Szocs:

>Ha az MSZP felolvassa a tizparancsolatot a 
>Parlamentben, akkor a FIDESZ 6-7. visszautasit!
>Ezt csinaljatok velem,
nem, mi ervelunk is.
> ugy tesztek, mintha en mondanam  rosszul, elfelejtetek 
>(biztos szandekosa), dolgokat, stb. Tehat felesleges a 
>vita, de;
a logikai hibak, amivel vadolunk nem velemeny kerdese, a logikat nem mi talaltu
k ki.

>Minden oloszervezet, egy zartkoru mechanizmus (ezert 
>onmukodo), amely kolcsonos kapcsolatban all 
>kornyezetevel. A receptorok erzekelik a
>kornyezetet, de "az agy nem hat a kornyezetre", hanem 
>csak az effektorszervek. Ez ervenyes a biologiai 
>funkciokra is (pld, Citrat kor).
mondjuk. de ezzel mit akarsz mondani? mi mellett erv, hogyan fugg ossze ez logi
kailag es melyik allitasodat igazolja?

>Mindazok a pld-ak, mind hosszuideju eszmeletvesztes, 
>klinikai halalbol valo visszateres, Acetilcholin 
>blokkolo, stb. csak azt bizonyitja, hogy ha az
>elet visszater, a "visszateres folyaman" megindulnak az 
>ideg-izom funkciok,
>es ezekrol tud beszamolni az egyen A felebredes elotti 
>alomkepre emlekszunk, es nem a ket-harom oraval 
>elottire. Ez igy van megepitve, es mukodik, meg ha
>"pruszkoltok is"
nem. a beszamolok nem olyan rovid emlekkepek, amik a visszatereskori rovid idos
zakban keletkezhettek volna, ennel hosszabbak.
kozonseges ember altalaban az utolso almara emlekszik, vagy egyaltalan nem emle
kszik, de neha az utolso kettore is. en mar emlekeztem ket alomra. ez azt jelen
ti,h ogy mivel a REM fazisok ha jol emlekszem 90 percenkent kovetkeznek, egy le
galabb 90 perccel eberedes elotti dologra emlekeztem, ami az agyamban lejatszod
o szellemi folyamat volt. tehat az agyam jelentosen mukodott lenyeges izomtevek
enyseg nelkul.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Szocs,
> Minden oloszervezet,
Freud orul...   :-)



Csaba,
>  ...a lenyeg az, hogy ennel pontosabb modszer kell egy ujfajta sugarzas
> kimutatasahoz - figyelembe veve azt is, hogy ma mar eleg sok ismeretunk
> van nagyon sokfajta sugarzasrol, olyanrol is, amelyet meg nem is tudunk
> merni.
Amit nem tudunk merni, arrol smmilyen ismeretunk sincs.
(Sokunknak meg arrol sincs, amit merni tud. :-)
Barmilyen imeretszerzes meres is egyben, legfeljebb a szamszerusites
nehezebb egy kicsit.
Az un. "eddig ismeretlen sugarzasok" a kepzelet termekei. De hogy ebbol
sokfajta lenne.....
A sugarzasok vagy nagyenergiaju reszecskek, vagy reszecskek kozotti
kolcsonhatasok kozvetitoi.
Ezeket ismerjuk.
Uj sugarzas felfedezese azt jelenti: meg van merve.
Minden egyeb: talalgatas.
Janos

Hali Gyula!
   
<szgyula=xray.mpe.mpg.de> írta "Atomeromuvek" témában:
(2003. február 26.)

> es most lenyegtelen) a franciak eladtak Iraknak ket reaktort, amibol
> az egyik 93%-ra dusitott urannal mukodik.
>   Namost en regen tanultam eromu fizikat (80-as evek vege), ugyhogy
> nekem csak az ugrik be az ennyire dusitott uranrol eromuben, hogy
> gyorstenyeszto reaktor plutonium gyartasra, amibol kis atombombakat
> lehet csinalni. En nem tudok mas epeszu felhasznalasrol.
 Ilyesmit foleg ott hasznalnak, ahol kis meretu, kompakt reaktorokra
van szukseg. Pl. hajokon, tengeralattjarokon, oroszoknal muholdakon,
es - ami ebben a konkret esetben inkabb valoszinu - kutato
reaktorokban is alkalmazzak. Bomba gyartashoz plutoniumot termeltetni
vele tenyeszto reaktorban szerintem nem a legjobb otlet, mert egyreszt
ez "mezei" reaktorokban kisebb feltunessel es befektetessel is
megoldhato, masreszt 93%-os 235U-bol mar bombat is lehet csinalni.
Igaz, hogy nagyobb lesz, mint ha plutoniumbol csinalnak, de egyszerubb
a szerkezet.

                                                          Kibuc

>...a lenyeg az, hogy ennel pontosabb modszer kell egy ujfajta sugarzas
>kimutatasahoz - figyelembe veve azt is, hogy ma mar eleg sok ismeretunk
>van nagyon sokfajta sugarzasrol, olyanrol is, amelyet meg nem is tudunk
>merni.

Ezt az (szerintem onmaganak ellentmondo) allitast kerem alatamasztani
valamivel (ervekkel es vagy peldaval):   "ismeretunk
van...sugarzasrol...amelyet...nem is tudunk merni"

Ismetlem onmagamat (lehet, hogy sokan unjak mar), ha valamit nem tudsz
merni (meres= kimutatni, hogy valamibol valamennyi ott van, ha ott van,
akkor mennyi van ott belole, vagy nincs ott).
Ha erre (annak a kimutatasara, hogy valami van ott) nem vagyunk kepesek,
akkor honnan tudjuk, hogy az a kimutathatatlan valami az egy sugarzas?
Ha viszont ki tudjuk mutatni, hogy az a valami ott van, akkor meni is
tudjuk. Pontosan azzal a modszerrel, amivel kimutatjuk, hogy ott van. Csak
kalibralni kell a modszert...
udv: buvar

Vegulis az egyetlen publikacio (szeru) cikkukben*
(a tobbi kongresszusi absztrakt) Surbeckek elaruljak,
miert kell egy merhetetlen sugarzast bevezetniuk:

 >Electric and magnetic fields from the VDTs, with
 > or without the EMF-Bioshield device being tested, were measured with
 > a digital multimeter METEX 3800. In both cases, the values obtained
 > were 13 V/M and 50 nT at the distance of 50 cm.

Vagyis nem tudtak az EMF-Bioshield semmilyen hatasat az EM mezore
muszerekkel kimutatni!!!
Ezutan kezdtek el a kovetkezokon spekulalni:

 >The lack of difference in the measured values between
 > screens equipped with an EMF-Bioshield® and those without suggests
 > two hypotheses. Living materials are particularly sensitive to the
 > intensity of electromagnetic fields. If this is the case, the sensitivity of
 > our measuring apparatus will have to be improved. The other
 > possibility concerns the way in which the EMF-Bloshield® device acts.
 > There is apparently nothing to measure from the point of view of field
 > intensity. The protective device should change a harmful radiation
 > spectrum to a field more compatible with the cellular electromagnetic
 > field.

Az elso feltevesuk eleve nem all, hiszen merheto erossegu volt az EM mezo,
csak nem valtozott a Bioshield hatasara. Ezt a masodik pontban ok is
elismerik es utana valamilyen karos sugarzasi spectrumot vezetnek be,
amit aztan a Bioshield megvaltoztat. Hat ez esetleg egy nagyon kezdetleges
munkahipotezisnek elmegy, de ok ezt a kesobbiekben mar tenykent
talaljak. Ez a csusztatas.

*[31] A.M. Laverdure, J. Surbeck, M.O. North, J. Tritto -
Growth, Development, Reproduction, Physiological
  and Behavioural Studies on Living Organisms, Human
Adults and Children Exposed to Radiation from Video
Displays Published in Indoor+Built Environment, the
Journal of the International Society of the Built Environment,
Issue on "Health Effects of Ionising and Non-Ionising
Radiation", 10|5|01, September-October 2001, pp. 306-309.

>> Milyen karos hatasat ismered a genetikailag modositott elolenyekbol
 >> eloallitott elelmiszerek fogyasztasanak? (ezt mar komolyan kerdezem)
 >Konkretan azt tudom, hogy az egyik USA genkezelt kukorica viragporatol
 >elpusztulnak a Danaida lepkek. Masik, amirol csak hallottam valahol:
 >azok a patkanyok, akik bizonyos genkezelt krumpin eltek, agykarosodast
 >szenvedtek. Ezzel csak arra akarom felhivni a figyelmet, hogy a
 >genkezelt elolenyek veszelyesek LEHETNEK, es ez idonkent csak evtizedek
 >mulva derul ki...
 >
Kedves starters,
Eddigi hozzaszolasaidban altalaban kialltal a tudomanyos gondolkodas mellett,
ezert gondoltam, hogy kicsit a korbejarom a fenti allitasaidat, mivel azok
nagyon Greenpeaces propaganda-szoveg jelleguek.

Igen, valoban a genkezelt elolenyek, ahogy barmilyen eloleny, veszelyesek
lehetnek, de nem azert, mert genkezeltek. A genetic engineering csak egy
technologia, amely lehetove teszi bizonyos tulajdonsagokkal rendelkezo
elolenyek eloallitasat, konnyebben es gyorsabban, mint azt esetleg mas
technologiak tennek. pl. transzgenikus bakteriumokat, amelyek emberi
inzulint termelnek, szamos cukorbeteg eletet megmentve ezzel.

A fenti peldaidban a gondot nem a vizsgalt novenyek genkezelt volta jelentette.

A transzgenikus kukorica egy rovarolo feherjet, Bt toxint termel, igy nem
meglepo, hogy a viragporukkal etett Danaida lepkek elpusztultak. Ez is volt
a cel, hogy a kukoricat ragcsalo rovarkartevok elpusztuljanak. Az idezett
cikkben (1) hatasvadasz modon talaltak a megfigyeleseiket, hiszen mivel
csak Bt toxin tartalmu kukorica pollennel etettek a lepkeket, ezert ez nem
nagyon tukrozte a termeszetes korulmenyeket.
Egy alaposabb elemzes (2) azota mar meg is cafolta oket, persze ez
mar kozel sem kapott akkora publicitast:-((
De a lenyeg: igen, a Bt toxin megoli a lepkeket, de nem csak akkor, ha
genkezelt novenyekbol szarmazik. Valahogy azt nem emlegetik, hogy
biologia (organikus) kulturakban magat a Bt toxint termelo bakteriumot
szoktak kipermetezni nagy mennyisegben igy pusztitva a rovarokat.
Arrol mar nem is szolva, ha rovarolo vegyszerekkel permeteznek.

A masik peldadban is hasonloan nem a burgonya genkezelt volta okozta
a problemat, hanem hogy a burgonya lectint (egy protein)
termelt (3). Magarol a lectinrol elozoleg a szerzok mar kimutattak, hogy
belkarosodasokat (es nem agykarosodast) okozhat, tehat biztosra
mentek es szenzaciora. Lectinek talalhatok a legtobb novenyben, igy
taplalekunk eleve tartalmazza. Pusztaiek azonban feherjeszegeny
csak krumpli dietan tartottak patkanyaikat, ami mar eleve okozhat
belpanaszokat, es egyeb metodologiai problemak is vannak a cikkel.

De a lenyeg ismet: nem a genkezeles maga okozza a problemat,
bar mindket cikk szerzoi igyekeztek meglovagolni a genkezelt
varazsszot.

Azt valoban vizsgalni kell, hogy milyen kockazata van a Bt toxin
vagy a lectin hasznalatanak, de nem csak akkor, ha ezt transzgenikus
novenyekkel tesszuk.
Tehat tovabbra sem ertem, miert azt akarod latni egy elelmiszeren,
hogy az genkezelt elolenybol keszult es nem azt, hogy mit tartalmaz.
Hacsak azert nem, mert a transzgenikus elolenyeket sokkal alaposabban
vizsgaljak forgalmazas elott, mint barmi mast.

Gabor

(1) JOHN E. LOSEY, LINDA S. RAYOR & MAUREEN E. CARTER
Transgenic pollen harms monarch larvae. Nature 399, 214 (1999)
http://www.nature.com/cgi-taf/DynaPage.taf?file=/nature/journal/v399/n6733/
full/399214a0_fs.html

(2) Sears MK, Hellmich RL, Stanley-Horn DE, Oberhauser KS, Pleasants JM,
Mattila HR, Siegfried BD, Dively GP.Impact of Bt corn pollen on monarch 
butterfly
populations: a risk assessment.
Proc Natl Acad Sci U S A. 2001 Oct 9;98(21):11937-42.
http://www.pnas.org/cgi/content/full/98/21/11937

(3) Ewen Pusztai A
Effect of diets containing genetically modified potatoes expressing Galanthus
nivalis lectin on rat small intestine.
Lancet. 1999 Oct 16;354(9187):1353-4.

>Ivararány érdekes kérdés, a rovaroknál ha nagyon gyorsan változna a
 >genetikai állomány akkor nem lehetne fenntartani a rendet ami jellemző egy
 >rovartársadalomra, mivel a feladatok nagy része genetikailag definiált.
 >Végig lehet gondolni hogy milyen hatásai lehetnének a genetikai állomány
 >nagymérvü változásának egy rovartársadalomban.
 >Az emlősöknél kicsit más a helyzet...

Nem tudom, kedves azzi, hogy milyen osszefuggest latsz az ivararany es
a mutacios gyakorisag kozott. A rovarfajok csak egy nagyon kis resze
el tarsadalomban, tehat roluk nem ildomos altalanositani.
Nem tudok konkret vizsgalatrol, amely a rovarok alacsonyabb mutacios
ratajat mutatta volna az emlosokkel szemben.
Szerintem kijelentesed amugyis forditva lenne logikus, tehat egy genetikailag
rogzitett viselkedesu fajnal nagyobb valtozekonysag kell, hogy 
alkalmazkodhasson
a valtozo kornyezethez, mint a tanulasra kepes emlosoknel.

Gabor

Sziasztok!

Csaba irta:

: A hasadoanyagok viszont nemcsak azota sugaroznak miota ezt eszrevettuk,
: igy nemcsak kutatok de kivancsiskodok is eshettek csapdaba.

Mar ne haragudj, de azert neha az eredeti allitasodbol is kiindulhatnal,
mielott valamit leirsz.

:: ha jol belegondolunk, azt hiszem sokkal elob ismertuk az Uranium erc
:: karos rakkelto hatasat, mint ahogy az ileto anyag sugarzasat a
:: kesobiekben ki tudtuk mutatni.

Ahhoz, hogy a *rakkelto hatast* ismerhessuk, eloszor is tudni kell, hogy
mi az a rakbetegseg, magyarul kell hozza a sejtbiologia. Az osember ha
talalt is urant, nem tudta semmire hasznalni es otthagyta. Ha megis
hasznalta valamire, eleve meghalt 20-30 eves koraban, sugarbetegseg nelkul
is. A kozepkorban szinten nem volt divat az uranerc feldolgozasa, esetleg
valami gyogyfurdoben radioaktiv vizben lubickoltak (de nem minden nap az
egesz eletuk soran). Radioaktiv anyagok "tudatlan" felhasznalasa az
iparosodasnal kezdodott (radiaktiv uvegbol edeny, regi vekkerek szamlapjan
a foszforeszkalo szamjegyek, radioaktiv szen elegetese). Az iparosodassal
viszont egyutt jart egy rakas civilizacios betegseg is, amelyeknek sokkal
nagyobb hatasa volt. Tovabbi problema, hogy a radioaktiv elemek nagyresze
(mindegyike?, uran es plutionium mindenkeppen) toxikus is. Tehat ha
belehalsz, akkor meg mindig nem tudod, hogy azert mert besugarzott, vagy
mert belelegezted a porat.

Ultimativ keresztkerdes: ha Becquerel, P.&.M. Curie, stb. ismertek volna a
rakkelto vagy toxikus hatast, szerinted ok a zsebukben vagy az
iroasztalfiokjukban taroltak volna ezeket az anyagokat?

Udv,
marky

On Wednesday 26 February 2003 21:23, privatemil--freemail.hu wrote:
> a taplalkozaskutatok szamara ma is izgalmas kerdes, hogy elegendo
> B12-vitamin van-e a vegetarianusok szervezeteben. A B12-vitamin -
[snip]
> igy kialakulhat a vitaminhiany.  .....  Azt meg nem sikerult egyertelmuen
> megallapitani, hogy a kizarolag nyers elelmiszereken elo emberek egy
> reszenel miert alakul ki ez a vitaminhiany, masoknal pedig miert nem,

Csak nekem tunik ugy, vagy ezek az allitasok (amelyek gond nelkul elfogadok) 
nem olyan egyertelmuek mint az hogy "Akik teljesen megvonjak maguktol, azok 
kb. 10 ev utan sulyosan megbetegednek, es nem gyogyithatoan. Sokaig nem 
ereznek semmi kellemetlent, igy nem is sejtik, hogy visszafordithatatlan
idegsorvadas aldozatai lesznek." ?

Egyebkent szerencsere nem visszafordithatatlan amikor elojon a dolog:
"This report describes the case of a 14 year old boy who was a white 
non-Hindu with a very low intake of cobalamin, which was not apparent until 
a detailed dietary assessment was performed. The patient responded rapidly 
to a combination of oral and parenteral B12.
[snip]
This patient is likely to have had subclinical vitamin B12 deficiency for 
several years."

(Dietary vitamin B12 deficiency in an adolescent white boy 
Source : Journal of clinical pathology. [ J. clin. pathol.. ] 2002 , vol. 55 
, no 6 , pp. 475 - 476 [ 2 pages. ] 
Auteur(s) :  O'GORMAN P. , HOLMES D. , RAMANAN A. V. , BOSE-HAIDER B. , 
LEWIS M. J. , WILL A. )

Tehat egy 14 eves fiurol van szo akirol kiderult hogy sulyos B12 
vitaminhianyban szenved. A fiu gyorsan reagalt a B12 vitaminnal torteno 
kezelesre, de igy is meg evekig nem lesz normalis a vitaminszintje.

Szabad tisztelettel kernem hogy az onkenyes altalanositasokat, 
szenzaciohajszas megfogalmazasokat hagyjuk meg a nagykozonseghez szolo 
sajtonak? Rengeteg valoban szenzacios dolog van enelkul is, kapraztassuk el 
azokkal egymast...

-- 
Udv, Sandor

Kedves Aziz!

Nagyon szepen koszonom a reszletes valaszodat! Mivel nem vagyok hozzaerto, 
ezert par butasagot kerdeznek meg...

On 23 Feb 2003 at 11:53, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> 1. A vorosversejtek nem sejtek hanem testek melyek fo alkotoresze a
> hemoglobin , tomeguk kb 1/3-a.
> A genetikai allomany eresuk soran folyamatosan elvesz, bizonyos típusu
> leukemiakban, polycithaemiakban elofordul hogy a vorosvertest sejtvonala
> (erythroblastok) kiszabadulnak a normalis sejtciklus szabalyozas alol, es
> a periferias verkeringesben lathatunk maggal rendelkezo vorosversejteket.

Bocs a kerdesert, de mi az a periferias verkeringes? Es az ott levo 
vorosversejteknek miert van sejtmagvuk? Gondolom van valami elonye a 
dolognak.

> Pl. A madarakban magvasak a vorosversejtek.

Hmmm... Csak van valami evolucios oka a dolognak. Vagy egyszeruen korabban 
minden allat verenek volt megva, csak (mondjuk) az emlosokben elvesztetette?
Mi a kulonbseg a magvas es a mag nelkuli vorosversejt kozott? Mozgekonyabb?

> A nyiroksejteknek azert van mert azok az immunrendszer effektorsejtjei,
> szukseg van a genetikai allomanyra a megfelelo mukodeshez 

A nyiroksejtek folyamatosan osztodnak a (bocs, ha butasagot beszelek) 
nyirokrendszerben? Nincs olyan "eloallito" helyuk, mint a vernek a csontvelo?

 ...
> megjelenesevel lesz belole acidophi erythroblast (savas festekekkel
> festheto), a magmeret mindekozben csokken, megjelennek a ribosomak, es

A ribosoma nem a tRNS atirasahoz kell? Az minek oda? Vagy ez teljesen mas?

> kialakul a polichromatofil erythroblast, aztan a mag egyre inkabb a
> periferiara szorul, kialakul az orthochromatofil erythroblast (normoblast),
> a mag kilokodik a sejt felveszi a bikonkav alakot es a vvt kikerul a

Tehat egy olyan sejt, ami fogja magat es kiloki a sejtmagjat? Gondolom igy az 
elete soran mar nem szintetizal semmit magaban. Mennyi ido alatt bomlik igy 
el?

> 2.: Az oroszlanfokaknal, azert alakul ki ez a helyzet, de mas allatoknal
> is, mert van egy jo genetikai allomannyal rendelkezo hím aki erosebb a
> tobbinel, nyilvan erosebb ha el tudja uldozni a vetelytarsakat, az a hím lehe
t
> falkajanak tokeletes peldanya, így az o kolykei nagy valoszínuseggel
> hasonlítanak majd ra. Kivalasztodas.

IMHO azert nem ilyen egyszeru. Gondolom azert gyujthet haremet az apuka, mert 
elegendo 1 nosteny a kolok felnevelesehez. Ha nem lenne elegendo, akkor az 
apuka az anyuka szoknyajahoz lenne lancolva es nem vedhetne tobb nostenyt egy 
nagyobb teruleten.

Ugy latom, hogy nem jol fogalmaztam, mert nem erre iranyult a kerdesem.  
Szerencsere Jakab Gabor segitett!

Nagyon koszonom && udv From:, az alfabeta

Kedves Azzi!

On 27 Feb 2003 at 3:03, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> Ivararány érdekes kérdés, a rovaroknál ha nagyon gyorsan változna a
> genetikai állomány akkor nem lehetne fenntartani a rendet ami jellemző egy
> rovartársadalomra, mivel a feladatok nagy része genetikailag definiált.
> Végig lehet gondolni hogy milyen hatásai lehetnének a genetikai állomány
> nagymérvü változásának egy rovartársadalomban. Az emlősöknél kicsit más a
> helyzet...

Ha jol tudom, akkor a meheknel vizsgaltak az ivararanyt. Egy elmeletet 
probaltak megvizsgalni. Megprobalom osszefogottan leirni.

A dolgozok genallomanya 3/4-ben azonos. Ezert hajlandok lemondani a 
szaprodasrol, illetve egy profira bizzak a dologot. A dolgozoknak a himekhez 
kisebb erdekuk fuzodik, mint a nostenyekhez, hiszen a himek nem dolgoznak. Ha 
viszont tul keves himet nevelnenek, akkor meg az o genjeik nem adodnak at (a 
kiralynon keresztul). Igy az o erdekuk 3:1 nosteny:him arany. A kiralyno 
erdeke az 1:1 genrany. 

A dolgozok, vagy a kiralyno? A kirlyno szabalyozni tudja az utod nemet 
(megtermekenyit, akkor nosteny (diploid), ha nem termekenyit meg, akkor here 
(haploid)). A dolgozok meg a taplalassal tudjak szabalyozni az egyedek 
aranyat. Ebben a konfliktusban ki gyoz? 

Ugy tudom, hogy a felnevelt utodok ivararanya kozelebb all a 3:1-hez, mint az 
1:1-hez. Tehat a kirlyno inkabb rabszolga, mint uralkodo... :-)

Ha jol tevedek, akkor Dawkins, R.: Az onzo gen c. konyveben olvastam, de nem 
vagyok egeszen biztos. Ha erdekel valaki, akkor megkeresem.

Remelem nem irtam butasagot...

Udv From:, az uralkodo

Kedves Gabor!

On 25 Feb 2003 at 8:23, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Switzerland]

> >2. Genetikailag miert jo, hogy ivaros szaporodas eseten 1:1 az ivararany?
> 
> Azzi ugyan valaszolt, de szerintem felreertette a kerdest, az oroszlanfoka
> csak arra volt pl. hogy meg ott is megmarad az 1:1 ivararany, ahol harem
> tartasa miatt keves him termekenyit meg sok nostenyt. (Jol ertem Tamas?)

Igen! Koszi. Lehet, hogy kicsit sutan fogalmaztam...
 
> http://www.genetics.org/cgi/content/full/148/2/719
 ...
Ehhez egy kicsit tobb ido kell, de majd atragom magam rajta... :-)
 
> amikor Fisher javasolt egy egyszeru, hatekony ... megoldast. 
 ...
> Tehat azok az egyedek lesznek a kovetkezo generacioban sikeresebbek (tobb
> egyedbe juttatjak el a genjeiket), akik a ritkabbik nembe fektetik
> energiaikat. Ha ez a kepesseg oroklodo, akkor addig fog a populacioban
> terjedni, amig beall az 1:1 ivararany.

Okes, ezt ertem.

> Termeszetesen a fenti ara'ny csak addig all, amig ugyanannyi befektetest
> igenyel egy him vagy nosteny utod letrehozasa. A model azonban mukodik
> akkor is, ha eltero nagysagu befektetest igenyel a ket nem, csak az arany
> modosul eszerint: pl. Ha egy himutod ketszer annyiba kerul, mint egy
> nosteny, akkor a populacio ivararanya 2nosteny:1him lesz. Tehat azonos
> befektetesi igeny mellett az 1:1 ivararany automatikusan beall fuggetlenul
> attol, hogy az adott elolenyben mi hatarozza meg a nemet: pl.:
> kromoszomalis (X-Y), haplo-diploid (megtermekenyitett-nem megtermekenyitett
> pete), vagy akar homerseklet. 

Aha... A Csanyi Vilmos: Szerelmes allatok (Gondolat, 1991)-ban olvastam, hogy 
energetikai szamitasokkal azt igazoltak, hogy (tobbnyire) a ket nem kozel 
azonos energiat fektet az utodok letrehozasaba. Itt a fokakat elemezgeti 
(innen jutott eszembe a kerdes), hogy a him utod is megeri, hiszen igaz, hogy 
csak minden 50-80. him utodja fog szaporodni, viszont az nagyon... :-) 
Masreszt mashol olvastam, hogy elofordulnak csalasok is e teren (fiatal himek 
elcsaljak a dominans himet, kozben a masik oldalrol betornek a fiatalok es 
megprobalnak egy kis hancurozast... :-)

> Fisher modelje azonban azon a feltetelezesen alapul, hogy him es nosteny
> egyforman jarul hozza az utod genkeszletehez. Ez a biparentalizmus, es
> csak az un. autoszomalis genekre igaz. Az is fontos, hogy az ivararanyt
> meghatarozo genek a Mendeli szabalyok szerint oroklodjenek.

Aha.
 
> A finomsagok akkor jonnek, amikor a ket fenti feltetel nem teljesul.
> Pl. az X-kromoszomahoz kotott genek nem biparentalisak.
> Ugyanigy a mitokondriumok es a kloroplasztok orokitoanyaga is.
> Drosophilaban talaltak is olyan X kromoszomat (SR), amelyek
> az oket hordozo himeknel tobb nosteny utodot eredmenyeztek.
> Mivel igy a populaciobol lassan eltunik az Y-kromoszoma, nyilvan elonyos
> egy olyan Y mutans, amelyik kepes az SR-t elnyomni. Es lon, talaltak is
> ilyen Y-kromoszomat.

Nemreg olvastam egy cikket, ahol a del-afrikai hazimeheknel ket fajtat egymas 
mellett tartottak es egy olyan hibridet sikerult osszehozniuk, amelyik csak 
him utodokat eredmenyez. Igy gyorsan romlasba donti a kaptarakat. Itt nem is 
genetikus volt a befolyas, hiszen a himek haploidok, hanem valami a 
citoplazmaban kavart be. Csak mar nem emlexem pontosan az esetre. Bocs.
 
> Meg erdekesebb, amikor parazitak modositjak az ivararanyt. A vertikalisan
> terjedo (anyarol utodra) parazitaknak nyilvan elonyos, ha minel tobb a
> nosteny utod, hiszen szamukra a himek zsakutcak. Ezert manipulaljak a
> gazdaallat nemet, igy maximalizalva elterjedesuket. Nagyon erdekes pelda
> erre a Wolbachia bakterium. (http://www.wolbachia.sols.uq.edu.au/)

Köszi! A parazitizmus egyébként is nagyon érdekel! Azt hiszem Dawkins, R.: A 
Hódító gén c. könyvében olvastam ilyeneket.

(http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?func=gyors&kezdet=1&darab=50&talalat=4
&rendezes=Cim_AZ&temakorID=0&sszam=1&ID=33601)

Csak egy tipp. Ha valaki egy konyvnek a tartalomjegyzekere kivancsi, akkor 
nagyon ajanlom a www.antikvarium.hu-t. Nagyon sok konyvet meg lehet talalni. 
Fotoval, fulszoveggel, tartalommal.

Kösz && üdv From:, a konyvmoly