Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 779
Copyright (C) HIX
1992-12-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
		
THE BUDAPEST POST
Vol.1, Nr. 11 ; December 3-9, 1992

Computer Network Provides Forum For Hungarians Around the World

By David Fink
(Staff writer)

----
Az ujsagcikk teljes egeszeben olvashato a mai TIPP-ben, illetve lekerhero a
SENDDOC new budapest.post.hix
utasitassal.
Jozsi.
1 Gyerekek, felesegek (mind)  10 sor     (cikkei)
2 naiv szeplelek (mind)  9 sor     (cikkei)
3 Erzelmi neveles (mind)  104 sor     (cikkei)
4 Szu ragja az angol nemzetet (mind)  143 sor     (cikkei)

+ - Gyerekek, felesegek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Pannon Jozsi fejtegette, hogy nem szerencses egy ugyet gyerekek moge
bujtatva targyalni. OK, tegyuk fel, hogy igaza van, de akkor ugyanigy nem
szerencses egy elvi-moralis kerdes (halalbuntetes) megitelesekor arra
hivatkozni, hogy es ha a te felesegedet olik/eroszakoljak meg, akkor mi van.
(Zarojelben jegyzem meg, hogy szerintem mindent osszevetve "kellemesebb"
"humanus korulmenyek kozt" meghalni, mint eletfogytig ulni).
   Lehet persze, hogy megint olyasmiket keverek, amit nem kene, hiszen az
egyik esetben egy "liberalis szagu" felhivas kritikajarol van szo, mig a
masikban a "nepnemzeti gerincu" igazsagtetelert valo kialtassal allunk
szemben.
+ - naiv szeplelek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felek tole, hogy PA sohasem fogja megerteni, mi is az olyan naiv szeplekek
>tanitasanak lenyege, mint Krisztus.
>
>Udvozlettel Hahn Istvan.


Naiv ?????

Laci
+ - Erzelmi neveles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Forum ! Aligha ketseges a legtobbeknek, hogy erzelmi
nevelesre valoban szukseg van, talan vita inkabb arrol folyik hogy az
intezmenyesen hogyan valosuljon meg (pl. iskolaban?), valamint
arrol vitazhatunk, hogy mondjuk a "gyulolet" erzelmenek
"nevelesekor" a neveles lenyege az legyen hogy ezt az erzelmet
tokeletesen kiirtsuk? Vagy vitathatjuk, hogy egyaltalan ne irtsuk ki,
de annak IRANYITOTTSAGAT, TARGYAT, es ERTELEMMEL VALO
KONTROLLALTSAGAT igen nagy gonddal neveljuk bele gyermekekbe,
felnottekbe (ha lehet), es tarsadalmakba.

Sohasem hittem (pun not intended) hogy a Forum egyszer
hittanoktatas, hogy ne is mondjam lelkigyakorlat eszkozeve valik, de
egy olvaso megjegyzese "Felek tole, hogy PA sohasem fogja
megerteni, mi is az olyan naiv szeplekek tanitasanak lenyege, mint
Krisztus" arra kesztethet minket, hogy az u.n. Krisztusi tanokat egy
kicsit attekintsuk.  (Talan kulonos tekintettel Karacsony
kozeledtere, elvegre is Adventben vagyunk!)

Tortenetesen a legsotetebb kommunizmusban tanultam hittant. NEM
bekepapoktol, hanem olyan szerzetesektol, akik "fold ala vonulva"
kenytelenek voltak vilagi foglalkozast felvenni (pl. tuzeloszallitast
vallalni, talan egyesek meg emlekeznek a szenet, fat fonott kosarban
hatukon pincebe levivo ketkezi munkasokra.  Ezek kozott sok igen
muvelt, tobb nyelven beszelo ember volt, s oltozetuk sem sokban
kulonbozott baratok csuhajatol).  Emlekszem, nagyon meglepett, hogy
ezek egyike, midon kis hittant tanitott nekunk a LEGSZIGORUBB
TITOKBAN, hiszen igen komoly bortonbuntetes vart volna ra ha ez
kiderul, ugyanis EL VOLT TILTVA ETTOL (vajon miert?), amikor
Rakosirol, stb. akkori kommunistakrol szo esett NEM gyulolte oket.
Meglepetesunket latvan, eleg hosszasan magyarazta a Krisztusi
tanitas lenyeget, hogy "fiaim, nem a kommunistakat, hanem a
kommunizmust kell gyulolni, de azt rettenetesen, mert az egy bunos
rendszer".  Ez egy erzelmi neveles volt, hatarozottan emlekszem.
Azt is tudom (bar en a "Cukorba" jartam) hogy pl. a Piaristaknal sok
apro agyafurt tanari otlettel neveltek a gyerekeket arra, hogy a bunt,
bunos rendszereket lehetoleg mindig SZEMELYTELENUL
identifikaljak, es utasitsak el (es igenis gyuloljek). Egy ilyen apro
nevelesi trukk volt (talan most segitek hogy bevonuljon a Computer
Science-be), hogy a paptanarok a szoftver "debug"-olasakor pl.
mindig azt mondtak "mar majdnem kifogastalanul mukodik, de me'g
van benne egy-ket kommunizmus".

Van tehat egy pelda. Nem csak arra, hogy Krisztus (akit "naivnak"
nevezni kb. annyit tesz, mint keresztenysegrol mit sem tudni) igenis
megkovetelte a BUN gyuloleset.  De arra is, hogy megtanitotta, hogy
a gyulolet nem az esendo, bunos emberre, hanem arra a BUNRE kell
hogy iranyuljon, mely egyes embereket (es mint kesobb megtudtuk
tarsadalmakat) karhozatba visz.  Hogy a keresztenyseg a gyulolet
fontossaganak megtartasa mellett mennyire a felebarati SZERETET
vallasa, arrol gondolom nem kell kulonosebben ertekezni a hirtelen
szeretethirdetok szamara.

Van tehat arra is pelda, hogy egy vallas, egy hit, ha nem is
templomban elo oreg neni valaki, igen komoly szerepet jatszhat
tarsadalmak ERZELMI NEVELESEBEN. Sot, tanarai is akadnak, akik
nem csavarjak ki az alapveto erzelmeket, hogy avos verolegenykent
ne csak orizd, de szemelyeben gyulold Mansfeld Peter 15 eves ipari
tanulot, hogy gyulold, csufold matyar nemzetedet stb.  Megtanitanak,
hogy erzelmi palettadon a szeretet mellett meglegyen pl. a
szegenyek, elesettek iranti egyuttERZES, es a BUNOK GYULOLETE IS.
Es az erzelmi rendszernek legyen egy harmoniaja amely egy
embernek lelki beket tud adni, egy tarsadalomnak pedig erzelmi
koherenciat tud adni. Mely tarsadalom (pont ugy mint a Krisztusi
keresztenyseg) megkivanja a bunostol azt hogy bunosseget
megvallja, attol magat elhatarolja, es akkor az a felebarati szeretet
jegyeben a korabban bunost is ELFOGADJA.  Ha a buntol valaki NEM
tud megvalni, esetleg keresztenyseget es annak kotelezettsegeit is
megtagadja, azt a keresztenyseg KIKOZOSITI magabol (megbunteti).
Hasonlokeppen, aki pl. gyilkol, annak bunet a tarsadalmak GYULOLIK,
es gyilkosokat magukbol egy idore, bunteteskent, KIKOZOSITIK
(bortonbe csukjak).  A keresztenyseg mindig ad egy lehetoseget,
minden embernek, hogy bunet megbanja, megvallja, azert
vezekeljen, s utana "megtert baranykent" a kozossegbe szeretettel
visszafogadtasson.

Termeszetesen az erzelmi nevelesnek nem csak a hittan tanarok
lehetnek eszkozei, sot mint tudjuk, nem csupan egyetlen fajta (pl.
kereszteny) vallas letezik.  Igy lehetseges elkepzelni egy olyan
erzelmi rendszert, sot talan vallast is, bar erre nem tudok konkret
peldat, mely szamara egyes emberi erzesek (pl. gyulolet) tokeletesen
tiltottak, illetve kiirtottak. Az ilyeneknek termeszetesen megvan a
joguk hogy ilyen erzelmi rendszeruket illetve ilyen erzelmi
rendszert hirdeto vallasukat gyakoroljak, sot hirdessek.  Pl. ha van
olyan vallas, mely SZERETI azt a rendszert mely igyekezett
tokeletesen kiirtani az adott felekezet tagjait, am tegye (ismetlem,
nem tudok azonban ilyen vallasrol, lehet hogy azert mert az ilyen
termeszetes kivalasztodassal KIHAL, illetve KIPUSZTITODIK).

Az ilyen, gyuloletet NEM ismero erzelmi rendszernek, vallasnak
azonban a KERESZTENYSEGHEZ SEMMI KOZE, es szeretnem tudni, hogy
vajon eletkepes-e az a (nem definialt) szeretethirdeto, gyulolet-
tagado erzelmi rendszer/vallas melyrol egyesek nekunk papolnak?
Egyaltalan, valami meghatarozhato erzelmi rendszerrol/vallasrol
beszelnek (hol is van ez az egyvegletu szeretet, a Buddhizmusban,
Sintoizmusban, avagy uj feltalalasu vallasrol van szo)?  Vagy pedig
csak egy "szeressuk egymast gyerekek" c. felekezetnelkuli pre-
holiday-pozitivista erzelmi hullam ontott el egyeseket?

(Arra mar gondolni sem merek, hogy valaki aki megteveszteskeppen
sem akarja magat keresztenynek beallitani, hazautazasa elott,
mintegy BUEK-kent, beidezett nekunk egy otthoni atlatszo erzelmi
manipulaciot, hogy [1] keresztenyek gyulolkodoknek tunjenek [2]
gyilkosoknak, hazaaruloknak nagyobb sanszuk legyen, hogy talan
evvel a trukkel elkeruljek a bunok bunteteset)
+ - Szu ragja az angol nemzetet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ismert dolog, hogy az Egyesult Europa szervezesehez modot kell talalni
a kulonbozo tagorszagok gazdasagainak egyeztetesere. Ennek talan
legfobb nehezsege a tagorszagok egymastol kulonbozo gazdasagi
stabilitasa, ami foleg  az orszagok penzenek egymastol eltero
ertekvaltozasaiban mutatkozik meg.  Eros gazdasag (pl. Nemetorszag) =
eros es stabil penz (vagyis a Marka);  gyonge es instabil gazdasag
(pl. Olaszorszag) = gyonge es instabil penz  (vagyis a Lira). Az
Europai Kozosseg 1979-ben beinditott egy kiserletet, amely  ha
sikerrel jar, alapja lett volna az uj Egyesult Europanak:
megallapodtak,  hogy egymassal szemben stabilizaljak a kulonbozo
europai penzeket, csak egy  nagyon szuk rest hagyvan csak a penzek
ertekenek egymassal szembeni  valtozasara (Exchange Rate Mechanism).
Nyilvanvalo, hogyha a kiserlet  mukodik, vagyis hosszu tavon sikerul a
penzeket egymashoz kepest rogziteni,  elveszik az ertelme annak, hogy
minden orszagnak kulon sajat penze legyen,  ergo egy kozos Europai
Penzt hasznalhat mind a 11 orszag. Evvel talan a  legfontosabb lepes
tortent volna meg Europa "egyesulesere".

  A gazdasagi stabilitas a kulonbozo orszagok penzugyminiszteriumaitol
fuggott: mindegyik orszagnak vigyazni kellett, hogy az inflacio ne
legyen tul magas, hogy a kamatok ne emelkedjenek tulsagosan, stb., es
olyan esetben ha egy allamnak a penze legyengul, az orszag kozponti
bankjanak kellett beavatkozni es a penz erteket megvedeni. Peldaul, ha
a Lira erteke mondjuk a Markaval szemben a kiszabott stabil ertek ala
esett, akor az olasz nemzeti banknak annyi markat kellett adni a
kiszabott aron, hogy a piac kivansagat kielegitse. A 11 allam
megfelelo valuta-tartalekkal rendelkezett (altalaban tobb 10 milliard
dollarrol van szo csupan az angolok eseteben), hogy penzet "tamadas"
eseten  megvedje. Mult szeptemberig mindez szepen mukodott.

  A nemet gazdasag hagyomanyosan Europa legerosebbje, es a nemet
egyesites meg jobban felfokozta ezt a tenyt (pl. ugy tudom az
egyesites elso eve folyaman, Nemetorszag 80 milliard dollart fektetett
be a keleti regioba). Masszoval, az oriasi gazdasagi erofeszites
Keletnemetorszagban magahoz vonzott egy csomo kulfoldi befektetest,
egy "boom" erat inditott be. Ekozben az Europai Kozosseg tobbi
allamaiban receszio es stagnalas uralkodott. Ez a helyzet eros nyomast
fejtett ki a penzek relativ stabilitasa ellen - a Marka jobban
erosodott mint valaha es az angol Font meg az olasz Lira gyengultek.
Egesz szeptemberig azonban az olasz es angol  nemzeti bankok sikeresen
vedtek a penzuket.

  Egy helyzet, amikor egy orszag nem tudja penze erteket szabadon
"lebegve"  tartani hanem csak ugy ha tamogatva van, csakis ketfele
eredmennyel vegzodhet:  vagy van eleg valutaja a nemzeti banknak, hogy
kielegiti a koveteleseket, es  igy sikeresen megvedte a penzet, vagy
nincs eleg valutaja, es kenytelen  devalualni. Ilyen valsag esetben
persze sokan spekulalnak, gyorsan atvaltjak  penzuket egy olyan
valutara ami nem fog devalualodni.

  A spekulacio egy uj szintre emelkedett (jobban mondva alacsonyult)
Soros George munkalkodasaval. Kezdodott az egesz egy sajtokampannyal a
nemet nemzeti bank ellen, kihangsulyozva azt, hogy a nemetek nem
csokkentik a kamatlabat. Ez amugy igaz volt, es a konzervativ nemet
bankrendszernek meg is volt (es van) az oka, hogy  igy cselekedett. A
sajtokampany mogott az huzodott, hogy emberek bizalmat megrenditsek a
gyengebb fontban es liraban, mert ha  a nemet kamatlab nem csokken,
akor befektetok tovabbra is pl. nemet kotvenyeket vesznek, sot  lehet
szamitani arra, hogy meg tobben fognak a nemeteknel befektetni.
Onmagaban a sajtokampany nem ert volna el semmit, ha csak nincs egy
8-10  emberbol allo csoport, amely osszeskuvesszeruen egy masodik
tamadast indit, a  Font ellen.

  Ezt a masodik tamadast Soros George, angol allampolgar, jol ismert es
tiszteltre melto "Quantum Fund" menedzser orkesztralta. Peldaul Soros,
fenomenalis nagysagu kolcsonoket vett fel angol fontban; igy 1
milliard dollar tokevel biztositott 7 milliard dollar erteku kolcsont
angol Fontban. Ennek nagy reszet Soros atvaltotta Markara, es ezzel
oriasi nyomast helyezett az angol nemzeti bankra amely pedig bizony
kotelezve volt Markat adni a Fontokert.

  Soros Georgenak, es tarsainak tehat sikerult az angol nemzeti bankra
oly nagy nyomast koncentralni, hogy az kenytelen lett a Font
tamogatasatol elallni. Azutan, hogy a Font Sorosek tamadasanak
eredmenyekent devalualodott, Soros  (eredetileg Fontkent felvett
kolcsoneiert vasarolt) Markait visszavaltotta  Fontra (amibol most
persze joval tobbet kapott), abbol jatszva visszafizette  a
kolcsonoket, es igy a maradek oriasi nyereseget jelentett szamara.
Allitolag  1.5 milliard dollart "keresett" kb. egy honap alatt.

  Tehat mi tortent? Soros George a kolcsonvett penzen spekulalt, es:

1. Az altala menedzselt nemzetkozi "Quantum Fund"-ot 1.5 milliard
  dollarral gazdagabba tette.

  Ezzel szemben okozott:

1. 1.5 milliard dollar kart az angol nemzetnek (amely nemzetnek
  Soros George allampolgara).

2. A penzugyi katasztrofa leallitotta az Egyesult Europa fele
  haladast; a Maastricht egyezmenyt senki sem akarta alairni ilyen
  penzugyi kaosz kozepette, vagy kozvetlenul utana. (Amugy erdekes,
  Soros George sajat magat, Lantoshoz hasonloan, europeernek konyveli
  el. Ezzel valahogy osszefer szamara, hogy nagyban hozzajarult a Kozos
  Piac penzugyi integraciojanak a  megbuktatasahoz, tehat az
  "europeer"-seg illuziojanak szetfoszlatasahoz)

3. Az angol kormanynak azonnal meg kellett szoritani az ovet, tobbek
  kozt allami banyakat zartak be es igy (mivel kb. 30,000 ember
  vesztette allasat),  a munkanelkuliek fogyasztasa hirtelen csokkent,
  ami lancszeruen ujabb munkanelkuliseget okozott, vagyis oriasi
  mertekben megnovekedett az angol     munkanelkuliek szama.  A szu
  mindig csak sajat erdeket, azt nezi,  hogy o maga mitol lehetne
  koverebb, az hogy felfalja egy rendszer  oszlopait es annak
  kovetkezteben az megroggyan, egyaltalan nem erdekli ot.  Ha osszedolt,
  es lakmarozni mar nem lehet, egyszeruen odebb all, es oda  megy
  lakmarozni ahol lehet.

  A Soros George-al "egyutt" spekulalok koze tartoznak: Caxner Corp.
(nyert 300 millio dollart), Jones Investments (nyert 250 millio
dollart), Citicorp (nyert 200 millio dollart), Bankers Trust (nyert
200 millio dollart), es masok.

  Irja a Forbes 1992. november 9-i szamaban:

He [Soros] has taken no pride in being referred to as the man who beat
the central banks. One money manager who knows Soros well says: "George
actually wants to be percieved as helping central bankers."

  Igen am, meg mindennek a tetejebe azt is szeretne, hogy a kozponti
bankok baratjuknak nezzek ot...

  Mashol, ugyanaban a cikkben:

"George Soros generally avoids the press, and in this moment of great
triumph, he is as elusive as ever."

  Talan Soros bujkal mert fel, hogy az egyik banyasz, akinek
munkanelkuliseget okozott, esetleg felkeresi ? Es amikor a New York
Times-nak egy egesz lapjat  toltotte be Soros George szamonkero
kovetelozgetese egy fuggetlen orszag  miniszterelnokevel szemben
(anelkul, hogy annak valaszat egyetlen szoval is ismertettek volna)
akkor is ervenyes, hogy Soros  "generally avoids the press"?

  Nos, ha az emlitett europai bankarok egyes Magyarorszagi irasokat
olvastak  volna, talan nem engedtek volna meg, hogy Soros George es
tarsai  oly konnyeden atverjek oket.  Vagy pedig olvastak mar
hasonlokat, es ezert nem  tul nepszeruek a Soros-felek Nemetorszagban,
Spanyolorszagban, Franciaorszagban , Csehszlovakiaban, stb?


                                Tisztelettel, Csorna Istvan

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS