------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Sun Nov 10 03:48:34 EST 1991 Subject: *** FORUM *** #401 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: A prostitucio es az alkoholizmus termeszeti okai ( 36 sor ) Felado : 76317.2023@compuserve.com Temakor: 1956 szovjet atertekelese ( 19 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Valasz Hetyei Gabornak ( 22 sor ) Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Pellionisz Andrasnak - 1: szemelyes bevezetes ( 77 sor ) =============================================== Felado : hidas@vipmze.physik.uni-mainz.de Temakor: A prostitucio es az alkoholizmus termeszeti okai ( 36 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Az alkoholizmus egy elvezeti cikk fogyasztasa az onrombolas hataran is tul. Hasonlot allatoknal is megfigyeltek, en konkretan egy majom- kiserletrol hallottam. Az allatok agyanak "elvezeti kozpontjaba" (nem tudom, hogy mondjak szakszeruen) elektrodakat vezettek, amibe egy nyomogombbal olyan intenzitasu aramot vezettek, ami az allatnal kejerzetet valtott ki. A nyomogombot az allat kezeugyeben helyeztek el, aki a gomb veletlen nyomogatasa utan rajott, hogy ez neki nagyon kellemes. Ezutan abbahagyta a taplalkozast es ajulasig nyomogatta a gombot. Aki latta a Sivatagi Show c. filmet, az alkoholista majmokra is lat- hatott peldat a termeszetben. Az alkoholforras egy fa lehullo es a nagy melegben gyorsan erjedesnek indulo bogyoja volt. Mindennek van termeszeti oka, mert az ember csak azt tudja megcsi- nalni, amire a termeszet kepesse tette, persze ebbol nem csinal meg mindent. Abban sokkal fontosabbak a tarsadalmi okok, hogy az ember mit nem csinal meg. A prostitualt is a letet akarja fenntartani (termeszet), ami az embernel nem pusztan a betevo falatot jelenti (tarsadalom). O igy konnyebben tudja azt megtenni, mint esetleg mas modon. Ez a jelenseg az allatvilagban is megfigyelheto, pl. a ragadozo sem a vezerhim, hanem a kolyok, vagy az oreg, beteg, tehat gyenge, lassu, ugyetlen aldozat utan veti magat. Pasztoroknal szokas volt a birkanyajban egy kecsket is tartani, mivel a birkak megereztek a kecske nagyobb intelligenciajat, talpraesettseget es koreje tomorul- tek legeleszes kozben. Igy konnyebb volt a nyajat egyutt tartani, megvedeni a farkasok ellen. Ezt azonban a farkasok is tudtak, ezert rajtauteskor igyekeztek akar a birkak hatan vegigrohanva elobb a kecsket elintezni, hogy az utana szetrebbeno nyajjal sokkal konnyebb dolguk legyen. Tehat meg a haborus taktikanak is vannak termeszeti okai. Hidas Pal =============================================== Felado : 76317.2023@compuserve.com Temakor: 1956 szovjet atertekelese ( 19 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A mostani 35. evfordulo elott tobb amerikai kongresszusi kepviselo levelet irt Gorbacsovnak amiben kertek hogy a kozelgo evfordulo alkalmabol a Sz.U. vegre ertekelje at hivatalosan is az 1956-os beavatkozast mint ahogy mar megtettek azt az 1968-as csehszlovakiai beavatkozassal. Semmit nem hallottam meg arrol vajon az atertekeles megtortent, s az oroszok vegre legalabb "elnezest" kertek a tortentekert. Tud valaki a FORUMon esetleg errol? Kosz, Pannon Jozsi 76317.2023@compuserve.com (ideiglenesen a CompuServe-n keresztul mivel a cegemnel most a hetvegen ismet "atkotnek" valamit a halozaton.) =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Valasz Hetyei Gabornak ( 22 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves drusza'm! Valo'ban nagyon fa'radt lehette'l. A Nietzsche ide'zetre Hidas Pali reaga'lt. Palival mi - azt hiszem - sok mindenben egyete'rtu~nk, most nem teljesen. Nekem a Nietzsche ide'zeted tetszett. E's a ke't ve'leme'ny ko~zt szerintem is volt hasonlo'sa'g. Ami mostma'r a ciga'nygyu"lo~letet illeti, nem ja'rsz su"ru"n a Garai fele'. (Gondolom, az Ecseri me'g jobb pe'lda lenne, de ott e'n is jo' 20 e've ja'rtam utolja'ra.) A felto~rekvo" ciga'nyok kb. ugyanazokat a re'seket tala'lta'k meg, mint hajdan a zsido'sa'g egy re'sze. Handle'k. E's ugyanu'gy gyu"lo~lik is o"ket aze'rt, mert pe'nz van a kezu~kben. A pe'nz egy o'cska's sza'ma'ra munkaeszko~z: azonnal ki kell fizetnie, amit megkap. Amikor megla'tja'k a jo' magyarok a keze'ben a ko~teg pe'nzt, a ve'rnyoma'suk egybo"l o~tszo~ro~se're ugrik, e's olyasmiket mondanak, amit jobb nem ide'zni. Persze a Szabolcs- expressz sem segi't a ciga'nyokro'l kialakult ke'p javi'ta'sa'ban. De ta'volro'l sem csak ciga'nyok teszik kellemetlenne' a vonatoza'st. A nemzeti, nemzetise'gi, faji ellente't felero"so~de'se mo~go~tt mindig szocia'lis bajok (is) a'llnak. A kialakula'snak azonban szerintem nem ez az oka. Ko"ro~si Ga'bor =============================================== Felado : ecogk@lure.latrobe.edu.au Temakor: Pellionisz Andrasnak - 1: szemelyes bevezetes ( 77 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Pellionisz Andra's! Ko~szo~no~m di'cse'ro" szavaid. E's elne'ze'st, hogy ilyen soka'ra reaga'lok. Most pedig pro'ba'ld meg nem szeme'lyeskede'snek e'rteni, amit i'rok, nem annak sza'nom. Viszont nem leszek tu'l ki'me'letes. Terme'szetesen jo'l e'rtetted. Amit a to~rte'nelmi dolgozatodro'l i'rtam, gu'nyolo'da'snak sza'ntam. Csak e'ppen nem a tartalmon, hanem a forma'n gu'nyolo'dtam. Pro'ba'ld meg higgadtan elolvasni, amit i'rta'l. Ido"nke'nt e'n is tu'lcsicsa'zom, amit mondani akarok, e's nem mindig van ido"m arra, hogy kegyetlenu~l kii'rtsam saja't szo~vegembo"l a felesleges sallangot, de amit Te mu"velte'l, az egyszeru"en felha'bori'to' volt. A szo~veged, ku~lo~no~sen annak ma'sodik re'sze, tele volt teljesen felesleges to~rte'nelmi fe'ligazsa'gokkal. Olyan historiza'la'ssal, ami csak rontotta annak hitele't, amit mondani akarta'l. E'n abban a pamflettemben ezt az elviselhetetlenu~l bo"besze'du" to~ltele'ket figura'ztam ki. Amit historiza'lta'l, annak to~bbnyire me'g az ellenkezo"je sem igaz. Nem szakma'd a to~rte'nelem, nem foglalkozol vele. Mie'rt gondolod, hogy a to~rte'nelem sematikus? Ha e'n i'rne'k valamit fizika'ro'l, biztos joggal barmolna'l le. Nem i'rok. Ugyanu'gy fe'lmu"velt vagyok fizika'bo'l, mint Te to~rte'nelembo"l. Olvasok dolgokat, mert e'rdekel, de nem e'rdekel annyira, hogy szisztematikusan csina'ljam. Nagyon magabiztosan i'te'lsz olyasmikben, amikben erre keve's alapod van. Nagy hangon tudatod, hogy valami o~ro~kre kimu'lt, valami a to~rte'nelem su~lyeszto"je'be keru~lt. De a to~rte'nelemben ilyen ve'gleges/ve'gletes kijelente'seknek aligha van helye. A ro'mai birodalom buka'sakor ugyanezt el lehetett volna mondani pl. a demokra'cia'ro'l, amit akkor, vagy ma'r elo"bb is, jo' e'vezredre eltemettek. E's azta'n felta'madt, a XVII-XVIII. sza'zad libera'lis filozo'fusai ideolo'giailag is rehabilita'lta'k. Nemre'g, alig ne'ha'ny e'vtizede meghirdette'k, hogy a kapitalizmus, a valla's, a nemzeti gyu"lo~lko~de's a to~rte'nelem szeme'tdombja'ra keru~l(t). Ma'ra kideru~lt, hogy egyik sem. Nagyon szeretne'm, ha a sze'lso"se'gesen intolera'ns ne'zetek a fasizmusto'l a szta'linizmusig a to~rte'nelem su~lyeszto"je'be keru~ltek volna, de ez szemmel la'thato'an nem to~rte'nt meg. Mie'rt vagy Te olyan biztos abban, hogy de'dunoka'd nem a kommunizmuse'rt fog ugyanolyan intolera'nsan hadakozni a korrupt, veleje'ig rothadt demokra'cia ellen, mint ahogy Te pro'ba'lod a kommunizmust a fo~ldbe do~ngo~lni? Vagy esetleg egy Roboz Andra's a'ltal felemlegetett platoi meritokrata rendszere'rt? Ami most a tartalmi re'szt illeti. A totalitaria'nus rendszerek persze egyre'szt valo'ban minden valo'di ko~zo~sse'get megpro'ba'lnak vagy elleno"rze'su~k ala' vonni, vagy sze'tverni. Ebben a kommunista'k nem voltak olyan nagyon ku~lo~nlegesek. Ha vannak fu~ggetlen ko~zo~sse'gek, azok ve'delmet jelenthetnek az a'llam tu'lsu'lya'val szemben. Ugyanakkor azonban totalitaria'nus rendszerek a'ltala'ban manipula'lnak az e'rzelmekkel, a nemzetivel is. Ceausescuna'l nagyobb roma'n hazafi aligha volt a to~rte'nelemben, de Szta'lin is lelkes nagyorosz(!) volt, amikor arra volt szu~kse'g, mint ahogy Gomulka, Gierek, Zsivkov, Mao, Pol Pot, Castro is rendszeresen hivatkozott a nemzeti e'rzu~letre, hogy most o~ssze-vissza ide'zzek ne'ha'ny nevet. Kundera nagyon pontosan elmagyara'zta, mie'rt ropta Ceausescu Bukarestben a horka't, me'gha o" persze a cseh ne'pta'ncot haszna'lta is pe'lda'ul. Ka'da'r e tekintetben is inka'bb kive'tel volt, e's e'n ezt poziti'vnak tartom. Ez is egyik jele annak, hogy a Ka'da'r rendszer nem volt totalitaria'nus, "csak" tekinte'lyelvu". E'n Veled szemben azt gondolom, hogy a mai Magyarorsza'gon alig vannak marxista'k (szerintem nem is nagyon voltak), e's ma'r a kommunista'k is csak elenye'szo" csoportot ke'peznek. Ezeknek az eszme'knek, mozgalmaknak ma Magyarorsza'gon nincs e'rdemi jelento"se'ge. Vannak terme'szetesen a ta'rsadalomnak olyan mu"ko~de'si mechanizmusai, amik egyenes folytata'sa az elmu'lt e'vtizedeknek. Gyakran Tisza Ka'lma'nig visszameno"leg, szinte to~retlenu~l. Miksza'th ma is otthon e'rezne' maga't a parlamentben. Ma ugyanu'gy politikai, e's nem gazdasa'gi megfontola's alapja'n neveznek ki gazdasa'gi vezeto"ket, mint oly soka'ig. Mert ugye ku~lo~nben a'tmentik a kommunista'k a hatalmat. Az a'llamosi'ta'sokna'l hasonlo' u~ru~ggyel kellett odau~ltetni a ne'pi ka'dereket az igazgato'i sze'kbe. Volt ennek egy ma'sodik fele is: "Pellionisz Andrasnak - 2: demokracia" ci'mmel. Mindke't re'szt megi'rtam me'g ugyanakkor, amikor Pannon Jo'zsinak beku~ldtem a ciga'nyke'rde'sro"l i'rtakat, csak akkor nem akartam egyszerre kb. 250 sort beku~ldeni, ma'snap meg nem e'rtem ra' ezzel foglalkozni. A tegnapi Fo'rumban Vi'zva'ri Be'la'nak i'rtak uta'n u'gy la'tom, semmi e'rtelme vitatkoznunk. E's i'gy legala'bb Hollo'si Jo'zsi ke're'se'nek is eleget teszek. (22+77) Ko"ro~si Ga'bor