Az  informacio bizonyos szemszogbol ontorvenyu. Ugyanakkor van egy masik
gond is. Azt lehet eszrevenni, hogy egyre inkabb a vilagot az informacio
mukodtati, a mediakat mintegy eszkozul hasznalva. Ennek szep peldaja, hogy a
kor levegojebol, szinte egyszerre tobb helyen szuletnek meg ugyanazok a
talamanyok.

A masik ilyen mozgatoero okat jelentoseget nem ismerjukm bar a materialistak
szerint ilyen nincsen. Ugyanis az informacio, ha egyszer rendezodott reszben
onamagat orzi meg. Pelda erre, hogy ugymond sugalmazott iratok, kor
regszesszios hipnozisok soran a multbol olyan dolgokat lehet elo varazsolni,
amikor az alany nem elt, illetve a korabban alaposan megsemmisitett
informacio erik meg a napvilagra bukkanasra. Itt egy tudatlan lakatos irta a
magyarok ostortenenek egy arvisura nevu folyamat, ami mintegy tizezer lap,
es amely igazolhatoan igen sok valos momentummal rendelkezik a
vilagosnreszeiben, olyanokkal, amik nem kozismertek, es az iro nem si
tudhatta oket.

Vagy ilyen, amikor peldaul a biblia elsullyesytett eredeti szovegei, a
gnosztikusok es sok egyeb kerul napvilagra napjainkban.

Ki az ur: az informacio az egyen felett vag forditva. Emerek hanka meg, hogy
mukodtessek Jugoszlavia habors teruletein az AX 25 -os radioamator
rendszert, de az olaszoknal a rendori akcio utan is napok alatt ujjaeledt a
BBS rendszer levelezesi es adatbanki halozata. Most ki alakit kit: az
informacio az embert, vagy az ember az oinformaciot.,

????

Johannes

Emlited, hogy a valoszinuseg(i szam) filozofiailag sikos terulet. Nem
akarok ebbe a temaba belemenni -- reszben azert, mert regota nem foglalkoztam
vele, reszben mert ugysem tudnank sokat elerni igy es itt.

	Kb. negyven evvel ezelott (mar megint!) "elolvastam" (azaz inkabb kisse
tanulmanyoztam) egy ragyogo konyvet, amelyre furcsa modon nem sokan hivatkoznak
a valoszinusegi irodalomban. Ezt a hires asztronomus es matematikus, Harold
Jeffreys irta es foleg a valoszinuseg elmelettel foglalkozott. A rengeteg hoz-
zaallast (Laplace-tol a modern kvantummechanikaval foglalkozokig) harom kate-
goriaba osztotta. Kisse javitok, Laplace definiciojat elveti, mint matematika-
ilag megalapozatlant, mert az "egyforman valoszinuen elofordulo eredmenyek"
gondolata circulus vitiosus-t jelent, de miutan bevezeti a mertek-elmeletet (?
= measure theory) Lebesgue es masok nyoman, az elso kategoria tisztava valik.
A masik ket kategoriat a modern fizika "ihlette" es nem tudok errol itt eleget
irni. Erdekes modon, Jeffreys soha nem emliti a masok altal gyakran felhozott
allaspontot, hogy a valoszinuseg-szamitas egy hid, amely a tudatlansagunk al-
tal meghatarozott szakadekon valo atkelest teszi lehetove. (Eleg koltoi vol-
tam?)

	Eleg errol most ennyi,

	F. Miki

Kedves kolega,

Nem zavar annyira a leplezetlen v. leplezett gunyolodasod mint a TENYeknek
a kiforgatasa, elkerulese, stb. Ezert valoszinu hogy utoljara valaszolok
irasodra (amely nem is nagyon szukseges a mult irasaim mellett, de persze
meg mindig a TENYekbe botlasz meg).

> A szen korara (nocsak, nocsak, hat megis keletkezett? azaz van fejlodes?)
Csak en ertek itt gunyolodast vagy mas is?? Kulonben nem allitottam hogy
pl. a szen nem keletkezhetett. A fejlodest pedig elo szervezetekre szoktak
hasznalni es nem elettelen anyagokra, szoritkozva a koszmologiara ebben az
esetben. A szen nem fejlodott hanem kialakult.

> Szen ugyanis mar a vilagegyetem nagyon korai korszakabn is lehetett, volt.
> . . . Szoval az elso szupernova robbanas utan mar megvolt valamennyi elem,
> ami az elethez foltetlenul szukseges es az bizony gyorsabban lejatszodott,
> mint amennyi a mi napunk foltetelezett kora (4-5 milliard ev).
> Mire kellett volna akkor 12 milliard evet varni?
A galakszisokra ( a mienk kialakulasahoz pl 7 milliard ev kellett!), nap-
rendszerekre alkalmas napokkal es bolygokkal, stb. De kezdjuk az elejen.
Az elet kialakulasahoz tobb mint 40 kulonbozo elemre van szukseg hogy
molekulakka formalodjanak. Tehat nem csak a szenre ahogy erre utaltam a VITA
28. szamaban. Kulonben a szupernova robbanas nem adja meg az osszes elemet
az elet kialakulasahoz!!! Szukseg van masodik generacios csillagokra is,
szukseg van 'white dwarf binaries'-re (pl a 'fluorine' CSAK ezekben alakulhat
ki), es szukseg van ezen kivul sok parameterre ugy az univerzumban, a
galakszisban, a naprendszerben es az eletre alkalmas bolygon. Hogy csak
nehanyat emlitsek itt meg amely nem hiszem hogy lecsokkentene ellentetes
nezeteidet, de bar valamennyire elgondolkoztathat azon miert nem volt
lehetseges az elso szupernova robbanas utan elet az univerzumban
(eltekintve a magatol ertetodo adatoknak mint pl. a galakszisok
letrejotte - megpedig spiralisak, szupernova kitoresek bosegere meg az
elet kialakulasanak elofeltetelei elott, majd pedig ennek drasztikus
lecsokkenesere, az elethez alkalmas naprendszer es bolygok kialakulasa
a spiralis egy szuken meghatarozott reszen a kozponttol - fontos hogy
a nehez elemek eljussanak a bolygora de az is fontos hogy ne legyen kozel
a kozpont eros sugarzasahoz, stb):
1) Az elet kialakulasahoz szukseg van a:
   a) helyes molekulakra (a fontos faktor itt a molekulak kotodese ->
      elektromagneses ero es az elektron tomege a protonhoz)
   b) a helyes atomokra (elegseges mennyisegu elemek osszessege - minegyiknek
      egyidoben kell jelen lenni az elet kialakulasakor). A '70 es '80-as
      evekben Fred Hoyle felfedezte pl hogy nagyon ossze van 'hangolva'
      a nuklearis alap szintu energia a helium, berillium, szen es oxigen
      atomoknal. Ha 4%-nal nagyobb lenne a kulonbseg ez az energia szint
      kozott akkor az univerzum nem birna eleg oxigent vagy szenet termelni.
   c) a helyes elektronok szama. Ha az elektronok szama nem lenne egyenlo
      a protonok szamaval 10E-37 pontosaggal vagy jobban, az elektromagneses
      erok vegett nem alakulhattak volna ki galakszisok, csillagok, bolygok,
2) A tagulasi faktorja az univerzumnak. Hogy elet kialakulhasson (tehat
   galakszisok, csillagok, bolygok, szupernovak, stb) a tagulasi faktor
   nem terhet el jobban mint 10E-55 az aktualis mai erteketol!!!!
   Erre az adatra meg analogiat is nehez lenne talalni. Es ez nem az
   egyeduli ilyen pontosan megkovetelt parameter az elet kialakulasahoz.
3) A nap tomege. A galakszis amely letrehozhat elethez alkalmas
   felteteleket, szukseges hogy spiralis tipusu legyen ALLANDO csillag
   kialakulasokkal! A nagy csillagok termelik ki az elethez szukseges
   anyagok tobbseget de mivel nem stabil hofokuak nem alakulhat ki
   eletre alkalmas kornyezet a kozelukben. A kis csillagok, mint a
   mi napunk elegge stabilak ahhoz hogy eletet taplalhassanak.
   A csillagok kialakulasahoz pl a gravitacios ero aranya az elektro-
   magneses eroehez az egyik legfontosabb parameter. Ha ez az arany
   kulonbozne 10E-40 ertekkel akkor vagy csak kis csillagok alakulhattak
   volna ki (ha az arany nagyobb lenne 10E-40 - el) vagy csak nagy
   csillagok ( ha kisebb lenne 10E-40 -el). Errol pl. John P Cox es
   Thomas Giuli 'Principles of stellar structure, Vol 2: Applications
   to Stars' olvashatsz (p. 944-1028)
4) az anyag surusege az univerzumban
5) a csillagok kozti atlag tavolsag (ez a bolygok kialakulasahoz es
   stabilitasahoz fontos)
6) szupernova kitoresek. R.E. Davies es R. H. Koch irasaban
   ('All the observed universe has contributed to life', Philosophical
   Transactions of the Royal Society of London, series B, 344; 1991)
   elemzi hogy hany supernova robbanasra volt szukseg az elet elemek
   kialakulasahoz. Szamitasaik szerint 3 evente egy szupernovara volt
   szukseg a galakszisunkban (amely mellesleg kb 10 milliard eves).
   Mivel a mai arany 1 szupernova kitores 50 ev alatt, ezert az arany
   sokkal nagyobb volt a galakszisunk keletkezesekor. Persze ez az adat
   egyezik a mai asztrofizikai modelekkel is!
7) az altalanos anyag tomege a sotet anyaghoz. Es meg kozel 100 adat...

>Te allitasz valamit, amihez Watson, Crick es mas Nobeldijasok nevere hivat-
>kozol. Kisse furcsalom, hogy nekem kellene utana mennem, hogy hol is ol-
>vastad azokat a nezeteket es, hogy valoban azt olvastad-e. Megkerlek - es
>ezzel nem allok egyedul, masok is kertek mar ra - tard fel titkaidat, jelold
>meg a forrast, ahol azokat a bizonyos TENYEKet olvastad. Addig folosleges
>barmirol is beszelgetnunk. OK?
A forrasaim 'public domain information', akarki hozzaferhet es leelenorizheti.
Elismerem hogy kapok pl newsletter-eket a NASAtol kezdve kisebb 'watchdog'
jellegu organizaciokig amelyek igyekeznek leszurni a targyilagossagot a
megjelentetett tudomanyos cikkekbol. Egyes dolgokhoz a hozzaferhetoseg csupan
az USA (ez nem entolem hanem az adott organizaciotol fugg - kulonben meg a
NASA se kuld akarmilyen 'whitepaper'-t, kutatomunkakat el akarkinek, hanem
regisztralni kell a munkahelyedet naluk!).
ennyit mara sorlimit miatt.

udv
-- sanyi

Szekely Zolinak meg mindig a homoszexualitasrol.

(Elnezest, amiert hosszu leszek.) 
Noha en is unom mar a temat, de a tenyeket illik a 
helyukre tenni.

A kovetkezoket irod F.A-nak.

>Nem tudom elfogadni, hogy a homo-x viselkedest
>a gyongeelmejuseggel, az elmebetegseggel kap-
>csold ossze.

Hadd emlekeztesselek, hogy te a homoszexualitast 
az alkoholizmussal es a budoslabusaggal hoztad
osszefuggesbe egy korabbi irasodban.

>Noha az idegrendszer bizonyos be-
>tegsegeinek kialakulasaban ketsegtelenul szere-
>pet jatszhatnak abnormalis szexualis kesztete-
>sek...

Az idegrendszeri betegsegek kialakulasaban NEM
jatszanak szerepet abnormalis szexualis kesztetesek,
hanem az abnormalis szexualis kesztetesek _kovetkezmenyei_
bizonyos idegrendszeri betegsegeknek. Abban reszben
igazad van, hogy a homoszexualitas nem idegrendszeri betegseg,
ha itt a betegsegen van a hangsuly, mint ahogy a ferfi 
idegrendszer sem tekintheto a noi idegrendszer beteg valtozatanak. 
Azt azonban le kell szogezni, hogy _idegrendszeri_ adottsag.
Epp ezert a homoszexualis kesztetesek heteroszexualisba 
forditasa eppugy nem meggyozes kerdese, mint ahogy a 
heteroszexualis kesztetesek homoszexualisba konvertalasa sem az.

>Legalab-
>bis az eddigi tudomanyos kutatasok (egy bizo-
>nyos agyi dudornak homo-x-eknel valo gyakoribb
>kialakulasatol eltekintve) nem tamasztjak ala
>semmifele olyan agyi szerkezeti elteresnek a
>foltetelezeset, ami alapjan a  homo-x viselke-
>dest a kozponti idegrendszer betegsegenek kel-
>lene tekintenunk.

(1) Nem agyi dudor, hanem a hipotalamusz egyik
magcsoportja. Nem gyakrabban fordul elo, hanem
kisebb homoszexualis ferfiaknal, mint hetero-
szexualis ferfiaknal, es akkora mint heteroszexualis
noknel.

(2) Ez mar onmagaban agyi szerkezeti elteres, amelyet
a "tudomanyos kutatasok" nem csak felteteleztek,
hanem meg is talaltak. De senki nem mondta es
nem is kovetkezik, hogy a homoszexualitas betegseg. 

>Sajat velemenyem szerint eppen ezert beszelhe-
>tunk egyaltalan a homo-x-ek torveny elotti e-
>gyenlosegerol."

Ki beszelt rajtad kivul a homoszexualisok torveny elotti
egyenlosegenek kerdeserol?

>A homo-x-ekkel szembeni allado oppozicionak is
>azert van ertelme, mert ezzel, pl., lehetoseget
>adunk homo-x kesztetesekkel kuszkodo embertarsa-
>inknak arra, hogy folismerjek helyzetuk megha-
>ladhatosagat, s ez egyuttal biztatast is jelent:
>tegyel erte, hogy meghaladd helyzetedet es csat-
>lakozz ujbol a jozanul elok tobbseghez."

A homoszexualisok nem "kuszkodnek kesztetesekkel" nagyobb
mertekben mint a heteroszexualisok. Ami eltero
bennuk, az nem a "kuszkodes", nem is a "kesztetes",
hanem a szexualis orientacio es preferencia. Ok ezzel az 
orientacioval teljesen jol erzik magukat, mindossze a
negativ-diszkriminacioval nem. Eszuk agaban sincs a 
helyzetuket meghaladni, mint ahogy ok sem javasoljak 
neked helyzeted meghaladasat. Az eletmod jozansagarol 
- amelyre inted oket - csak annyit, hogy Leonardo da Vincirol
jo okunk van feltetelezni, hogy homoszexualis volt.
Milyen kar erte! Valaszthatott volna jozan eletetformat is.
Az okori gorog bolcselok kozott a homoszexualitas altalanos
(normalis) volt. A jozansag hianyaval pedig oket sem
marasztalnam el. Es ha onmagukat nem is, de korukat
minden bizonnyal "meghaladtak". 

Zarogondolat: Ami ellen homoszexualis kampany iranyul,
az pont az az irracionalis viszolygas a melegekkel szemben,
amit te Szekely Zoli is kepviselsz. A mozgalom egyetlen celja,
hogy tudatositsa a tarsadalom minden tagjaval a homoszexualis
eletforma letezeset, azert, hogy nekik ne kelljen
titkolozniuk senki elott, es ne legyenek kiteve semmifele hatranyos
megkulonboztetesnek. Eredendoen hibas racionalizacios
kiserletnek tartom azt az evolucios szempontu megkozelitest,
amely szerint a homoszexualitas nem adaptiv, tehat nem
toleralhato, sot "gyogykezelendo". (Ennek
kifejtesevel most nem untatnam a tobbieket).

Nadasdy Zoltan