Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 982
Copyright (C) HIX
1993-07-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Egy film hazai tanulsagai (mind)  97 sor     (cikkei)
2 Egy film kapcsan folyt. (mind)  25 sor     (cikkei)
3 Nacionalitika (mind)  51 sor     (cikkei)

+ - Egy film hazai tanulsagai (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Forumozok !
      Ritkan ulok le a TV ele. Annal is inkabb, mert a musorok sok-
szor sem szellemi elmenyt, sem kikapcsolodast nem nyujtanak. A
hetvegen
megis valahogy ottragadtam a tv elott. Nem bantam meg. Az Egy igazi
angol puccs cimu, harom reszes film megerte a "faradsagot". Ez a so-
rozat minden varakozasom felulmulta. Reg lattam ennyire idoszeru
filmet.
      Mielott a kedves olvasok (ha ugy tetszik nyajas olvasok) megdob-
benve arra gondolnanak, hogy meghaborodtam es az MDF puccsszeru hata-
lomra jutasarol akarnek irni, vagy akar Torgyan altal szervezett hata-
lomatvetel remevel kivannek riogatni, elarulom, hogy egeszen masrol
van
szo. Nem akarvan azonban a kozepevel kezdeni eloszor nehany szoban
elmondanam, hogy mirol is szolt a film, mely Chris Mullin regenye
alapjan keszult.
      A tortenet tehat a kovetkezo. Angliaban a valasztasokon Harry
Perkins munkasparti kepviselo kerul a miniszterelnoki szekbe a
valasztok  akaratabol, mint ahogyan azt a demokraciak jatekszabalyai
eloirjak. Perkins nagy terveket szo. Meg akarja valositani azt a
programot,  amivel megnyerte valasztoi bizalmat. (Itt jegyzem meg,
hogy ez mar  eleve figyelemre melto dolog meg egy filmben is .)
Programjaban nem  kevesebbet tuzott ki celul, mint a fegyverkezes
leallitasat, a  szegenyek tamogatasat. Ma divatos szoval a szocialis
vedohalo  megteremteset a penzugyi hatalmat gyakorlok rovasara is.
Mindez nagyon  rokonszenvesse teszi a fohost. Ugyanakkor a hatalmat
eladdig  gyakorlo'k nem nezik mindezt jo szemmel es mindent
elkovetnek, hogy  megakadalyozzak Perkinst celjai megvalositasaban.
Termeszetesen  demokraciaban csak demokratikus eszkozoket vehetnek
igenybe ennek  megvalositasara. Szo sem lehet semmifele eroszakos,
fegyveres  hatalomvisszavetelrol, szigoruan a torveny adta keretek
kozott torekedhetnek celjuk eleresere. Hogy ez mit jelenthet ? Eppen
errol szolt a film.
      Mindez nem lenne tulzottan erdekes, ha nem ereztem volna magam
egy pillanat alatt kis hazank (akarom mondani nagy hazank, mert a
vegen
meg gyanuba kerulok, hogy revansista torekveseimmel szeretett kornyezo
barataink erzekenyseget sertem) dudva es muhar boritotta tajain. Csak
ultem es huledeztem. Lehetseges lenne, hogy a hazai poltikusok egy
resze nem maga talalja ki galad trukkjeit, hanem egyszeruen csak
impor-
talja? Pedig ennek kell lennie, hisz alig hinnem, hogy a szerzo csalfa
modon angol alneven, az itteni viszonyok alapjan irta volna meg
regenyet.
      Nem akarvan senkit farasztani csak nehany momentumot fogok
felvillantani, de azt hiszem mar ezekbol is latszani fog igazam.
Az elso ilyen, hogy megvalasztasa utan magahoz kereti a
titkosszolgalat fonoket es megkerdezi tole, hogy vajon tovabbra is
lehallgatjak-e telefonjait , figyeltetik-e lepeseit. A teljhatalmu
"ugynok-vezer" szavat adja, hogy semmi ilyesmirol szo sem lehet a
tovabbiakban, bar elismeri, hogy partelnokkent meg figyeltettek
Perkinst. Ekozben lathatjuk, amint a miniszterelnoki rezidencia egyik
szobajaban elkezdenek forogni a magnotekercsek a telefonhivas
kezdetetol. Nekem erre egyszerre beugrott egy kep: vagy ket eve Horn
nyilatkozik eppen a tv-nek. Magabiztosan jelenti ki: "nekunk megvannak
a megfelelo csatornaink ma is". Azutan egy masik gondolat jutott
eszembe. Vajon hogy is van azokkal a sejtelmes, rejtelyes III/III
aktakkal? Kinek volt es van a legszabadabb bejarasa oda, a legatfogobb
ismerete azok tartalmarol ?
       A filmben tanui lehetunk a pillanatnak, amikor Perkins eloszor
lepi at a Downing street 10 kapujat. Latszolag tisztelettel udvozli ot
a miniszterelnokli titkarral az elen az egesz szemelyzet. Arcukon
kotelezo udvarias mosoly. Erezheto azonban a feszultseg. "Ezt az ember
szolgaljuk ? Hisz ettol nem remelhetjuk a korabban megszokott
privilegiumokat, elonyoket. "  Ejnye, mondom magamban, ez is
ismeros. Eleg a miniszterumok vezeto tisztsegviseloinek magatartasara
gondolni Antall megvalasztasa ota. Elesen tiltakoztak, hogy
szemenszedett hazugsag, hogy valaha is az MSZMP kiszolgaloi es
haszonelvezoi lettek volna. Liberalisnak alcazott elvtarsaik sietve
tiltakoztak minden "boszorkanyuldozes" ellen mondvan, mar regota nem a
parthuseg szabta meg, hogy ki milyen magasra jutott. Sokkal inkabb a
szakmai ratermettseg volt a donto. A politikaban jaratlan, bogatyas
bumfordi ilyenkor csak azon csudalkozott, hogy akkor vajon mitol ment
tonkre a gazdasag es mibol tellett egyeseknek minden "foldi jora".
Persze mindnyajan "liberealis szakerto fuggetlenekke" valtak, s az
csak
a veletlen muve, hogy tenykedeseikkel ott hintettek a homokot, akarom
mondani koveket a kormany mukodesenek gepezetebe, ahol tehettek.
      Na de lassuk ismet a filmet. Perkins kormanyanak penzre lenne
szuksege  szocialis celjai megvalositasahoz. Nem leven mas valasztasa
az IMF-hez fordul. Valaszul azt kapja, hogy csak akkor szamithat
anyagi
tamogatasra, ha lemond szocialis fantazmagoriairol. Mivel erre nem
hajlando az IMF kuldottei sietosen tavoznak az ulesterembol.
     Epp ket napja olvastam, hogy az IMF hazankban tartozkodo
kepviseloi   elegetten vettek tudomasul az AFA emelest (0 es 6 %
helyett 10 %). Ugye eleg nyilvanvalo, hogy mely retegeket sulyt ez
legjobban es melyek szamara szinte kozombos?
     A korabbi hatalom birtokosai a mediakon keresztul is mocskoljak
Perkinst. Gyanuba keverik egy ceg igazgatojanak felesegevel, stb.
Naponta jelentetik meg a kezukben levo ujsagokban a kormanyt lejarato
cikkeiket.  Nalunk nem eppen igy tortent ? Az ellenzek un. szakertoi,
az MSZP es a liberaliskent aposztrofalt partok nem ugyaezt tettek es
teszik ? Eleg csak a Nepszabadsag, Nepszava, Magyar Nemzet, Magyar
Orange, Beszelo, Pszt., Hocipo es sok mas egyeb lap vezercikkeire,
glosszaira, "a hir szent, a velemeny szabad" , stb. feliratu
fe'rcecske'ire gondolni.
+ - Egy film kapcsan folyt. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A parhuzam a film es a valaosag kozott ezzel meg nem ert veget. A
magat korabban megszedett klikk raveszi a villamosenergiaipari dolgozokat, hogy
sztrajkot hirdessenek. Elsotetedik London. Meall az elet. Reggelente
hosszu autosorok kigyoznak a varosban, a tomegkozlekedes leall. A korha-
zakban veszelyhelyzet alakul ki. Az ellenzeki lapok a kormany felelosseget
hangoztatjak. A kormany miatt halnak meg betegek, miattuk all az elet.
A Times "A kormany legsotetebb orai" szalagcimmel jelenik meg. A kisemberek
duhe a kormany ill. Perkins ellen fordul. Az ellen a kormany ellen, amelyik
eppen az o erdekeikben akarta megnyirbalni egyesek hatalmat. Az ugyesen
megszervezett tomeg, magaba olvasztva a politikaban jaratlanokat,
Perkins azonnali levaltasat koveteli.
      Pestiesen szolva annyit mondhatok erre, hogy "ilyen a meseben sincs".
Hat nem ugyanez tortent nalunk az emlekezetes "taxis-blokad" idejen ?
Nincs egyetlen pont sem, ami a fentebb leirtaktol eltert volna benne.
Az ellenzeki liberalis es kommunista sajto nem eppen ugy cikkezett, mint
a filmben a Times? Az elet nem eppen ugy allt meg ? Nem akartak nalunk
is a kormanyra kenni az egeszet ugyesen manipulalva a tomegeket ?
Nem volt nalunk is megszervezve a taxisok tokeletes (es eppen ezert
meglepo) egyuttmukodese ?

    Azt hiszem a fenti nehany pelda is bizonyitja a film es a hazai
helyzet meglepo hasonlatossagat. A kovetkezteteseket ezek utan
mindenki maga vonhatja le.

      Erdo"sy Miklos
+ - Nacionalitika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Erdemes  nyomonkovetni B.Z. irasat, miutan erdemi mondanivalojat a "puffogtatas
es a handa-bandazas" cimszavu tamadasok utan, jogosan igy irja tamadojanak:

>Ha engem vadolsz a szittya eredet "puffogtatasaval" nagyot tevedsz.  Ha netan
>azert gondolod mert irtam volt, hogy egy "szittya" talalkozora elmentem, meg
>mindeg tevedsz. Nekem teljesen kozombos ez vagy az az eredet, honnan ered a
>MAI magyar nep, milyen alkoto elemei(magyar, tot, szerb, horvat, olah, zsido
>stb.) vannak.  A kozos jovo, a kozos cel ami erdekel. Ki hatarozza meg?  Nem
>Te, nem en de nem is Landeszman.  Egyebkent olvassd el Laszlo Gyula "Kettos
>honfoglalas" cimu kis konyvet, a magyar-szkita (avagy szittya) regeszti
>leletek hasonlosagaval foglalkozik, es ajanl egy hipotezist is.

De vannak akiket nagyon is erdekel, hogy a magyar nep multja jelentektelen
legyen, hisz annal fenyesebben tundokolhetnek a landeszmanni allitasok, mig 
sajat multjuk reszleteit gondos osztalyozas utan adagoljak a molnar miklosi
liberalis nacionalizmusfelelmukben. Annak aki a magyar multat a mai napig 
egyoldaluan kezeli, vagy lekezeli, s buntudatot probal minden magyar (szar-
mazastol es vallastol fuggetlenul) velemenyebol kicsikarni, aki nem az 
ugymond liberalis (de ertsd ahogy akarod) ertekeket kepviseli, annak inkabb
Laszlo Gyula hipotezisei helyett Poliak 1941-ben Jeruzsalemben Hebrew nyelven
megjelent konyvet ajanlanam a " Khazar Conversion to Judaism " vagy az 1951-ben
megjelent konyvet a " Khazaria-The History of a Jewish Kingdom in Europe" .
Gondolom ezen forrasmunkak jo bevezetoul tudnanak szolgalni egy mostmar nem-
zetkozi merteket oltott nacionalista torekvesek megertesehez, kulonosen 
annak sajnalatos magyar vonatkozasaiban.

>A nacionalizmus nemzetet egybeotvozo, mozgato ero tud lenni, (l., Europa
>ujaepetese a II vilaghaboru utan).  Nezz korul franciaorszagban vagy mashol
>Europaban ahol ez megengedett egy nepnek.  Mivel eddig harom orszagban eltem
>Europaban es itt az USA-ban, tapasztaltam hogy a mersekelt nacionalizmus nem
>"handa-banda".  A magyarorszagot megszallo internacionalista-kozmopolita erok
>azonban, onnos erdekeik miatt nem turik az egeszseges magyar nacionalizmus
>kialakulasat, uralkodasuk biztositasa okan ok mindent leakarnak rombolni,
>nekik minden magyar nacionalista megnyilvanulas fenyegetes, "handa-banda".
>Szerintem.

S meg sok mas ember szerint is, akiknek ilyen velemenye azonnal az ugynevezett
antiszemita kategoriaba sodorja oket, ami viszont mar csak azert is igazi
HANDA-BANDA, mert Magyarorszagon elo zsidok szinte teljesen az Askenazim -
Khazar leszarmazottakbol allnak, akiknek semmifele genetikai vagy kozos tor-
tenelmi multjuk sincs a palesztiniai vagy a sephardimi zsidosaggal, s a 
Judaizmust, mint politikai okobol valasztott vallast csak Jezus halala  utan
740-ben vettek at. Az 1200 koruli Aranyhorda tamadasa szoritotta egy reszuket
magyar teruletre, mig nagyobb reszuket Lengyelorszag es a kornyezo vonzasteru-
letre. Vagyis nem lenne egyszerubb a magyar viszonylatban torteno lazadasi
kiserleteket az internacionalista-kozmopolita eroszak ellen inkabb mashogy 
nevezni, meg akkor is ha az eredeti forgatokonyv esetleg mashonnan jon, es
a tortenelmi handa-banda elkerulese vegett is, amit annyira a szivere vett
Molnar Miklos?

Nemenyi Peter Andras

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS