Kedves SZALONtagok,

	Itt es az AGORAn (lehet, hogy mas forumon is) szobajott, hogy nem
utkozik-e a nemzetkozi normakba (beavatkozas mas orszag belugyeibe), ha az
amerikai Congress megtargyalja a csurka-ugyet es velemenyt fejez ki arrol.
Az itteni balkotmany szerint ez eppen hogy kotelessege. Az elnok a kulpo-
litikaert felelos es a vegso donteshozo; viszont neki kotelessege  az
"advice and consent" kerese a Congress-tol es annak a figyelembe vetele.
Extre'm esetekben, foleg elvben, a Congress leszavazhatja az elnokot es ha
2/3 tobbseggel teszi ezt, az elnoki veto semmis.

	Nagyon gyakori mas demokraciakban is a hasonlo vita es a kormany
bizonyos akciokra valo utasitasa. Azt hiszem ez tisztazza az ugyet.

	F. Miki

Amerikaban
  az irodalom lenyegeben veve nem letezik.Persze vannak csodalatos konyvtarak
  de az irodalomnak nincs szerepe az amerikai kozgondolkodasban.Nincs Nemzeti
  Konyvuk,nincs kozos olvasmanyelmenyuk,csokken a szokincsuk,a verbalis keszse-
  guk.(Altalaban hulyulnek,de ez egy masik kerdes) .
  Nemreg a National Reviewban olvastam arrol,hogy milyen jo lenne ha Bill
  Shakespeare osszes muvei hivatalos nemzeti irodalomma lepnenek elo.A kon-
  zervativok ketsegbeesetten nezik a romlast,es Hamletet adnanak a belvarosi
  kallodo (es atlagban minimum vilagosbarna) tinedzserek kezeugyebe.

  A konzervativizmus egy igen elokelo vilagnezet,William Buckley a konzerva-
  tivizmus non plus ultraja egyenesen british-english-t beszel.
  Igenam,de kozben a konzervativ hatalom masodik embere nem tudja helyesen
  leirni a krumpli szot.A klasszikus elitista sznob (jaj sznoberia,hol vannak
  ma igazi sznobok) konzervativizmus eltunt,Buckley a konzervativizmus Gorba-
  csovja (Buchanan?) .Isten mentsen a plebejus jobboldalisagtol.

  A mi tortenelmi felsoosztalyunk eltunt,a kereszteny polgarsag egy resze
  atmentette magat a Kadar-rendszerben es most undorodva nezi ,hogy a nevukben
  kik agalnak,a zsido kozeppolgarsag zome Auschwitzban maradt.A mi plebejus
  konzervativjaink muveletlen,kepzetlen,frusztralt,harmadosztalyu kvaziertel-
  misegi bagazs,akik suk-sukolnek a Radio elott,kulturat nem fogyasztanak
  (nem is volna mibol,mert a plebejus jobboldal rendesen le van rongyosodva)
  szegeny Csurkaval mi lesz ha kiderul,hogy nincs szetrabolhato zsidovagyon
  nem tudom. Magyarorszagon nincs vita a kulturarol,mit akar megorizni
  aki nem birtokol semmit.Nekunk meg kell tanulnunk egymassal vitazni
  a kulturarol,a gazdasagrol,a jogrol,a tradiciokrol,mert mi leszunk
  a konzervativok es a liberalisok,azok akik most liberalisnak valljak
  magukat,vagy szocialistanak,mi leszunk a bal es a jobboldal,mert a
  plebejus jobboldal az MDF jelenlegi tamasza udvart fog soprogetni,azt fogja
  tenni amire valo.EG

Tisztelt SZALON olvasok!

Nem akartam sokak idejet vesztegettetni a return nyomkodasaval, ezert Fe-
jer Istva es Heller Agnes elemzeset a Csurka: Nehany gondolat-rol elhelyez-
tem a SENDDOCban.

A cikk elerheto a SENDDOC new fejer-heller paranccsal.

A tanulmannyal szinte maradektalanul egyetertek! Nehany teziset kesobb meg
idezni es vitatni szandekozom.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

A tegnapi Hirmondobol idezem a Konya Imre altal beharangozott uj igazsagteteli
torveny koncepciojara vonatkozo reszt:

> Az uj javaslat lenyege egy eljarasjogi modositas lenne: bizonyos
> buncselekmenyek eseteben az elevulest nem a nyomozati szakaszban
> allapitana meg az illetekes hatosag, hanem a birosag tehetne ezt meg a
> vadirat elkeszulese, a targyalas es a bunosseg megallapitasa utan.
> Ezzel el lehetne erni, hogy a bunosok megneveztessenek, fuggetlenul
> attol, hogy - buntettuk elevulesenek vagy el nem evulesenek fuggvenyeben
> - megbuntetik oket vagy sem.

Nehany megjegyzes. Az en megitelesem szerint ez a javaslat az elevules,
mint jogi kategoria felreertesen alapul. Az elevulesre mindenekelott nem
azert van szukseg, mert nemi ido elteltevel a tarsadalom mar nem haragszik
igazan a bunelkovetore. A problema azzal van, hogy egy bizonyos ido
eltelte utan a nyomozas valik lehetetlenne. (Dokumentumok, bunjelek
eltunese, tanuk emlekezetkiesese stb.) Ha egy ilyen szellemu javaslat
elfogadasra kerul, az nagyon veszelyes lehet a jogbiztonsagra. Igen nagy
lenne ugyanis a politikai nyomas a nyomozast vegzo szervekre, hogy nem
kello bizonyitekok alapjan is allitsak ossze a vadiratot. Sot, meg a
fuggetlen birosag is eros kisertesnek lenne kiteve, hogy "lazitson" a
bizonyitasi eljaras szigoran. Vegulis nem "elesbe megy" a dolog...
Valahogy igy kezdodik a biroi szervezet fuggetlensegenek erozioja.

Masreszt - ha jol ertem az Alkotmenybirosag hatarozatat - erosen ketseges,
hogy a javaslat nem alkotmanyellenes-e. Tudniillik, ha nem is modositja
visszamenoleges hatallyal az elevulesi idot, az elevulessel kapcsolataos
eljarast erinti. (A Zetenyi-fele torveny sem az elevulesi ido
megvaltoztatasarol, hanem az elevules felfuggeszteserol beszel.)

Vegul a javaslat alkotmanyellenes lehet abbol az okbol, hogy kulonvalasztja
a bunosseg es a buntethetoseg fogalmat. A javaslat szerint a birosag
kimondhatja a vadlottrol a bunosseget, majd kimondja azt is, hogy a
bunosseg ellenere a vadlott buntetlen marad. Szamomra ez ugy tunik,
mintha a birosag azt mondana ki, hogy az elevulesi szabaly a torvenyek
foganatositasat akadalyozza, ami abszurdum.

                                                   Szabo Zoltan