Szia Robi!
Mar megint senki nem reagalt a gomhalmazos kerdesedre.
Igy vallalkozom ra, ba nem vagyok igazan kompetens ebben a
temaban. A galaxisok kulso reszein vannak a gombhalmazok
es meglehetosen oreg csillagokbol allnak. Termeszetesen a
gravitacio tartja egyutt az objektumait. Attol, hogy gh-nak
nevezik azokat meg nem jelenti azt, hogy "tokeletesen"
gombszimmetrikusak lennenek. Ennek egyebkent nincs is
kulonosebben koze ahhoz, hogy bennuk keringenek-e a
csillagok vagy sem (lasd elliptikus galaxisok). A gh-k is, a
csillagaikkal egyutt keringenek a galaxisuk centruma 
korul. Es eleg hosszu idon keresztul (tobb milliard ev) -
legalabbis latszolag stabil objektumoknak tekinthetok,
de idovel (ez is tobb milliard ev) ezek is "szetkenodhetnek",
vagyis a csillagaik egyre tavolabb kerulnek egymastol, de
ettol fuggetlenul keringenek a kerdeses galaxis centruma
korul, es a gh csillagai is keringhetnek a halmaz centruma
korul, hasonloan ahhoz ahogy egy csillag (pl. a Nap) bolygoi
keringenek a sajat csillagjuk korul es kozben az egesz
rendszer kering a galaxis kozpontja korul. Nem ertem, 
mibol gondolod, hogy a gh-k-nak ossze kene roskadniuk??
Az eg vilagon semmi alapjat nem latom ennek a kovet-
keztetesnek vagy feltetelezesnek. Udv.: S. Zoli

Kedves Szocs!
Kerdesedrol nekem egy vicc jutott az eszembe. Az,
amelyikben a rendorok keresgelik a fenyt, ami eltunik
mihelyt a villanyt lekapcsoljak. Aztan nagy oromukre
valamelyikuk megtalalja a frigoban....
Akar nanoszekundumos impulzus is visszaverodik a
tukorrol, ha jol celzol es eltalalod a tukrot a Holdon.
Ez teljesen fuggetlen attol, hogy milyen messze van a
Hold es meddig tart a fenynek az oda-vissza ut.
> Lenyegeben az erdekel, hogy a kibocsajtott fenyimpulzus, 
> kepes-e mozogni onmagaban, kikapcsolt fenyforras utan is? 
> Nem az elmelete erdekel, hanem a gyakorlat, ha valaki ismer 
> ilyen kiserletet. Koszonom.
> Udv. Szocs
Mar miert ne mozogna??? Tekintsd ugy a kibocsatott feny-
impulzust, tehat a fotonokat, mint elhajitott kis "golyokat".
Akar "doglott" is lehet a kibocsato fenyforras es a "golyoi"
meg mindig repulnek. Rahedli csillag van az egen, amit
latunk jelenleg, pedig esetleg mar evezredekkel ezelott
szupernovakent "szetrobbant". Amugy nem ismerek olyan
kiserletet, amellyel ezt a "problemat" kivantak volna
tisztazni, mert nincs semmi ertelme. Az altalad felvetett
problema nem letezik. Udv.: S. Zoli

 irta:

> az erdekel, hogy a kibocsajtott fenyimpulzus, 
> kepes-e mozogni onmagaban, kikapcsolt fenyforras utan is? 

Ugyan nem elmeleti, hanem tapasztalati eredmenyekre alapulo valaszt
varsz, de azert megis hozzaszolnek:
termeszetesen a mar kibocsajtott feny megy szepen tovabb akkor is, ha a
fenyforras kialszik. Nem az ujabb es ujabb kibocsajtott fotonok "toljak"
maguk elott a tobbit, ezert azokat totalra nem erdekli, hogy kovetik-e
oket ujabbak vagy sem.
Bar gyakorlati tapasztalatnak lehet tekinteni azt is, hogy most olvasod
a Tudomanyt, mert ha a fenyforrast mar elhagyo feny is megszunne a
fenyforras kialvasakor, akkor most ezt nem tudnad megtenni. Ekkor
ugyanis az optikai kabelen torteno adatatvitel nem mukodne, hiszen akkor
az adooldali lezerdioda fenykibocsajtasanak megszunesekor elveszne az
adat a kabelben, es nem erkezne meg a vevohoz, mivel a fenyimpulzusok
nagyon rovidek. Ha meg kene varni, hogy a feny elerjen a vevohoz, akkor
olyan kis atviteli sebesseg lenne elerheto, hogy nem lenne erdemes
optikai atvitelt alkalmazni.


Rocky
www.rockysoft.tk

Sziasztok!

Nemreg volt egy beszelgetes a listan az axiomakrol. Az erintett emberkeknek
(meg minden a geometria, a tudomany szepsegei irant nyitott emberkenek)
tudom ajanlani a Fizikai Szemle ezevi augusztusi szamaban Ka'lma'n Attila
irasat: Mit kellene tanitani Bolyai Ja'nosrol a kozepiskolainkban?
(246-250.p) Ez ugyan "szimplan" a geometriarol szol (a listan folyo
beszelgetes targya mas diszciplinak axiomai voltak, ill. lehetosegeik,
keresesuk), de nagyon izgalmas, tartalmas iras.

Kicsit mas, kicsit az elobbiek folytatasa. Meg a nyaron, a HungaroCon-on
tartottam egy eloadat: A zsenialitas dimenzioirol -- Bolyai Ja'nos szuletesi
evforduloja elott tisztelegve. Ha valakit erdekel, december 15-ig (ugye ez a
pontos evfordulo) ket-harom helyre el tudok menni a temaval (eloadas,
beszelgetes). Az eloadas szovege az evfordulo napjatol pedig elerheto lesz a
webhelyemen.

Sa'nta Csaba
www.extra.hu/apeiron
sms: 70 / 2186113

> Felado :  [Hungary]

> kb.2.53 sec. futja be. Az erdekelne, hogy ha en kibocsajtok
> egy 0.2 sec. laserimpulzust, az nekem visszaverodik-e,
> ugyan ugy mint a tartosabb ideju impulzus (2.53 sec-nal

Igen.

> nagyobb). Ugyan azt az utat koveti-e a lasersugar, mint
> amikor a sugarforras folyamatosan mukodik (figyelembe veve

Igen.

> a Fold es Hold mozgasat is)?  Lehet, hogy ezen a tavolsagon
> eszrevehetetlen az elteres, de mi van a nagy tavolsagokon?
> Lenyegeben az erdekel, hogy a kibocsajtott fenyimpulzus,
> kepes-e mozogni onmagaban, kikapcsolt fenyforras utan is?

Igen.

Pl. a radarok ilyenek. Kilonek egy impulzust, aztan kikapcsolva varjak, hogy
visszaerjen a visszavert nyalab. Mikor visszaer, az ado mar ki van
kapcsolva, kulonben zavarna a vevot.

Udv, Jozsef

Olvastam egy kiserletetrol (Terry Clark, Sussex), ahol nagymeretu, azonos
kvantumallapotu objektumot hoztak letre, kb 5 mm-es meretu szupravezeto
gyurut egy szukulettel a keresztmetszetben. (az ilyen elrendezes nem uj,
Josephson otlete volt) Az ilyen gyuru menten kialakulo hullam egyetlen
kvantumreszecskenek tekintheto. A leiras szerint ha a gyuru kvantumallapota
billen, akkor egyszerre billen ez egesz. Nem sikerult kimutatni, hogy ehhez
barmifele terjedesi ido tartozna. Szinten a leiras szerint a kiserlet
alkalmas lett volna arra, hogy kimutassa, ha a billenes terjedese
fenysebesseggel tortenik. De nem mutattak ki terjedesi idot, az eszlelesi
pontossagon belul egyszerre billent at. Probalkoznak egeszen nagy, m-es
kiterjedesu ilyen objektum letrehozasaval is. A billenes kivalthato lenne az
objektum egyik vegen, es detektalhato a masikon.

Ebben nekem az az erdekes, hogy serulni latszik az egyik legalapvetobb
tetel, az oksag elve.Ha ez egy az egyben igy lenne, akkor informaciot
lehetne c felett atvinni, ami tisztan serteni latszik az oksag elvet.

Tud valaki errol tobbet? Mas megerosito kiserletek, csatlakozo elmelet,
velemenyek, ertelmezesek, stb?

Udv, Jozsef

>Nem mindegy,
>hogy ugy zarjuk ki az ismeretet, hogy emlitest sem teszunk
>rola vagy ugy, hogy azert utalunk ra es megadjuk a
>gyereknek a lehetoseget a fakultativ ismeretszerzesre.

Az iskola csak alapismereteket nyujthat. A gyerekek igy is
rettenetesen tul vannak terhelve. Ha mindenre csak utalast tennenek,
akkor is "szetrobbana a gyerekek feje".

Ferenc

Kedves To:r:k Peter !

 vagyok.
Irtam, hogy a *bunteto Isten* kepe't szerintem a csapasok,
betegsegek miatt agyaltak ki a 'kifurkeszok'.
Specialis, kiemelendo esetkent emlitettem az un. *heted-
iziglen* oroklodo karosodast okozo szifiliszt, mert ez a 
csucsfoka a hulyesegnek: azaz *a bun orokletes!*  
Erre irod - csaknem negligaloan :
>akik viszont ajtatos eletet eltek, azok legfeljebb 
>himloben, tifuszban, pestisben, lepraban, meg meg nehany 
>tucat mas betegsegben halalozhattak el akkoriban

Volt boven ez is, meg tuzveszek, arvizek, villamcsapasok, 
szokoarak, haboruk, foldrengesek, stb. de ez kisse mas 
kategoria. Az altalanos csapasok egyes furkeszok szerint a 
satan muvei, masok szerint a szeszelyes haragvo Isten 
sujtott le, dorgo villamaival, es egyeb titokzatos 
fegyvereivel, o tudja miert. Esetleg mert tul sok 
istentelen bunos lelek szaporodot el itt-ott? 
Erre jott a kollektiv buntetes....
(Amit nemzetkozi egyezmeny tilt !)
Roppant korlatolt elgondolasnak tunik, de a fentebbi 
*apaink vetke* alapelv mindent felulmul. :)

>Masreszt a szifiliszt a tudomany mai allasa szerint
>az Ujvilagbol hoztak magukkal a felfedezok, igy 1500 elott 
>(az "igazi sotet kozepkorban") nem is ismertek azt 
>Europaban.

Ennek ellentmondo hirre leltem itt, de a forrast nem kozlik:
http://www.euuzlet.hu/szines/szifilisz.html

>En ugy velem, e hit gyokere egyszeruen abban rejlik, 
>amit az emberek maguk korul tapasztaltak/tapasztalnak 
>gyerekkoruktol kezdve. Mit tapasztal egy atlag kisgyerek 
>(ma is)? Azt, hogy a szulei (szamara a vilag legerosebb, 
>leghatalmasabb lenyei) akkor szeretik csak, ha jol 
>viselkedik, egyebkent viszont megbuntetik (regebben meg 
meg inkabb szinte csak buntettek, szeretetrol, 
gyereknevelesrol szo sem volt). 
>Es altalaban mindenki, akivel talalkozik az eletben, 
ugyanigy viselkedik. Csoda-e, ha masfajta istent el sem tud 
>kepzelni maganak? De ez csak a nyugati ...
>keleten tudomasom szerint nem.

Szerintem a klasszikus nyugati tipusu istenkepek mogott
a minden hierarchiak csucsan allo legyozhetetlen legfobb 
vezer kepe lakozik ! - mert - es itt emlekeztetlek 
kulonbejaratu pszichologiam egyik alappillerere - miszerint 
az ember olyan harcias teremtmeny, aki szovetsegesekre 
torekszik. Aki pedig sokat ad magara, az nyilvan minel 
erosebb, hatalmasabb, rettegettebb, legtekintelyesebb 
szovetsegesre vagyik, es megveti - akik egy kevesbe 
tekintelyes verziot fejlesztgetnek kifurkeszes utjan. :)

Kornyezetemben folyton hangoztatom: Eloszor a pszichologiat
kene tokelyre vinni, es utana elemezni a tortenelmet.
A human tortenelem rejtett alappillereinek a 
kriminal-pszichologiat es a technikatortenetet tartom 
egyutt. Ezekbol sokfele tundokles es bukas lezetheto.

Udv: zoli

Sziasztok !

 vagyok.
Szabadsagom alatt (ami meg tart, de par cikk miatt
gephez kenyszerultem ulni) temerdek eletbevago
gyakorlati problema megoldasa helyett minden massal
foglalkoztam csak azzal nem, ami fontos - rakenve minden 
bajt a rossz idojarasra. Bizonyos elnapolt 
remenytelen elmeleteim csiszolgatasa is rabolta az idomet.
Kozlom legujabb vilagrengeto felismeresemet:
A korszeru boldogsag feltetele a napi betevo hostettek 
meglete ill. ezek potencialis lehetosege.

A joleti tarsadalom egyedei akkor feldobottak,
ha modjuk van ho''skodni, es akkor depressziosak vagy
szetesettek, zavartak, ha erre epp nincs semmi lehetoseguk.
A hoskodes is epp oly nehezen lekuzdheto szenvedellye 
valik, mint a kulonfele anyagfuggosegek !
(Am az anyagfuggosegek hattereben is gyakran az all,
hogy az egyed hoskodesre alkalmasnak kepzeli magat, 
az anyag hatasara. )
A szerencsejatek is hoskodes - emberek !
Iskolapelda:
A lebujba beronto alak bedob 2 feldecit a pultnal, kozben 
10-20ezerert 100-asokat ker nagystiluen, majd odaront a 
felkaru rablohoz - durvan felrelokve az epp ott szinten 
hoskodo ifjusagot, s magabiztos vigyorral szorja a penzt a 
gepbe, gombokat nyomkodva kemenyen, eltokelten.
A magabiztossag oka az elkepzelt gyozelem, a zseninek 
kijaro elkepzelt pajzsraemeles es vallveregetesek fogadasa.
*Lam megmutattam a pancsereknek, hogy kell ezt csinalni!*
A tobbiek ekozben a pultnal hoskodnek. Pl. a munka vagy az 
uzlet meg a szex vagy a nyers ero hosei ok, masok 
egyszeruen csak piszok batrak, vagy kimagasloan csavaros 
eszu zsenik. A *No ki birja nalam jobban az italt ?* 
tipus is elofordul persze ilyen berkekben.
A hatterben a bejarati ajtobol figyeli oket valaki,
aki ugyancsak gyozni akar. Kokemeny alak, ellentmondast
nem tur. Van bizonyos kockazatvallalasa, s epp most hergeli 
magat batorsagra. 'Gyorsitot' o ma nem ihat, ezert 
bossszus, es igen zord arccal lep be, hogy a nap 
doppingszerektol feldobodott hoseit igazoltassa ...

A doppingszerek szerintem apro-csepro aggodalmakat iktatnak 
ki - atmenetileg. Erre mondjak, hogy szorongas-
csokkento hatasuak, de jobb tudni pontosabban: ezek 
valojaban lelektani terheket jelento aggodalmakat 
feledtetnek el, sopornek ki a tudatbol - idolegesen.
A szorongas fiziologiai tunet, kovetkezmeny, s nem is
mindig magyarazhato az oka. Az aggodalom viszont me'g 
tudatos gondolatmenet. Kesobb szuli a szorongast.

A tudomany vilagaban is rengeteg az esetlegesseg es 
elke'l a szerencse. Nincs olyan, hogy minden napra
jusson egy kivalo onallo, dicsfenyt hozo elmelet.
No, itt is erdemes volna vizsgalodni - ez a
fajta 'szerencsejatek' okoz-e vajon fuggoseget ?  
Biztos ! :)
Miert, mi benne a jo ?
1.Utkeresesrol van szo, es maga a koncentralt gondolkodas 
kulonfele aggodalmak kisopresevel, elnapolasaval jar,
es mindig csak egyetlen aktualisan lekuzdendo marad csak 
igazan eloterben, mely persze eredmenyezhet aggodalmaskodo 
arckifejezest, de ez nem fajdalmas. :)

2.A tudomanyos 'hoskodes' kimagaslo erenye, hogy nem tunik 
el a kodben ugy, mint a koznapi szajhosok hostettei, hanem 
kozhasznu maradando ertekke valik, melybol valahol, valaki 
kesobb is merithet, aki szamara ujabb hostettek forrasa 
lesz, tehat valakit egyszer boldogitani fog !

Udv: zoli

Kedves Math !

Megint jo egy hetig nem leszek gepnel, de irok vitainditot.

http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/ alatt a 2001/51
szamban - Hogyan epul fel az emlekezet c. cikk.

Ebben azt fejtegetik, hogy sikerult megfigyelni - 
mesterseges jelek hatasara fiziologiai valtozast. 
A leirt vizsgalati modszer zsenialis,
de a kovetkeztetes meresz, hiszen mas elvi magyarazat 
is lehet. 
Mi van, ha a sejt az idegen jelet 'ertelmetlen' zavaro 
hataskent ertekelte, es hibaelharitas celjabol epitett ki
uj kapcsolatokat ? Hatha hibas forrasbol kapott
jelkent ertekelte a mesterseges jelet ?
Ez is konyhaelmelkedes, meg mernokies okoskodas, de
szerintem jogos. A hivatkozott kiserlet jelentos,
de a cikk alapjan nem tunik perdontonek a memoria 
mukodeserol alkotott elgondolas.
Asszem sajnos a spanyolviasz nem igazolodott meg.

Amugy pedig konyhaelmelkedessel gondolkodik mindenki,
aki nem gep. :)
Az mas kerdes, hogy amint publikalnak - ha komolynak akar 
latszani a szerzo, olyan szakkifejezeseket hasznal, 
melyeket jobbara csak szakmai korokben ismernek alaposan.
Konyhaelmelkedesemet ert akaratlan dicseretedet koszonom,
hiszen jelezted - sok benne a spanyolviasz.
Az bizony jo ! A konyhaelmelkedes akkor rossz, ha 
cafolt jelensegeket taglal.

Udv: zoli

Kedves Csaba!

Az allando magneses terben nyugvo testek a magneses teret megvatoztatjak,
amennyiben a test, es a testet korulvevo kozeg magneses permeabilitasa
_kulonbozik_. A nagy permeabilitasu testek osszegyujtik, a kis
permeabilitasu testek szetnyomjak a magneses erovonalakat ,amelyeket peldaul
vasreszelek segitsegevel szoktak lathatova tenni. A vakuum, es a levego
permeabilitasat veszik egynek. A dielektrikumok permeabilitasa ennel kisebb,
a femek (pl olom, rez) permeabilitasa nagyobb, tehat vakumban, es levegoben
ezek is deformaljak a magneses teret. A magneses ter eme megvaltoztatasa
erohatasokkal jar, mivel a megneses erovonalak a leheto legrovidebb uton
akarnak bezarulni, es a megneses terben levo targy ennek megfelelo helyzetet
igyekszik felvenni. Homogen magneses terben legfeljebb csak forgato nyomatek
ebredhet, vonzas (vagy dielektrikumok eseteben taszitas) csak inhomogen
magneses terben. A vasnak, es nehany mas femnek (kobalt, nikkel) a
permeabilitasa nagysagrendekkel nagyobb a tobbi femnel, igy a magneses
terrel valo kolcsonhatasuk segedeszkozok nelkul is konnyen megfigyelheto,
mig a fent emlitett tobbi anyag eseteben ez a hatas csak nehezen
kimutathato, de adott esetben szamolni kell vele.

Valahol, egy jegyzetben erdekes kiserletet irtak le, amire mar csak
hezagosan emlekszem, de talan igy is eheto lesz. Egy (talan bodzabel) golyot
logatnak le cernaszalon. Egy eros magnest kozelvisznek hozza, amit a magnes
taszitani fog, leven a golyo permeabilitasa kisebb a levegonel. Ezutan az
egeszet leontik parafinolajjal, amelynek a golyonal is kisebb a
permeabilitasa, ugy, hogy az teljesen belepi a magnest, es a golyot, igy
ezutan a magnes vonzani fogja a golyot. A vonzast, illetve taszitas hatasara
termeszetesen a golyo kismertekben elmozdul a cernaszalon.

Termeszetesen, mihelyst a targyak elmozdulnak a magneses terben, vagy
targytol fuggetlenul a magneses ter valtozik meg, a targyakban orvenyaramok
gerjednek, es maguk is magneskent kezdenek viselkedni. Ezek az aramok
lehetnek atomi meretuek, igy nagyon elenyeszoek, vagy vezetokben az egesz
testre kiterjedoek is, ami jelentos erohatassal, es melegedessel parosulhat.
A nagyteljesitmenyu asszinkron motorok mukodese eppen ezen az elven
alapszik, ahol az allo resz tekercseiben haromfazisu arammal letrehozott
forgo magneses ter forgatja a forgo reszen rezvezetokbol kialakitott
kalitkat. Ennel a motornal szinkron forgas nem lehetseges, hiszen amennyiben
a forgoresz, es a magneses ter forgasa megegyezik, nem jon letre erohatas,
tehat az asszinkron motorok mindig lassabban forognak a magneses ternel; a
lemaradas merteke a terheles fuggvenye. Amennyiben forgo magneses ter
helyett allando arammal taplaljak az alloresz tekercseit, ugy a korabban
elmitett orvenyaramu fekezo berendezessel allunk szemben.

Udv: Takacs Feri

On Tue, 2002-09-24 at 12:43, tokos.arpad--ing.nn.hu wrote:
> elteres eseten is instabil lenne a vilagegyetem. Altalanossagban szolva, van
> egy csomo termeszeti allando, amelyik ha nem _PONTOSAN_ annyi lenne,
> amennyi, akkor nem letezhetne a vilagegyetem. Szoval igenis nagyon jol "ki
> lett talalva" ez az egesz, a jelentos szamu parameter "csodalatos" egyezese
> teremto akaratot sejtet nemcsak a hivok szamara. A bajok gyokere abban all,

Ez az ugynevezett eros antropikus elv. Viszont baj van vele. Ha a
parameterek nem jok, akkor mint irod, a kezdodo vilagegyetem nem
fejlodik oda hogy ertelmes leny feltehesse maganak ezt a kerdest.
Viszont azt honnan tudod hogy nem letezett iszonyu szamu hamvaba holt
vilagegyetem-kezdemeny amelyek pontosan a parameterek rossz erteke miatt
pusztult el? Milliard es milliard elvetelt "kiserlet" lehet mogottunk,
es az egyetlen amelyben te felteheted ezt a kerdes termeszetszeruen az
ahol racsodalkozhatsz a parameterek pontossagara - mivel ez az egy
fejlodott odaig hogy ertelem alakulhasson ki. Tehat teremto akarat
bevezetese nelkul is tokeletesen magyarazhato a parameterek pontossaga.

Udv, Sandor

>Az Apolloprogram kereten belul, elhelyeztek laserreflektort 
>is a Hold feluleten, aminek segitsegegvel tudjak merni a 
>Fold-Hold tavolsagot is. Az oda-vissza utat a laser  
>kb.2.53 sec. futja be. Az erdekelne, hogy ha en kibocsajtok 
>egy 0.2 sec. laserimpulzust, az nekem visszaverodik-e, 
>ugyan ugy mint a tartosabb ideju impulzus (2.53 sec-nal 
"Ugyan ugy" fog mozogni, de a fejet csovalja majd.
Mit gondoltal, a fenyt erdekli, hogy mennyi jon meg mogotte ?
Vagy a hatul jovok "toljak" az elsoket ?
A feny terjedese a hullamfront terjedeset jelenti - nem "nez vissza",
hogy jon-e mogotte az utanpotlas...

>kepes-e mozogni onmagaban, kikapcsolt fenyforras utan is? 
>Nem az elmelete erdekel, hanem a gyakorlat, ha valaki ismer 
>ilyen kiserletet. Koszonom.
Hogyne: stroboszkop (ha megelegszel a feny megszakitasaval a fenyforras
kikapcsolasa helyett). Pl. a feny terjedesi sebesseget szoktak vele
merni. De jo erre az osszes inpulzusuzemu lezer is.
-- 
A cimem nem pontos, mert nem szeretnek tobb cimlistaba bekerulni.  |
Levelnel lehet valaszolni, hircsoportnal javitani kell a cimet.   -O-
Udvozlettel: StarterS a Freestartrol.                              |

>Szerintem a világ igenis tökéletes - már ami az anyagi-energetikai
>megnyilvánulásait illeti. Olvastam valahol pl., hogy ha a gravitáció nem
>pont a távolság négyzetével fordított arányban csökkenne, már egész kis
>eltérés esetén is instabil lenne a világegyetem. Általánosságban szólva, van
>egy csomó természeti állandó, amelyik ha nem _PONTOSAN_ annyi lenne,
>amennyi, akkor nem létezhetne a világegyetem. Szóval igenis nagyon jól "ki
Mar irtam a matematikai csapdarol. Jelen esetben: ha a vilag masfele
lenne, de lehetne benne elet, az ugyanigy racsodalkozhatna: je, de
erdekes, hogy a vilag _pont olyan_, hogy en letrejohettem... ha pedig
nem lehetne, senki sem reklamalhatna, hogy miert nem lehet.
Egy masik pelda: tegyuk fel, hogy tegnap a kovetkezo lottoszamokat
huztak ki:
4, 23, 31, 52, 75. Tudod, mennyi az eselye, hogy _pont ezeket_ fogjak
kihuzni ??? Kevesebb, mint annak, hogy agyoncsap a villam, ha holnap
elmesz a lottozoba.
Most megis kihuztak! Hat nem "csodalatos" ?

>lett találva" ez az egész, a jelentős számú paraméter "csodálatos" egyezése
>teremtő akaratot sejtet nemcsak a hívők számára. A bajok gyökere abban áll,
Csak a hivok szamara, a tobbiek nem esnek ebbe a csapdaba.
Persze ettol meg lehet teremto...

>hogy az ember nem tökéletes. Saját fajtáját (is) gyilkolja, környetezetét
>telemocskolja, a holnap ajándékait már tegnap elherdálta, önnön létét (is)
Ez igaz az allatok es a novenyek _nagy_ reszere is. Ha valamilyen
eloleny valamilyen modon vigyaz a kornyezetere, az vagy az utodja, vagy
mas miatt fontos neki.

>veszélyezteti. Persze, mondható, hogy az ember is a világ része, és akkor
>ilyen értelemben nem tökéletes a világ. De mihez is kezdenénk egy tökéletes
Mashol sem tokeletes a vilag, mar leirtam mashol.

>világban? Mi lenne az értelme/feladata? Tök uncsi lenne.
Ez egy gondolati ugras volt - de ha akarod, gondolkozzunk rajta.
Szerintem egy tokeletes vilagban is lehetnek meglepetesek, de persze
mindenki tokeletesen tud hozzajuk alkalmazkodni. Jo kerdes, hogy
letezik-e ott fejlodes: elvileg lehetseges (olyan, amelyik nem erinti a
tokeletesseget).
De ha ezzel nem vagy elegedett: mit szolnal egy _majdnem_ tokeletes
vilaghoz ?
Ott meg vannak nem vegleges dolgok es fejlodes, de mar nincsenek komoly
hibak.
En szivesen elnek ilyen vilagban.

>Nézzetek körül: a világ teremtése folyik jelenleg is: anyag és energia
>alakul át egymásba, csillagok születnek, és roskadnak fekete lyukakká, hogy
>a belsejükben új univerzumok kezdjék meg fejlődésüket - és persze hogy
>változik maga az ember is.
Ez egyik sen feltetlenul jelenti a tokeletesedest.

>A világban az ember - általánosságban az élet - a lényeg: nélküle
>értelmetlen, halott anyaghalmaz lenne a világegyetem, mint egy körhinta a
>vursliban, amelyen nem ül senki. A folyamtat végcélja pedig a tökéletes
Lehet kesziteni olyan dolgokat, amelyeknek nem celja az ember
kiszolgalasa, nelkule is kivaloan mukodnek es a maguk modjan
tokeletesek.

>ember. A tökéletes ember pedig Isten maga is, aki új és új világegyetemeket
Hat... van onbizalmad. Emberen gondolom nem (csak) a sajat fajunkat
erted, hanem az osszes ertelmes eletet a Vilagegyetemben. Vagy csak a
legertelmesebbet ?
Akkor a tobbi mire jo es mi legyen veluk ?
Egyebkent mar hallottam olyan elmeletet is, hogy mostantol nem szamit a
biologiai evolucio, mert:
- elindult a mesterseges (genterapia, pl. ujfajta ember letrehozasa),
- elindult a gepi (embernel intelligensebb gepek)
 ...es ezeknek a fejlodese gyorsabb, mint barmi mase, tehat minden mast
ki fognak szoritani. Meg szerencse, hogy errol pl. a bakteriumok nem
tudnak: vigan (es gyorsan) fejlodnek ma is.

>teremt, új és új isten-palántákat nevelgetve. És ha Kívülről nézzük az
Mi ertelme van ennek ? Ha ez lenne a celja, az elso teremto mindezt
megtehette volna maga is.

>egészet - bárhol legyen is ez a Kívül -, akkor az egész folyamat egyetlen
>pillanattá (6 nappá?) zsugorodik, melyben Isten megteremti önmagát.
Szellemes elmelet, de nem tunik tul jonak. Nem errol szol a Biblia, sot
kifejezetten tiltja az ilyen akciokat (t.i.: az isteni hatalom kozelebe
kerulest).

>A kifürkészhetőségről pedig annyit, hogy vannak dolgok, amiket jelenleg
>úgysem értenénk. Gondoljatok Hoyle Fekete felhő c. regényére, amelyben az
>átadott információ mennyisége megölt egy embert. Azt hiszem, én végső soron
Technikai kerdes - megoldhato, hogy kibirja. Hoyle zseni volt, de azert
a konyve nem tokeletes, mashol sem.

>nem akarom tudni, hogy mi is az anyag, és ha a végső elemi atomi
>alkotórészek tkp. nem is léteznek, csak akkor ha megfigyeljük őket, és akkor
Nem ha figyeljuk, hanem ha olyan helyzetben vannak, hogy lehetne
figyelni.
Letezni leteznek, de nem tudhatod, milyen allapotban (csak
valoszinusegeket mondhatsz rola). Dinamikus egyensulyban vannak a
kornyezettel es nem szegik meg a termeszeti torvenyeket.

>is csak bizonyos valószínűséggel - nos ezek után mondhatjuk-e, hogy létezik
>a világegyetem,
Jo kerdes. Hallottal a szolipszimusrol (=csak en letezem) ill. lattad a
Matrixot ?

> és létezünk mi magunk? Őrület. Isten alszik, és éppen most
En biztos, hogy letezem (es eleg bonyolult vagyok, hogy gondolkozzak),
csak az a kerdes, hogy milyen fizikai formaban. Ugyanezt elmondhatod Te
is.
 
>álmodja a világegyetemet. Psszt.... Nehogy felébresszük...
Ez jo volt :-)

-- 
A cimem nem pontos, mert nem szeretnek tobb cimlistaba bekerulni.  |
Levelnel lehet valaszolni, hircsoportnal javitani kell a cimet.   -O-
Udvozlettel: StarterS a Freestartrol.                              |

 [Hungary]
 Irja:
>Az Apolloprogram kereten belul, elhelyeztek laserreflektort
>is a Hold feluleten, aminek segitsegegvel tudjak merni a
>Fold-Hold tavolsagot is.
 Egy magyar fizikus nevehez fuzodik az elso laseres holdmeresi kiserlet,
Dezso errol bovebben be tud szamolni.
>Az erdekelne, hogy ha en kibocsajtok
>egy 0.2 sec. laserimpulzust, az nekem visszaverodik-e,
>ugyan ugy mint a tartosabb ideju impulzus
 Termeszetesen akar egy egyszeru zseblampa ego 0,2 sec-os jele is, csak az
mar annyira szetszorodna, hogy talan a Holdra sem erne:-)
 Tudjuk, hogy a Laser fenynyalab popularizalt fotonokat kepvisel, melyek
egyiranyusitottak.
 A feny terjedeset viszont nem befolyasolja maga a fenyforras terbeli
egyensulyi allapota. Akar all, vagy fenysebessegkozeli sebessegel halad,
a belole kiaramlo fotonok terjedesi sebessege (kerekitve) csak
300000km/sec
  Igy a terjedesi sebesseg fuggetlen a fenyforras idotartalmatol is.
Barmilyen tavon mert idotartalom viszont megegyezik a fenyforras altal
kibocsajtott fotonok idotartalmaval.
  Azert a felvetett kerdes erdekes, kepzeld el, hogy sok esetben a mar
nemletezo csillagok fenyet latjuk. Tehat az egitest mar reg megszunt, de
az informacio meg terjed a terben.
  Hasonlokep sikerult lencsevegre kapnia az elmult evben a huble
urtavcsonek egy 11,5 milliard evvel ezelott tortent szupernova
robbanasat.

>Lenyegeben az erdekel, hogy a kibocsajtott fenyimpulzus,
>kepes-e mozogni onmagaban, kikapcsolt fenyforras utan is?
 Termeszetesen, olyannyira, hogy nem veszit a sebessegebol csak a
hullamhossza valtozik. Nemreg futott le a HIX-en hasonlo tema hogy meg
azok a fotonok is jelen vannak korulottunk a terben melyek kozvetlen az
osrobbanas utan eloszor johettek letre. Szabad szemmel termeszetesen mar
nem latszik, muszerek segitsegevel bemutathato, es tokeletes
informaciokent szolgal a 'keletkezesrol'.
      Udv. Csaba.

Szervusz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: kifurkeszhetoseg ( 35 sor )
> Idopont: Tue Sep 24 10:43:43 CEST 2002 TUDOMANY #1956
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Szerintem a világ igenis tökéletes - már ami az anyagi-energetikai
> megnyilvánulásait illeti. Olvastam valahol pl., hogy ha a gravitáció nem
> pont a távolság négyzetével fordított arányban csökkenne, már egész kis
> eltérés esetén is instabil lenne a világegyetem.
????????

> Általánosságban szólva, van
> egy csomó természeti állandó, amelyik ha nem _PONTOSAN_ annyi lenne,
> amennyi, akkor nem létezhetne a világegyetem. Szóval igenis nagyon jól "ki
> lett találva" ez az egész, a jelentős számú paraméter "csodálatos" egyezése
> teremtő akaratot sejtet nemcsak a hívők számára.

Ezt hivjak antropikus-elvu gondolkodasmodnak.
Egy buta es ertelmetlen peldabeszedet mondok, de talan segit megerteni:
Ket piros-kek kockas inteligens vilagito plazmafelhocske "beszelget"
arrol, hogy milyen tokeletes a vilag, hiszen, ha elteres lenne egyes
kozmologiai allandok ertekeben, akkor az anyag vagy "hiperplazma
állapotba" kerulne, vagy éppen osszecsomosodna, amit még elgondolni is
szornyu: egyes helyeken ugyan talan lenne olyan forro mint mi vagyunk,
de mashol egeszen hideg es szilard volna (nemreg allitottak elo nehany
ezer kvarknyi/leptonnyi olyan allapotu anyagot a Plazmasult Allamokban
egy szuperlassito berendezesben), egyszoval nem letezhetne a mi
vilagegyetemunk. 
De szerencsere a teremto akarat gondoskodott rolunk.

udv,

Gogy

Szervusz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: 4 kromoszoma ( 7 sor )
> Idopont: Tue Sep 24 20:14:21 CEST 2002 TUDOMANY #1956
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
> Milyen elolenyben van 4n, 6n kromoszomakeszlet? Tudtok ajanlani 
> valami konyvet, amiben az ilyen sejtek szaporodasarol van valami 
> info? Van magasabbrendu eloleny, amiben ilyen kromoszomakeszlet van?

A "nemesitett" novenyek, ha jol emlekszem. (gabonanovenyek?)
A vaskosabb genetika tankönyvekben biztosan emlitik oket.
Immunologiaban ilyenek a hibridomasejtek, mikor 2 sejtet "fuzionalnak
ossze" mestersegesen (pl. egy ellenanyag-termelo B sejtet egy B sejt
eloalaknak megfelelo immortalizalodott sejttel).

Gogy