------------------------------------------
-- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK --
------------------------------------------

Date: Wed, 12 Jun 91 21:53:14 CDT
Date: Wed Jun 12 22:48:15 EDT 1991
Subject: *** FORUM *** #251

Tartalomjegyzek:
----------------

Felado : zalan@cs.uchicago.edu
Temakor: Valasz Pannon Jozsefnek = Haraszti Miklos   ( 38 sor )

Felado : kl100@jpnaist.bitnet
Temakor: Re: hit es tudomany   ( 37 sor )

Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Vilagkiallitas   ( 56 sor )

Felado : pbreznay@diana.cair.du.edu
Temakor: exponaljuk-e magunkat   ( 32 sor )

Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Nyilt level Pannon Jozsefhez   ( 215 sor )

Felado : fenyvesi@blekul50.bitnet
Temakor: homoszexualitas   ( 39 sor )




===============================================
Felado : zalan@cs.uchicago.edu
Temakor: Valasz Pannon Jozsefnek = Haraszti Miklos   ( 38 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves Pannon Jozsef!

Szeretnek egy leveledre reagalni, mert baromi igazsagtalan voltal
Haraszti Miklossal szemben, es aligha hiszem, hogy olvassa ezt a
halozatot, igy nem tudja megvedeni magat. Ezt irtad:

  >Na mar most igazan illene hogy kipakolj egy par SzDSz-es vagy FIDESz-es
  >"honatya" multjaval is, az egyensuly kedveert. Pl. Haraszti Miklosrol,
  >aki a maoistak vezetoje volt, s bar 69-ben letartoztattak, de nem
  >iteltek el. Ha jol megnezi az ember oket, akkor kiderul hogy legtobbjuk
  >a 60-as, 70-es evekben lelkes parttag volt, s kiabrandultsagukban lett
  >beloluk ellenzeki amikor az mar nem volt tul nagy riziko. Foleg akkor,

Hat ez finoman szolva is csusztatas. Valoban H. Miklos a 60as evek vegen
reszt vett valami maoista dologban -- 3 ugyancsak 19-20-21 eves vegtelenul
naiv egyetemi diak-tarsaval egyutt. Egyszeruen arrol volt szo, hogy hittek
a 'nagy eszmeben', es persze lattak, hogy ez a valosagtol milyen messze van,
^Ligy aztan elkezdtek hoborogni, meg gyuleseket tartani. Egyebkent ugy emlekszem,
hogy egy evet kapott -- de az itelet utan tenyleg nem volt bortonben, mert
talan masfel evet volt vizsgalati fogsagban. Aztan nem jarhatott egyetemre ,
meloskent dolgozott, es ottani tapasztalataibol irta meg a 'Darabber'-t, ami
alapmu, aki csak teheti olvassa el.

A parttagsagra tett celzasodat nem ertem. Egyedul Kiss Janos volt ket evig
parttag az SZDSZ csucs-vezetoi kozul, a tobbiek nem. Ugy latszik, hogy a
propaganda tenyleg hatasos -- ha valamit sokat mondogatnak, akkor tobben
elhiszik.

Mellesleg az eddigi leveleimbol lathatjatok, hogy abszolute nem vagyok hive
az un. 'kommunista-mult' felhanytorgatasanak (jo lenne, ha vegre a
szakertelem szamitana), de a tenyek azert tenyek maradnak.

Horvath Balazs eseteben sem erdekel az, hogy volt-e parttag vagy sem, hanem
az, hogy hogyan lehet egy alkoholistabol orszagos politikai vezetot
csinalni.

--Zalan

===============================================
Felado : kl100@jpnaist.bitnet
Temakor: Re: hit es tudomany   ( 37 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kedves Farkas Joco,
A vallasokrol szolo iratodhoz szeretnek nehany eretnek megjegyzest
fuzni. Igen, igazad van, a konkluziok nem alkalmasak arra, hogy
egy vallasos ember hitet megingassak, felteve, hogy a hit kelloen
mely. Konkuziod egy-egy pontjaval a keresztenyek valoszinuleg
vitatkoznanak (pl. ki karhozik el, es ki nem).
Egy hivo, ha elfogadja konkluziodat, megvonja a vallat, es azt
mondja: ezek a konkluziok sok lepcson keresztul az anyag torvenyei-
bol kovetkeznek, ezt magad sem tagadod. Az anyagot es torvenyeit
viszont Isten teremtette, tehat Isten szandeka az, hogy az emberek
vallasosak legyenek.
A modern tudomany eljut ahhoz az igen fontos felismereshez,
miszerint tudomanyosan megalapozott kijelenteseket csak
"sokakagrol" tehetunk, az "egyedi" jelenseg tudomanyosan nem
irhato le, legfeljebb annak bekovetkezesi valoszinusege.
Igy peldaul megjosolhatatlan egy ember sorsa, egy radioaktiv atom
elbomlasanak pillanata, vagy egy test energiaja egy adott idopilla-
natban.
A vallas es a hit viszont az "egyedi"-vel foglalkozik.
Kijelentesei tudomanyosan ezert nem vizsgalhatok, nem
cafolhatok, de meg sem erosithetok.
Legfeljebb annyit monhatunk, hogy egy-egy bibliai csoda
bekovetkezese kis valoszinusegu, de tagadni sem kiserleti,
sem elmeleti uton nem lehet.
A kiserleti vizsgalatnal a "reprodukalhatosagot" kellene
vizsgalni, azaz ugyanazon kezdofeltetelek mellett meg kellene
ismetelni a "csoda-kiserletet" sokszor egymas utan, vagy parhu-
zamosan. Ez nyilvan lehetetlen, ezek a kezdofeltetelek csak
egyszer voltak adottak az idok folyaman, az esemeny abszolute
"egyedi" volt.
Az elmeleti vizsgalat meeg ennel is kilatastalanabb, ha
az esemeny egyediseget; az elmeletek lezaratlansagat ill
belso ellentmondasossagat (lasd quantum electrodynamics)
tekintjuk.
Udv,
Laci (Kiss)
KL100@JPNAIST.BITNET
^L
===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Vilagkiallitas   ( 56 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Gyimesi Miklo's feltett ne'ha'ny ke'rde'st a vila'gkia'lli'ta'ssal
kapcsolatban. Ne'ha'nyra Csana'dy Gyo~rgy tegnap va'laszolt.
Megpro'ba'lok azokra va'laszolni, amikre tudok. Annyira engem sem
e'rdekelt, hogy mindennek uta'nane'zzek, u'gyhogy maradnak nyitott
ke'rdesek. Reme'lem, amire va'laszolok, ott nem te'vedek (nagyon).

> Kik allitanak ki es miert a vilagkiallitason ?

Ba'rmelyik orsza'g, amelyik tagja a vila'gkia'lli'ta'sok szervezete'nek.

> Kik mennek megnezni a kiallitast es miert ?

Mie'rt ne?

> Mennyire becsulheto a kiallitok es latogatok szama ?

Kia'lli'to'k: orsza'gok. A HVG leko~zo~lte ne'ha'ny e've az eddigi
kia'lli'ta'sok la'togatottsa'ga'nak ta'bla'zata't. Ma'r nem nagyon
emle'kszem, 50-100m fo" ko~zti sza'mok re'mlenek. (Csana'dy Gyo~rgy:
"naponta (!) mintegy 800,000 - 1,000,000 latogato")

> Mennyi ideig tart es hany evente rendezik meg ?

Fe'le'vig, 2-5 e'vente.

> Milyen forumok adnak rola tajekoztatast ? Kik figyelik a forumokat ?

Hivatalosan a fenti szervezet iroda'ja figyeli meg. Rekla'mozni kell.

> Hogyan hasonlithato ossze a rairanyulo figyelem egy Olimpiaval ?

Tova'bb tart, i'gy to~bben la'togathatja'k, keve'sbe' korla'tozott
a kapacita's. Nyilva'n sokkal kisebb a figyelem. (Ha'ny
vila'gkia'lli'ta'st izgulta'l ma'r ve'gig a TV elo"tt u~lve?)

> Milyen tapasztalatok voltak az eddigi kiallitasokon ?

To~bbnyire sok ember, nagy dicso"se'g e's kosz, na meg ra'fizete's.
(Gazdag, infrastruktu'ra'val jo'l ella'tott orsza'gokban.)
Ne'ha ko~ru~lbelu~l egyensu'lyban volt a pe'nzu~gyi me'rleg.
A kultura'lis, stb. tapasztalatokat meghagyom ma'snak.

> Miert elleneztek a becsiek a megrendezest ?

Azt a be'csi polga'rokto'l kellene megke'rdezni.  Fo"leg ko~rnyezetve'do"k
folytattak kampa'nyt ellene, le'nyege'ben ke't ok miatt.  Dra'ga e's me'g
jobban to~nkreteszi a va'rost.  Ko~rnyezetpuszti'to' (terme'szeti e's
va'roske'pi ko~rnyezetet egyara'nt).  Ra'zu'dul Be'csre az a rengeteg
ember, teljesen felforgatja a va'rost.  Ra'ada'sul az ege'sz e'rdektelenne'
va'lt.  (Az ottlako'k ege'szi'tse'k ki, legyenek szivesek, ha kihagytam
valami fontosat.)

> A fenti kerdesek valaszainak ismereteben pontosabb kepet kaphatunk
> a budapesti kiallitas celszerusegeit illetoen.

Egyete'rtek: Ko"ro~si Ga'bor
^L===============================================
Felado : pbreznay@diana.cair.du.edu
Temakor: exponaljuk-e magunkat   ( 32 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Teljesen egyetertek Csanady Gyurka velemenyevel (pedig egyutt
voltunk "kopaszok" Hodmezovasarhelyen - jol jonne egy "kopasz"
smiling face karakter ... ), kozelebbrol is azzal, hogy mi is
volt eredetileg az expo celja, es hogy a korulmenyek bizony
megvaltoztak azota.

En azt hiszem, hogy a becsiek penz-kerdesekben nem teljesen hulyek, es
azert leptek ki, mert ok mar rajottek, amire nekunk is ra kene talan
ebrednunk, nevezetesen, hogy ennek az Exponak a poenja bizony eluszott.
Eredetileg a Kadar-rendszerben az volt, azt hiszem, a ki nem mondott
elkepzeles, hogy a fo attrakcio az egeszben az, hogy ez egy olyan dupla
expo, ahol ket varos van bevonva egy ut (a Becsi ut) ket vegen olymodon,
hogy a nyugati vegen kapitalizmus van, a keleti vegen meg kommunizmus.
Marmost micsoda "fun" lesz az a latogatoknak, hogy naponta haromszor at-
lepnek a Vasfuggonyon, ingazva a ket helyszin kozott. Csakhogy, fajdalom,
a tortenelem nem allt le az Expo-t bevarando, a Vasfuggony vegleg el-
rozsdalt (pontosabban kis darabokban elosztogattuk amerikai elnokok es
japan miniszterelnokok kozott egy kis potya penzmagban remenykedve),
a keleti vegen elparolgott a kommunizmus. Oda az attrakcio. Attol tartok
a derek, de penztarcajukra nagyon is odafigyelo becsi polgarok ezert
alltak el a dologtol - attrakcio nelkul a bevetelek igencsak ketesek,
jobb addig visszalepni, amig ingyen lehet. Mire a keleti vegen Magyar
(Kukorica ?) Jancsi buszken es peckesen felfujja a mejjet, hogy en
csakazertis csinalok olyan expo-t, hogy csak na. Ez a kozismert magyar
ratartisag es peckesseg nagyon jol mutat a Ruzsasanyi filmsorozatban,
de attol felek, Jancsinak, akinek mar amugy kilog a popsija a betyar-
gatyabol, meg sok korgo gyomru ejszakaba kerulhet ez nemzetkozi
bakfitty ...

Breznay (Ihajcsuhajrecece) Peti


===============================================
Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au
Temakor: Nyilt level Pannon Jozsefhez   ( 215 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kedves Jo'zsi!

Igaza'n lenyu"go~zo", ido"nke'nt mekkora'kat te'vedsz.  Sajna'lom, hogy
ennyi helyet kell a Fo'rumon ige'nybe venni, de to~bbszo~r szerepelt a nevem,
musza'j maga'nleve'l helyett itt va'laszolni.  Igyekszem za'ro'ra elo"tt
beku~ldeni, hogy leheto"leg senki se keru~ljo~n mo~ge'm.

> Megmondom oszinten, en a bajok okanak elsosorban azokat az Ellenzeki
> Kerekasztal targyalasokat latom amiken az utolso kommunista (Nemeth)
> kormanynak alkalma volt "kivalasztani" hogy kinek is adja majd at a
> hatalmat. Nyilvan olyanokat valasztottak akikrol felteteleztek hogy
> nem fogjak nagyon felrazni a regi "nomenklaturat", s nem lesz szamon-
> keres. Nagyon gyanus nekem pl. az a bizonyos ugynoklista, amit nem
> akarnak nyilvanossagra hozni, ill. csak olyan mertekben ahogyan a
> hatalom birtokosainak kedvez.
>  [to~ro~lve]
>                         En biztos vagyok pl., hogy azert van a nagy
> titkossag, mivel talan a jelenlegi politikai elite 80%-a valahogy,
> valamikor kompromittalta magat, mint ahogy erre a Korosi Gabi is
> celzott.
^L
Ela'rulna'd kik azok, akikto"l az u~gyes kommunista'k ellopta'k a hatalmat?
Csak nem a Ne'pfrontra, a Demiszre e's az Agra'rszo~vetse'gre gondolsz?
Pozsgay ugyan valo'ban megpro'ba'lt manipula'lni, de rendszeresen e's ele'g
csu'nya'n ra'fa'zott. Ka'derei (pl. Bi'ro' Z.) kihullottak az ellenze'kbo"l
e's Pozsgay ne'pszeru"se'ge is elveszett menet ko~zben. Ez viccnek is gyenge.
Egye'bke'nt te'nyleg megpro'ba'lta'k a kommunista'k manipula'lni a _nemzeti
kerekasztal_ ta'rgyala'sokat (ami, ha esetleg ma'r nem emle'kezne'l ra',
ha'romszo~g alaku' volt), e's e'pp eze'rt hozta le'tre az o~sszes sza'mottevo"
ellenze'ki csoport, pa'rt ko~zo~s akarattal az ellenze'ki kerekasztalt.

Mint tegnap lei'rtam, a'ltala'ban ellenzem a sza'monke're'st, kive've a
bizonyi'thato' sza'nde'kos rosszindulatu' ka'rokoza'st. (Tudod, e'n is
titkos u~gyno~k voltam, aze'rt. Legala'bb mi tartsunk o~ssze. ;-) )
A to~rve'nyek betarta'sa't a'ltala'ban nem tartom bu~ntetendo"nek.
E's az inkompetencia, ostobasa'g, stb. sem bu~nteto"jogi katego'ria'k.
Mintahogy az sem, ha egy hiba's ta'rsadalmi rendszerben pro'ba'l meg az
ember megfelelni az adott felte'teleknek. Az erko~lcsi e's a bi'ro'sa'gi
i'te'let ke't ku~lo~n dolog, nem szerencse's o~sszekeverni.

Egye'bke'nt Antallt ke'rdezd meg, mie'rt nem akarja nyilva'nossa'gra hozni.
Mie'rt halogatja az elleno"rze's, esetleges elja'ra's, nyi'lva'nossa'gra
hozatal to~rve'nyi szaba'lyoza'sa't is (e's cselekszik a ma'r megi'rt
to~rve'nytervezettel ellente'tesen.) U'gy tu"nik, a Te ve'dencednek e'rdeke
az u~gy. (Elve'gre o" van hatalmon.)  Egye'bke'nt nem is nagyon e'rtem, amit
i'rsz, mert a nomenklatu'ra hatalmon volt, i'gy nem volt u~gyno~k. Nem
keversz ve'letlenu~l o~ssze ku~lo~nbo~zo" dolgokat?

Nem tudom, mi ad okot arra, hogy biztos legye'l abban a 80%-ban. Azt, hogy
ha'ny parlamenti ke'pviselo" van a lista'kon, egyszer ma'r valaki (nem
emle'kszem, ki, tala'n Ko~ve'r Zoli, a parlament Nemzetbiztonsa'gi
Bizottsa'ga'nak elno~ke, fideszes) tavaly megmondta, huszonvalaha'ny.
E'n arro'l besze'ltem, hogy eseteneke'nt csak a ve'letlenen mu'lik, ki szerepel
informa'tor lista'n e's ki nem, mert valamilyen me'rte'kben (szinte) mindenki
kollabora'ns volt. Szerintem a jelenlegi politikusok to~bb, mint 80%-a,
(ma ma'r persze soksza'zezren vannak, akik ellena'lltak a Ka'da'r rendszernek,
de ti'z e've me'g elfe'rtek egy nagyobb laka'sban), de ezt e'n nem tartom
bu"nnek. To~rve'nytisztelo" a'llampolga'rok voltak. Azt tartom bu"nnek, ha
ezt most valaki letagadja. Ennek semmi ko~ze a lista'k titkossa'ga'hoz vagy
ko~zze'te'tele'hez. A fenti a'lli'ta'st e'n semmike'pp sem ki'va'ntam sugallni.

> hivatkozas van az Alkotmanyra, s az Alkotmanybirosagra, de valahogy
> en nem tudok ettol hasraesni ha arra gondolok hogy ez a birosag is
> az utolso kommunista kormany, ill. parlament sebtiben osszehozott
> szerve volt, s ezek egy agyonfoltozott regi szocialista alkotmanyra,
> s "magasszintu jogszabalyokra" hivatkoznak donteseiknel.

Wrong again. Az Alkotma'nybi'ro'sa'g az ellenze'k ko~vetele'se volt
(Ta'rsadalmi Szerzo"de's, Besze'lo", 1986, Fordulat e's reform, Medveta'nc,
1987). Elso"sorban is az akkor legnagyobb ellenze'ki pa'rt, az MDF ragaszkodott
hozza'. Antall, Szabad e's To~lgyessy voltak az legfontosabb ve'dno~kei a
ha'romszo~gletu" kerekasztalna'l. Az alkotma'nymo'dosi'ta'st az ellenze'k
dikta'lta, e's amit abbo'l a re'gi parlament nem volt hajlando' to~rve'nybe
iktatni, azt az u'j parlament mu"ko~de'se legeleje'n korriga'lta. Ta'volro'l
sem to~ke'letes, de mutass egyetlen olyan paragrafust, ahol szocialista.
Ha tala'lsz, biztos lehetsz benne, hogy o~sszefog az ellenze'k a
korma'nypa'rtokkal, e's a'ti'rja'k. Az alkotma'nybi'ra'kat ke't fordulo'ban
va'lasztotta'k ki. Az elso" fordulo' me'g a Ne'meth-korma'ny alatt to~rte'nt,
akkor pariban voltak a korma'ny e's az ellenze'k jelo~ltjei. A ma'sodik
fordulo' a va'laszta'sok uta'n volt, amikor ma'r csak a mostani parlamenti
pa'rtok jelo~ltjei keru~ltek be. Az Alkotma'nybi'ro'sa'g elno~ke MDF-es.
Volt alkotma'nybi'ro' jelo~lt, aki belebukott a vesszo"futa'sba.
Megpro'ba'lta'k mindannyian tisztesse'gesen csina'lni, persze nem volt olyan
^Lalapos, mint egy szena'tusi bizottsa'g. De a minta az volt.

Azt gondolom, hogy a sza'modra oly kedves Mr. de Jasay szo~vege nem tu'l
releva'ns, e's nem is tu'l pontos. Vaclav Klaus te'nyleg ele'g jobboldali
libera'lis, de Szobcsak e's Popov... Balcerovicz ta'volro'l sem olyan
ideologikus, mint Klaus, sokkal inka'bb pragmatista. Persze liberaliza'l,
de etto"l me'g nem lesz automatikusan jobboldali. Mint ahogy persze
Pozsgayro'l sem hiszem, hogy komolyan jobboldali libera'lisnak gondolna'd.
Mindo~ssze arro'l van szo', hogy ma Magyarorsza'gon sze'les konszenzus van
abban, hogy a szocializmus elhiba'zott rendszer volt, e's minden parlamenti
csoport, politikus piacgazdasa'got akar. Ku~lo~nbse'g csak abban van, hogy
milyen legyen az a piacgazdasa'g e's to~bbpa'rtrendszer. Az SZDSZ-nek van
jobboldala (TGM), (de egyes ma's pa'rtokkal szemben nincs la'thato'
sze'lso"jobboldala), van le'nyege'ben szocialista baloldala (Bauer), (de a
to~bbi parlamenti pa'rthoz hasonlo'an ennek sincs la'thato' sze'lso"baloldala),
e's centruma, ami pl. a (nyugat-)ne'met libera'lisok centruma'to'l inka'bb
balra a'll. E'n egye'bke'nt veled szemben u'gy la'tom, hogy az SZDSZ e's az
MDF ellente'te nem elso"sorban szeme'lyes ellenszenvek, hanem e'lesen
ku~lo~nbo~zo" ideolo'ga'k ko~vetkezme'nye.

Jasay u'r o~sszekeveri az ideolo'gia't a gyakorlattal. Ma's az, amikor
Anglia'ban a korma'ny ideolo'giai okokbo'l ma'r a viz- e's ga'zszolga'ltata's
privatiza'la'sa'val foglalkozik, e's az a'llam mindo~ssze a termelo" to~ke
2-3%-a'nak birtokosa, vagy amikor egy kelet-ko~ze'p-euro'pai orsza'gban
akarja'k az a'llam re'szesede'se't a termelo" to~ke'ben a kora'bbi
80-95%-ro'l a nyugat-euro'pai a'tlagszint 2-3-szorosa'ra cso~kkenteni.
Persze mindketto" privatiza'cio'. Vagy ideolo'gia'ra fordi'tva: nem mindegy,
hogy egy orsza'g a (sze'lso")balro'l indul el viszonylag gyorsan jobbra, vagy
a centrumbo'l, vagy a jobbko~ze'pbo"l.

> Ha arra gondolok hogy nem regen meg az Igazsagugy es a Kulugy
> "szakembereit" vedted, mondvan hogy azok nem a Part kapcsolataik, hanem
> szakmai tudasuk alapjan kerultek pozicioikba,

Va'llalom, amit a soc.culture.magyaron i'rtam, de jobb lenne, ha arra ott
reaga'lna'l, e's nem itt. Csakhogy e'n _pe'nzu~gyet_ mondtam, nem _ku~lu~gyet_.
E'g e's fo~ld. (A'mba'r az Antall-korma'ny a kezdeti boszorka'nyu~ldo~ze's
uta'n mostanra ma'r fenntarta'sok ne'lku~l haszna'lja az o~ro~klo~tt
diplomata'kat.) Tova'bbra is a'lli'tom, hogy az utolso' o~t-ti'z e'vben a
miniszte'riumok jelento"s re'sze'ben az elo"rejuta's felte'tele szinte
kiza'ro'lag a szakmai tuda's volt. (Persze nem nagyon lehettek ellenze'kiek,
de egy hivatalnok a'ltala'ban loja'lis feletteseihez. E's aze'rt a PM-ben
pe'lda'ul voltak olyanok, akik nagyon ko~zel a'lltak az ellenze'khez.
A Sa'rko~zy csapat [IM, ta'rsasa'gi to~rve'ny] is cinikus technokrata'kbo'l
a'llt, akik to~rve'nyes eszko~zo~kkel teremtette'k meg a piacgazdasa'g e's a
sajto'szabadsa'g _leheto"se'ge't_, elhitetve a politikusokkal, hogy ez puszta
jogtechnika.) Nem a'rtott a pa'rttagsa'g, de nem kellett a karrierhez.

A politikus arcke'pcsarnokra reme'lem, hogy kiele'gi'to" va'laszt adtam ma'r.
E'n u'gy emle'kszem, hogy Jeszenszky 1988-ban lett de'ka'n. Megpro'ba'ltam
uta'nane'zni, de innen nem sikeru~lt kideri'tenem. Le'nyege'ben mindegy.
Volt BM-o~sszeko~to" a Ko~zga'zon 1989 nyara'n is - ege'szen ke'so" o"szig.
E'n itt helyzeteket akartam lefesteni, elismerem, Jeszenszky nem a legjobb
pe'lda.

> Na mar most igazan illene hogy kipakolj egy par SzDSz-es vagy FIDESz-es
> "honatya" multjaval is, az egyensuly kedveert. Pl. Haraszti Miklosrol,
> aki a maoistak vezetoje volt, s bar 69-ben letartoztattak, de nem
> iteltek el. Ha jol megnezi az ember oket, akkor kiderul hogy legtobbjuk
> a 60-as, 70-es evekben lelkes parttag volt, s kiabrandultsagukban lett
> beloluk ellenzeki amikor az mar nem volt tul nagy riziko.

Le'gy oly kedves, mondd meg, melyik FIDESz-es ke'pviselo"re gondolsz.
^LEgyet mondja'l. Jo' kerese'st. (Legto~bbju~k a [60-as,] 70-es e'vekben
legfeljebb kisdobos vagy u'tto~ro" volt. Szinte biztos, hogy mindegyik.
Ne'ha'nyan me'g KISZ-tagok is voltak, de az inka'bb ma'r a 80-as e'vek.
Ez a mu'ltjuk, szerintem va'llalja'k is. Persze kia'bra'ndultak. Az
Antall-korma'nybo'l is. Igaz, az te'nyleg nem oly nagy riziko'.)

A SZaDeSZ-ben valo'ban sokan vannak, akik balro'l e'rkeztek. De ne felejtsd
el, hogy az a 60-as e'vek baloldala. Akkor volt a baloldal renesza'nsza
nyugaton is. Ezek a Marxon nevelkedett fiatalok (szinte mind egyetemista
volt me'g) alkalmazta'k a fenna'llo' rendszer elemze'se're, amit Marxto'l
tanultak. E's eze'rt jutalmul a rendszer kiza'rta o"ket az egyetemekro"l
e's az e'rtelmise'gi a'lla'sokbo'l, ido"nke'nt letarto'ztatta o"ket
(fo"leg ma'rcius 15 elo"tt) e's rendszeres megfigyele's alatt tartotta o"ket.
Annyira azonban okos volt Ka'da'r, hogy nem akart politikai pereket, nem akart
ma'rti'rokat csina'lni. De speciel pont Haraszti per volt, a Darabbe're'rt.
To~bbnyire azonban te'nyleg sze'pen csendben zajlott az elszigetele'su~k,
de nagyon hata'sosan, legala'bbis mindaddig, ami'g a rendszer (e's Ka'da'r)
mu"ko~do"ke'pes volt. Persze a 80-as e'vekben a banka'rok is fontosak
voltak, de azok ezzel nem igaza'n to~ro"dtek - ta'n nem kapott Ceaucescu is
egy nagy raka's ko~lcso~nt? E's kit e'rdekelt 69-ben a banka'rok ve'leme'nye?!
Persze ez re'szben szi'nja'te'k volt. De aze'rt tala'n me'gsem Haraszti,
Kiss J. meg Demszky voltak a ja'te'kmesterek.

U'gy ve'lem, kicsit tu'l szigoru'an i'te'led meg az ifju'kori idealizmust.
Ennek alapja'n nagyon sok nyugat-euro'pai politikust is gyanu'snak tarthatsz:
20-30 e'vvel ezelo"tt ero"sen baloldali volt pl. a portuga'l Mario Soares;
szinte a teljes spanyol korma'ny e'le'n Felippe Gonzales-szel; vagy
Mitterrand francia elno~k. Az o" mu'ltjukkal is kipakolhatok.

A korma'nypa'rtiak mu'ltja e's a prominens SZDSZ-esek mu'ltja ko~zo~tt az
a nagy ku~lo~nbse'g, hogy Antalle'k ke'nyelmes a'lla'sokban u~lve e'rkeztek
meg a rendszerva'lta'sba, mi'g Harasztie'k akkor ma'r 20 e've akti'v
ellenze'kiek voltak. I'gy a (mai) korma'nypa'rtiaknak to~bb mo'dja volt a
kollabora'cio'ra. E's a nyolcvanas e'vekre Harasztie'k ma'r re'g lesza'moltak
ifju'kori illu'zio'ikkal. Amivel nem sza'moltak le, az e'pp az illega'lis
ellenze'kise'g: nehezen gyo'gyulnak ki az u~ldo~zo~ttse'gbo"l, az illega'lis
mo'dszerekbo"l. Arroga'nsan tu'le'rze'kenyek, tu~relmetlenek voltak a
va'laszta'sok ta'je'ka'n. Tu'l lelkesen akartak lesza'molni a bukott
rendszer hi'veivel, e's ez az emberek to~bbse'ge'nek nem nagyon tetszett.
Re'szben eze'rt nem nyertek, mert ez az arrogancia ellenszenves volt a
va'laszto'knak.

Fe'lree'rte's ne esse'k. E'n tisztelem azokat, akik va'llalta'k az ellenze'k
ha'la'tlan szerepe't a Ka'da'r-rendszerben, de ez az SZDSZ-en belu~l is csak
egy "to~rpe minorita's" (Csurka). Semmi bajom sincs azzal, aki nem volt
ellena'llo', felte've, hogy ennek me'g ma is tudata'ban van. Mint ahogy
azzal sincs bajom, aki kommunista volt. Kive've, ha most MDF-es vagy kisgazda
szinekben uszi't a kommunista'k ellen. A ke'pmutato'kkal van bajom.
Meg fo"leg: azokkal, akik a hatalommal visszae'ltek, vagy most visszae'lnek.
Mindegy mikor, mindegy, milyen ideolo'gia ko~nto~se'be bu'jva.

Mindenki tudja, hogy a korma'ny nagyon nehe'z feladatott kapott. Olyan
feladatokat, ahol ko~nnyu" te'vedni. Gyakran csak rossz e's me'grosszabb
ko~zo~tt lehet va'lasztani. De ez me'g nem felmente's arra, hogy amikor
hiba'znak, o~ssze-vissza hazudoznak. Nem jogci'm arra, hogy politikai
e'rdemeke'rt helyezze'k a hozza' nem e'rto" ka'dereiket fontos pozi'cio'kba.
Nem indok, hogy minden kritika'e'rt megse'rto"djenek, e's ha tudja'k,
megtorolja'k a bi'ra'latot, vagy a nem ele'gge' ala'zatos hajlonga'st.
Lehet, egy SZDSZ korma'ny ugyanekkora, vagy me'g nagyobb hiba'kat ko~vetne
el. Ero"sen gyanakszom, hogy igen. De ez fikcio'. A korma'ny eddigi
teve'kenyse'ge te'ny. Nem kellene olyan nagyon bu~szke'nek lenni ra'.

Az, hogy erro"l a korma'nyro'l nagyon rossz a ve'leme'nyem, me'g nem
^Ljelenti automatikusan, hogy lelkes hi've vagyok az ellenze'ke'nek.
A'mba'r a'tlagban me'g mindig sokkal jobb a ve'leme'nyem ro'luk, mint a
korma'nykoali'cio'ro'l. E's "ideolo'giailag" mindenke'pp sokkal ko~zelebb
a'llnak hozza'm, de ezt sohasem tagadtam.

Ko"ro~si Ga'bor^Z

===============================================
Felado : fenyvesi@blekul50.bitnet
Temakor: homoszexualitas   ( 39 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -


Kedves Hetyei Gabor!

Roviden igyekszem valaszolni a homoszexualitassal kapcsolatos leveledre.
Megtisztelo, az a felelosseg, amit az orvosokra haritasz a kerdes tisz-
tazasaban, de nyilvan te is sejted, hogy nincs olyan orvos (sem), aki
ezt tiszta lelkiismerettel magara vehetne. Nyilvanvalo ugyanis, hogy egy
kicsit sem biztos, hogy orvosi jelenseggel allunk szemben, akkor meg nincs
tobb jogunk hozza, mint mondjuk a pszichologusoknak, akiknek egyebkent
kivancsi lennek a velemenyere. Hogy van-e hormonalis hattere a homoszexuali-
tasnak, nem tudom. Az a cikk, amibol ideztem, nem allitotta ezt, csak pro-
balt nehany jelenseget bemutatni annak igazolasara, hogy ez sem lehetetlen.
Igazad van, amikor azt irod, hogy a hozzaszolasomnak pedagogiai celzata
volt. Annal is inkabb, mert en sem vagyok sokkal kevesbe laikus a temaban,
mint Te. Inkabb csak azt akartam, hogy azok, akik a vita elejen olyan
szenvedelyesen tudtak undorodni, es akik kulonbozo modon korlatozni java-
soltak a homoszexualisok jogait, egy kicsit mas fenyben is lassak a dolgot.
Azzal a felveteseddel, hogy homoszexualis parok gyermekneveleset korultekin-
toen kell elbiralni egyetertek, de gyakorlatilag nagyon nehezen tartom igaz-
sagosan megvalosithatonak. Milyen alapon mondhatja ki egy a legjobban fel-
keszult bizottsag is, hogy az egyik homoszexualis par vallalhat gyereket,
a masik meg nem? Es miert nincs hasonlo bizottsag a heteroszexualis parok
megitelesere?
Azt gondolom, hogy mivel igen hianyos a tudasunk ebben a kerdesben is,
el kell fogadnunk a homoszexualitast egy letezo es egyelore megvaltoztat-
hatatlan jelensegkent, amellyel egyutt kell elnunk.

                                             Fenyvesi Andras

PS: Szilagyi Andreanak: Az idezett cikk: A Test of the Maternal Stress
    Theory of Human Male Homosexuality
    Szerzok: JM.Bailey, L Willerman, C.Parks
    Megjelent az Archives of Sexual Behavior-ban, Vol.20, No.3, 1991