta'k meg annak, amit Marx elke'pzelt. Ezzel nem azt mondtam, hogy Marxnak igaza volt, vagy hogy az uto'pia megvalo'si'thato'. Nem ok ne'lku~l neveztem idealista'nak. Csak azt, hogy a szabadsa'g uto'pia'ja'ban nincs bo~rto~n, Cseka, Gulag, ke'nyszermunka, munkake'nyszer, egya'ltala'n: nincs semmife'le centralizmus e's semmife'le diktatu'ra. A bo"se'g birodalma'ban nincs hia'ny, sor, kenye'rjegy, e'hi'nse'g, stb. Nem kell Marxszal foglalkozni, de ha valaki szidni akarja, akkor elo"szo~r olvasson bele, mit i'rt. Marxro'l is elmondhato', hogy "az o tanai valoszinuleg a legcinikusabban kiforditott es al- ruhakent kihasznalt ideologiak koze tartoznak," Marxnak volt egy olyan nagyon su'lyos te'vede'se, amivel a "wishful thinking" tudo's e's politikus sza'ma'ra egyara'nt megengedhetetlen hiba'ja'ba esett, e's ami alapot adott a kommunista pa'rtoknak. Abban igaza volt, hogy kora'nak kapitalizmusa puszti'to' ellente'tekkel volt terhes, hosszu' ta'von az nem maradhatott fenn va'ltozatlanul. Csak ebbo"l me'g nem ko~vetkezik, hogy csak egyetlen kiu't volt. (Az sem, hogy van kiu't. O" a forradalmat annak ve'lte, ma'st nem la'tott. Nem teljesen alaptalanul azt gondolta, hogy annak a rendszernek a fennmarada'sa az apokalipszishez vezet.) Azt jo'solta, hogy a kapitalizmus feloldhatatlan belso" ellentmonda'sai ko~vetkezte'ben o~ssze- omlik, maga ala' temetve az emberi kultu'ra't, e's ez az o~sszeomla's csak proleta'rforradalommal elo"zheto" meg. E hite'ben pl. 1848 buka'sa is megero"- si'tette: ma's forradalom ma'r nem gyo"zhet. Eze'rt va'rta a proleta'rforra- dalmat. A tova'bbiak jo're'szt ebbo"l az alapveto" te'vede'sbo"l ko~vetkeztek. Ugyanakkor aze'rt azt is mondta, hogy a forradalom csak akkor ko~vetkezhet be, ha ma'r minden alternati'va rosszabb. Teha't a forradalmat szu~kse'ges *rossznak* tartotta. (Erre egye'bke'nt me'g valamennyire Lenin is emle'kezett, ezen vesztek o~ssze Trockijjal.) Amikor a re'gi rendszer u'gy o~sszeomlik, hogy ma'r a haszone'lvezo"i ko~zu~l is csak a legmega'talkodottabbak ragaszkodnak a hatalomhoz. Teha't nem kell komoly ero"szak a forradalom sora'n. Marx azt egy sebe'szi beavatkoza'snak ke'pzelte, ami nagyon ro~vid ido" alatt alapveto"en meggyo'gyi'tja a ta'rsadalmat. Azt, hogy ez nem volt teljesen irrea'lis, szemle'lteti, milyen si'ma'n megbukott a szocializmus. To~bbe'-keve'sbe' o~nke'nt feladta'k a kommunista pa'rtok. O~ro~ko~seinek to~bbse'ge ra'jo~tt, hogy Marx te'vedett, e's kijavi'totta'k a te'vede'st. Hatalomra is keru~lt egy ido"re a szocia'ldemokra'cia Nyugat-Euro'pa'ban szinte mindenhol, e's sokat tett aze'rt, hogy felsza'molja azt a nyomort, ami a humanista Marxot a la'zada'sra ingerelte. Ehhez persze meg kellett szabadulniuk a te'vede'sek ballasztja'to'l, e's a megva'ltozott ko~ru~lme'nyek ko~zt maga Marx is ballasztta' va'lt. De ez a vulga'rdialektika. Egye'bke'nt amikor valaki a marxi forradalomeszme'nyt bi'ra'lja, esetleg az is esze'be juthat, hogy 150 e'vvel ezelo"tt a forradalom ma'st jelentett, mint ma: ve'res e's/vagy inkompetens *diktatu'ra'k* elleni felkele'st. A forradalom rossz hi're inka'bb XX. sza'zadi fejleme'ny, 1789., 1830., 1848. akkor az emberise'g halada'sa'nak fontos a'lloma'sait jelentette. (E's inka'bb a levere'su~k e's a megtorla's volt ve'res. Sokkal inka'bb, mint maguk a forradalmak.) Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: 1 irasban 2 hiba ( 8 sor ) ^L- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A 2. i'ra'som ci'me: Az (a'l?)nevekro"l Breznay Pe'ter korrekcio'ja alapja'n Schicklgruber-t akartam i'rni. Ilyen ro~vid az eszem. De ez azt is szemle'lteti, amire utaltam i'ra'somban. Bocsa'nat!!!!!!!!! Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : csorna@vuphyv01.bitnet Temakor: Rendkivuli Hirmondo Folytatas 1 ( 95 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ,,Honfitarsaim, Tisztelt Rendezoseg, Holgyeim es Uraim! Koszonom, hogy lehetoseget adtak szamomra, hogy Kassa bombazasaval foglalkozo munkamrol beszamol- hassak. Mint volt repulotisztet, mint volt bombaz pilotat, mint volt kassai repulo akademikust a tema kozelrol erint. Az elmult evtizedekben, amikor kezembe kerultek a magyarorszagi marxista tortene- szek irasai, akik a repulo technikai tudas nelkul, a kassai bombazas repulo es bomba muszaki lehetosege- inek a csures-csavarasaval igyekeztek az esemenyeket a part altal jovahagyott keretbe beallitani, akkor kezdtem a kutato munkamhoz. Borsanyi Julian, volt hadmernok torzskari alezredessel a kassai bombazas legismertebb kutatoja- val levelezni kezdtem. A kozos munka tobb evtizedes baratsagot letesitett kozottunk. Itt szeretnem tolmacsolni Borsanyi Julian udvozletet, aki elorehala- dott kora es betegsege miatt a rendezoseg meghivasat nem tudta elfogadni. ,,A Magyar Tragedia Kassai Nyitanya" cimu konyvenek tobbszaz peldanya kerult Magyarorszagra. Irasai olyan olvasottak, hogy legnagyobb mulatsa- gunkra az azokba becsuszott nehany hibas adatot is viszontlathattuk (a szerzo megnevezese nelkul) nehany itthoni tortenesz irasaiban. Eloadasom cime: Kassa bombazasa: talalgatasok es bizonyitekok 1941. junius 26-an delutan 1 ora utan nehany perccel 29 bomba esett Kassara es egy bomba esett a Kassa melletti Enyickere. Szamitasaim szerint az elso bomba robbanasatol az utolso robbanasaig 12 masodperc telt el. 20 percet kaptam a rendezosegtol, hogy errol a masodpercrol es az ahhoz fuzodo katonai, politikai es nem utolso sorban hadtortenelmi bonyo- dalmakrol beszamoljak. Ezert minden tovabbi bevezetes nelkul a targyra terek. A bombazas leghitelesebb tanujanak a 217-es legvedelmi agyus uteg parancsnokat, vitez Kemeny Zoltan fhdgy-t tartom. Jelenleg a floridai Sarasota-ban el es ott gyakran talalkozunk es beszelgetunk. A 217- ^Les uteg negy lovegbol (5/8-as ,,agyu" ) allott. A VIII. hadtest mozgositasakor tuzelo allasba vonultak Kassa kulteruleten. A legenyseg zome a par nap elott behivott tartalekosokbol allott. Az uteg parancsnoka, hogy a tartalekosokat gyakorolja, minden kezelo szemelyzet melle beosztott egy-egy tartalekost is. Igy az utegparancsnok es a figyelo mellett volt ket tavmero, negy lovegkezelo es a mellejuk beosztott negy tartalekos. A delelott folyaman a repulo akademia gepei gyakorlatoztak a legterben. Minden gepet bemertek es az optikai muszerekkel kovettek a gep mozgasat. Az utegparancsnok az utegallas kozepen tartozkodott. Egy ora utan nehany perccel a figyelo harom ismeretlen repulogepet jelentett del-keleti iranybol. Az uteg szemelyzete mukodesbe hozta a tavmerot s a celelem merot es a loveg iranyzokat is azonnal mukodesbe hoztak. Kemeny hdgy, hetszer-es nagyitasu tavcsoveveI a latomezejebe befogta a kotelek elso gepet. Amikor eszrevette, hogy a gepbol potyog- nak a bombak, kiadta a tuzparancsot. A lovesek eldordulesekor az agyucsovek leszakad- tak. A bombak kioldasa utan a gepek balfordulot hajtottak vegre es elhagytak a legteret arra amerrol jottek. Az utegallasban 12 szemely, 24 szempar latta a bombazast. A gepeket a rarepulestol a legter elhagya- saig lattak. Termeszetes, hogy ismetelten megtargyal- tak az esemenyeket. En nem lattam es beosztottjaim se lattak felsegjeleket a gepeken,Hmondta Kemeny Zoltan. Kerdesemre kijelentette, hogy sarga szint nem lattak, de arrol akkoriban nem is beszeltek az uteg beosztottjai. A repulogepek ketmotoros egyfedelu gepek voltak. Tuzelo allasombol lattam a sorozatokat; eloszor egy sorozat esett le, ezt kovette a ket masik sorozat, egymassal parhuzamosan. Kassan a robbanasok dorejere meg a felholtak is felriadtak. Azok akik csak a robbanasok utan neztek az egre, mar csak a del-kelet fele kirepulo gepeket lathattak. Sok volt a szemtanu, sokmindent veltek latni es hallani. A megbizhato szemtanuk megegyez- nek abban, hogy ketmotoros egyfedelu gepeket lattak. A repuloteren 1 orakor tortent az eligazitas. A legenyseg a hangar elott felsorakozva varta a paran- csot. Ket repulotiszt volt veluk. Sem a pilotatisztek sem a legenyseg nem tudtak megallapitani a gepek nemzetiseget, vagy a gepek tipusat. --------------------- folytatjuk ------------------------ =============================================== Felado : forizsl@vuctrvax.bitnet Temakor: Egy Radnoti vers ( 51 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Tisztelt Forumozok! Szeretnek idonkent nehany verset bekuldeni a FORUMba. Talan elfer nehany koltemeny is a kulonbozo temaju irasok kozott. Nem igerhetem, hogy mindig "aktualis" lesz a hozzaszolasom, de talan lesznek, akik szivesen veszik a FORUM ilyen iranyu boviteset. Mivel az ekezetvita eldonthetetlen (szegeny ember vizzel foz) ugy ^Lprobalom a kerdest megoldani (vagy talan inkabb megkerulni), hogy magyar verseket fogok angolul megszolaltatni. Elso hozzaszolasom Radnoti Miklos: Sem emlek, sem varazslat c. koltemenye. Szerencsere mar alabbhagyott a temaval kapcsolatos indulat; igy aztan, aki nem a return billentyut valasztja, az talan elgondolkodhat azon, hogy milyen jo lenne ezt az egyaltalan nem konnyu kerdest a Radnotiehoz foghato alazattal kezelni. (Elnezest az ekezetek hiveitol, hogy - a celszerusegtol vezerelve - az egyszerubb es konnyebb utat valasztva "megcsonkitottam" a magyar nyelv irott formajat. Igerem ebben a hozzaszolasban ez nem fordul tobbet elo.) NO MAGIC NO MEMORY So far a hidden grudge has resided in my heart A seed in the core of an apple brown and quite dark I knew that an angel was following me With a sword in his hand to kill my enemy But if once at a wild dawn you wake up and find Everything has collapsed you leave your junk behind Set off in the morning nothing but a ghost You are almost naked they deprived you of clothes Then your beautiful heart bears taciturnly A mature and musing silent humility Although in the future you are not in rest Your revolt is not for your interest You are going to see A far radiant freedom over and over the sea I have never had and will not have anything You can muse for a while over this wealthy king Revenge is behind me I am free of grudge My heart blames nobody I do not want to judge The world will be rebuilt - and though my song is banned You will hear that music at the new walls of this land I have to undergo the rest of life alone I won't look back again where is my wife and home Nothing can save me no magic no memory The heaven is sinister getting a glimpse of me Don't care muchy about me but turn away my friend At the place of the angel there is nobody to defend (Translated by L. Forizs, 1991 January) =============================================== Felado : pbreznay@cs.du.edu Temakor: Incognito ( 22 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Gabor, a dolog nem er annyit, hogy a Forumon huzakodjunk rajta, de valahogy Te is, Fekete Zoli is olyan furcsan olvastok. O valami mult szazadi gazemberek felelosseget (?) keri szamon rajtam, amikrol en nem irtam, Te meg azt kerded, mi van a sok ezer kisemberrel, aki magyaritott ? Nos: fogalamam sincs. En kizarolag tortenelmi szemelyisegekrol, minde- nekelott politikusok nevhasznalati szokasairol irtam. Igazabol nem is arrol, hanem az eroszak es az illegalitas feltetelezheto kapcsolatarol, igaz, burkoltan. Ami azt illeti, hogy Heil Schicklgruber nem hangzik jol, szentigaz. Eppen ez a problema. Az olyan szemelyiseg, aki igenyli, hogy a neve Heil bevezetoszoval allami csatakialtassa valjon. Heil Mahatma Gandhi vagy Heil Bibo Istvan valoszinuleg pont olyan rosszul hangzik - de Gandhi es Bibo soha nem akart Heil-le valni; pontosan azert is vannak ^La tengely ellentetes vegen Schicklgruberrel. En azt hittem ez olyan egy- szeru, de persze mar megint tevedtem, minden olyan bonyolult, de mindig elfelejtem ... Udvozollek Breznay Peter =============================================== Felado : csorna@vuphyv01.bitnet Temakor: Cser es Pungor ( 57 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Csernek: -------- Ezt irod: > Pungor Erno kemiai analitikus szakember. Hogy milyen politikus, azt >nem tudom (tartok tole, ha jo lenne, tudnam), de hazulrol azt a pletykat >kaptam, hogy Antall Jozseffel egy hazban lakik. (Jeszenszky pedig Antallal >rokoni kapcsolatban van. Hiaba, ma mar a ratermettseg dont!). Mint kuta- >tointezeti mernoknek modomban volt vegignezni a hazai kutatas szetzuzasat. >A nyilatkozat elso resze utan, Pannon Jozsi, olvasd el a befejezo reszet >is. Nekem, mint hajdan-volt erdekeltnek egyertelmu: Pungor azt az elvet >kepviseli, amit a bevezetoben visszautasitott! Volt kollegaim most irtak le >volt intezetem darabokra szabdalasat es annak okait. Pungor nyilatkozata >nekem nevetseges es a regi "szep idoket" idezi! No power to him!!! OK, igy szol Pungor: >MN: Ezek a szamok arra vallanak, hogy megsincs minden rendben a kutatok >munkajaval. Tehat megiscsak nagytakaritasra lenne szukseg? >P.E.: Azt nem is mondtam, hogy minden rendben van, sot, ugy fogalmaztam, >hogy egy minosegi vizsgalatra szukseg van, amely felulvizsgalja a >kutatok munkajanak eredmenyesseget. Fel kell merni, hogy ki alkalmas >egyaltalan a kutatoi palyara, s ki bizonyitotta be az eddigiek soran is >ezt az alkalmassagat. Mert az egyeduli merce az eredmenyesseg lehet. >Aki ennek nem tud megfelelni, az mas munkat vegezve meg nagyon hasznos >tagja lehet a tarsadalomnak. De azoknak, akik nem tudtak eredmenyt >felmutatni kutatoi hirnevuk, elismert publikacioik altal, azoknak nem >erdemes ezzel a terulettel foglalkozni, mert nem szolgalhatjak az orszag >muszaki-gazdasagi megujhodasanak ugyet. En nem tudom, hogy pontosan mi a helyzet Mo.-on, de amit Pungor itt mond, az amerikai szempontbol egyszeruen "common sense". Amerikaban az un. "peer review" rendszer tart rendet a kutatasban. Bar nem mukodik hiba nelkul, de ez igy van minden massal is; jobb rendszert pedig nem ismerek. Kivancsi vagyok, hogy a bolsevistak mikent alljak meg a helyuket a nyugati mercevel szemben. Abszolut nem ertem, hogy mirol beszelsz, amikor a Pungort tamadod (u.i. nem magyaraztad meg, hogy mi a bajod vele). Peldaul mi koze Pungornak a regi "szep idokhoz" ? Ezt nem azert kerdem, mert esetleg nincs igazad, hanem azert, mert egyaltalan nem indokoltad meg a velemenyedet. Pungor Bandikanak: ------------------ Szoval, ha mar a Paparol van szo, kivancsi vagyok: 1. Mit csinalt Papa 1956-ban ? Harcolt ? Melyik oldalon ? ^L2. Volt-e DISZ,KISZ, MDP, MSZMP, MSZP, SZDSZ vagy mas bolsevista politikai szervezet tagja ? 3. Hol szuletett, milyen vallasu, jar-e templomba ? Remelem, hogy ezekre a rovid kerdesekre tudsz felvilagositast adni. Elore is koszonom. =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: tovabbi fontos szemelyisegertekelesi szempontok ( 19 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az ala'bbi i'ra's ko~zze'te'tele're Zoli "igazibol meg mindig, de az ottani postamat egy ideig nem tudvan elerni" FEKETE@bcvms ke'rt meg. Az ala'bbiake'rt a ko~zle's szo~veghu"se'ge'n tu'l semmilyen felelo"sse'get sem va'llalok! KG --------------------------tova'bbi'tott u~zenet------------------------------ A korabban olvashato impozans szempontlista meginditotta az agyamat, ime nehany csatlakozo otletem: Tanusitando, hogy az ertekelendo - hanyas zoknit hord es mossa-e estenkent - korul van-e metelve - elmondja-e minden elalvas elott, hogy "MI KULONOS NEP VAGYUNK ES ELLENSEGEKKEL VAGYUNK KORULVEVE" - mit hozhat fel mentsegere es pontosan korulirva mennyire volt szoros kapcsolata a bolsevista allamapparatus olyan kulcsszerveivel, mint a KOZERT, PATYOLAT vagy a MEH Fekete "agyam egyre inkabb elborul" Zoli =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* TIPP FORUM MAHAL HUNET hozzaszolasok bekuldese az XMAIL-re *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=