1. |
fekete test sugarzas - nem ertem... (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
2. |
feketet test sugarzas - ujabb kerdeseim (mind) |
18 sor |
(cikkei) |
3. |
Quantum teleportacio (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Titius-Bode (mind) |
65 sor |
(cikkei) |
5. |
memoria definicio (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
6. |
lezersugar a Holdra (mind) |
45 sor |
(cikkei) |
7. |
Titius-Bode (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
8. |
Radiotavcso ajanlo - okt. 15-en (FIKSZ Radio) (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: Titius-Bode, keringesi tavolsagok (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
10. |
Kibuc felveteseire ( 02) #1973 (mind) |
185 sor |
(cikkei) |
|
+ - | fekete test sugarzas - nem ertem... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Ismet feliratkoztam ide,
fizikahoz jol ertokkel szeretne'k eszmet cserelni,
ugyanis egyre kevesbe ertem a termodinamikat,
pontosabban a fekete test sugarzast.
Kezdem az alapok tisztazasaval,
mert mar semmiben sem vagyok biztos.
1.
Ismert a feketetest sugarzas spektruma, ami
allitolag kizarolag a test homersekletetol fugg,
es adott T-hez tartozo gorbe alatti terulet
adja az elsugarzott teljesitmenyt per m2.
Igy van? Eddig jol ertem?
Jelenti ez azt, hogy egy 2 m2-es osszfeluletu feketetest
2-szer akkora energiat sugaroz el adott idoegyseg alatt,
mint egy 1 m2-es osszfeluletu test?
Vagy ertsem pont forditva az egeszet?
Hogy a feketetest spektrumanak teljesitmenye
a _teljes_ elsugarzott teljesitmeny?
Ugye nem?
2.
Mi a helyzet a hosugarak elnyelesevel?
Az idealisan feketetest allitolag minden sugarat elnyel,
akkor is, ha az nagyobb teljesitmenyu,
mint a sajat sugarzas es akkor is ha kisebb.
Elobbi esetben melegszik, utobbiban hul.
Eddig stimmel?
Na csak ezert, mert mi a helyzet akkor,
ha egy T homersekletu test 2A felulete'rol tavozo hosugarakat - mindet -
egy masik (szinten T homersekletu) test 1A feluletere osszpontositom?
Dupla felulet dupla teljesitmenyt jelent.
Ezert az egyik iranybol ketszeres teljesitmeny sugarzodik,
mint forditott iranyban.
Ez pedig ellentmondana annak a franya 2. fotetelnek.
Marpedig nem mondhat, legalabbis ilyen primitiv modon
biztosan nem, azt mar regen eszrevettek volna.
Mi nem vettem figyelembe mar megint.
Ezt egyszer mar megertettem, de megint nem ertem. :-((
Ja, hogy nem lehet a sugarakat csak ugy iranyitgatni?
Ma nem is irok tobbet. Jobb, ha lepesekben tisztazzuk.
Addig is Udv!.
BM
|
+ - | feketet test sugarzas - ujabb kerdeseim (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mar megint itt vagyok,
van itt me'g par kerdes:
Ha a feketetest sugarzas csak a homerseklettol fugg,
akkor a feluleti minoseg most beleszol vagy nem?
Mert az elnyelesbe bizony beleszol!
Ha nem szol bele a felulet, akkor eleg lenne szembe allitani
egy koromfekete es egy fenyes feluletet
es a fenyesnek le kellene hulnie....
Ez nem valoszinu...
----
Egyaltalan biztos, hgoy lehetseges hot tukrozni?
Vagy csak felfogni es ujralesugarozni?
Mar semmiben sem vagyok biztos.
Koszi
BM
|
+ - | Quantum teleportacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Roviden atfutva a legutobbi levelezest a kvantum teleportaciorol
ugy gondolom, hogy talan erdekes lehet a Termeszet Vilagaban
is megjelent cikkem:
http://www.hrasko.com/xaknak.php?docid=10002
Apam ket kapcsolodo cikke is elolvashato itt:
http://www.hrasko.com/xaknak.php?docid=10017
Hrasko Gabor
|
+ - | Re: Titius-Bode (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Endre!
Nem erdemes elmisztifikalni egy tudomanyos listat.
Nezzuk pontosabban, hogy mirol is szol ez a Titius-Bode
szabaly, es mik a tenyek:
A szabaly szerint a bolygok kozepes (a Naptol mert) keringesi
tavolsagai (a) csillagaszati egysegben (CsE) szamitva
a kovetkezok szerint szamolhatok ki:
a = 0,4 + (0,3 x 2^n)
amely kepletben a = a bolygo kozepes tavolsaga a Naptol,
n pedig a Merkur eseteben minusz vegtelen, a
Venuszra nulla, a Foldre 1, Marsra 2, a "kisbolygokra 3"
a Jupiterre 4, a Szaturnuszra 5, az Uranuszra 6. A Nep-
tunuszra + Plutora viszont kozelitoleg sem adna (n=7 es 8)
helyes erteket. Nos eleg mesterkeltnek latszik ez a szabaly,
hogy kulonosebb jelentoseget kellene tulajdonitani neki.
Annal is inkabb, mert csak kozelitoleg teljesul a 9-bol
7 bolygora. Merthogy CsE-ben megadva a bolygok
tavolsagai a kovetkezok:
Merkur: 0,387
Venusz: 0,723
Fold: 1
Mars: 1,524
Kisbolygok: szeles tartomanyban vannak 2,8 "kozeleben"
Jupiter: 5,204
Szaturnusz: 9,58
Uranusz: 19,141
Neptunusz: 30,198
Pluto: 39,750
>Viszont egy ilyen hatalmas egyezes, nem beszelve a
>logaritmusos fuggvennyel valo egyezeserol, nem tekintheto
>veletlennek. Semmikeppen. Ilyen veletlen nincs, hogy a
>bolygok kulturaltan a helyukon vannak, meg az Aszteroida-ov
>is...
Vagyis szo sincs "hatalmas egyezesrol"!! Legyszives ne
tulozz. Ez egy tudomanyos lista - nem babazsur (bocs.).
> > > Ismetlem: a fo problema az, hogy semmifele
> termeszettorvenybol nem vezetheto le.
> Ez pillanatnyi allapot, nem jelent semmit.
De igen - valoszinuleg azt jelenti, hogy a kesobbiekben sem
talalunk semmifele torvenyt, amelybol a Titius-Bode fele
KOZELITO szabaly levezetheto lenne. Nem veletlen az, hogy
ezt mind a mai napig csak szabalynak nevezik, ellentetben
pl. Kepler torvenyeivel.
> Az a problema, hogy a Titius-Bode szabaly
> tul egyszeru, a logaritmus szabaly pedig tul egyszeru, nem
> egy kilometeres keplet.
Es tulsagosan mesterkelt, onkenyes es PONTATLAN.
Legyszives ellenorizd az adatokat, es szamolj a keplettel.
Ra kell jonnod, hogy nyugodtan tekinthetjuk veletlennek.
Kepler torvenyeihez sem kell szuperszamitogep, valamint
egyszerubb(ek) is, mint a Titius-Bode, es ami a lenyeges
kulonbseg, hogy Kepler torvenyei a gavitacio torvenyeinek
kovetkezmenyei, tehat levezethetok abbol, es az osszes
bolygora (kisbolygokra is, egyenkent is) ervenyesek.
> Ez viszont nem hanyagolando el. Nem mindegy, hogy a
> szabalyszeruseget szuperszamitogeppel kell szamolni vagy
> fejben is lehet... Udv: Endre :)
A bolygok tavolsag-adatait a Tavcso Vilaga c. konyv
1980-as kiadasabol vettem. (Megemlitem, hogy a Foldig
novekszik a bolygok tomege, a Marse kisebb mint a Folde,
es aztan ujbol no (Jupiter) aztan ismet csokken. Ez elegge
szabalytalan jelenseg.) A csillagaszok mar regen is
veletlennek tekintettek a Titius-Bode szabalyt es sosem
hallottam, hogy ezt a felfogasukat modositottak volna.
Udv.: S. Zoli (az amator)
|
+ - | memoria definicio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Kisse pongyolan fogalmazva, kommunikaciotechnikai ertelemben memoria az,
ami a T idovel ezelotti allapotot tukrozi. Ilyen a holtidos tag. Itt me'g
bejon egy nyelveszeti kavaras: eszerint a memoria es a ta'rolo' szinonima.
Viszont a szabalyozastechnikaban letezik pl. az un. egytarolos tag
(RC-alulatereszto szuro), ami viszont nem memoria a kommunikaciotechnikai
ertelemben.
A memoria es a konfiguracio kozott szerintem nem erdemes kulonbseget
vonni. Vegyunk pl. egy NAND-kaput. Ez nem memoria, mert a kimenete mindig
az eppen aktualis bemenettol fugg. 2 NAND-kapu kulon-kulon sem memoria.
Egymassal megfeleloen osszekotve oket (konfiguracio) azonban RS-flipflopot
hozunk letre, ami mar memoria. Tehat pusztan nezopont kerdese, hogy azt
allitom, hogy 1) latok egy dobozt, aminak a kimeno jele a T idovel
ezelotti jel, tehat memoria vagy 2) kinyitom a dobozt es latok benne 2 nem
memoria elemet es egy par konfiguracios drotot.
Udv,
marky
|
+ - | lezersugar a Holdra (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Lezereknel elsosorban nem az a lenyeg, hogy mekkora feluleten jon ki a
kristalybol a lezernyalab, hanem az, hogy a fenysugarak csak elmeletileg
parhuzamosak. A gyakorlatban minden lezernek van egy nyilasszoge (azaz
foltetelezunk egy pontszeru fenyforrast, amibol egy fenykup jon ki es a
kup csu'csszoge az erdekes). Emiatt minden lezert fokuszalni kell, ha
valami ertelmes dolgot akarunk vele csinalni (pl. va'gni vagy hegeszteni).
Nekunk itt laborgyakorlaton olyan lezerunk volt, aminek nagysagrendileg
1-2 fok kupszoge volt. A kile'po" felulet nagysagat befolyasolja a lezer
teljesitmenye, mivel a lezerkristaly ill. a fokuszalo lencsek csak
bizonyos energiasuruseget birnak elviselni (Watt/mm3) mechanikailag,
kulonben megolvadnak, stb.
Ha veszel 1 fok kupszoget, akkor 380000 km utan a fenycsova kb. 6600 km
atmeroju lesz, azaz a Hold atmerojenek kb. ketszerese. 1 m atmeroju
tukorrol a kisugarzott fenyenergia 2,3e-14 -ed resze verodik vissza es a
visszavert energiabol a Foldon nagysagrendileg ugyancsak 2,3e-14 -ed
reszet detektalod, azaz a kibocsajtott energia 5e-28 -ad reszet, ami kb.
270 dB csillapitasnak felel meg. Ha hasrautesre azt mondom, hogy az
optikai erzekelo -130 dBm -es jelet meg fel tud dolgozni, akkor 140 dBm
-mel kell sugarozni, azaz 100 GW teljesitmennyel. Ha olyan lezert akarok
csinalni, aminek a Holdon 1 m az atmeroje, akkor 1,5e-7 fokos kupszog
kell, ami nyilvan nem fog mechanikailag osszejonni. [ebben az esetben
egyebkent eleg lenne 5 milliwatt kisugarzott fenyteljesitmeny --
figyelem, az itteni egyszeru szamolgatasban nincsen benne az atmoszfera
korantsem elhanyagolhato csillapitasa].
A kulcsszo a spread-spectrum modulacio. Ez lehet pl. egy egyszeru
fazismodulacio, ahol a tovabbitani kivant jel specialis felteteleknek tesz
eleget. Ezaltal a jel-zaj viszonyon sokat lehet javitani a
vevoberendezesben (igy mukodik pl. a GPS helymeghatarozas is, ahol a
modulacioval 43 dB -t javitanak a jel-zaj viszonyon). Ugyanilyen elven
mukodik az adattovabbitas az urszondak es a NASA kozott. Az urszondak
ugyanis x millio km tavolsagbol csak 20..100 Watt teljesitmennyel
sugaroznak, azaz "kesz csoda", hogy a Foldon egyaltalan meg dekodolhato a
tovabbitott adat.
Szaz szonak is egy a vege: s.k. valoszinuleg nem lehet osszehozni ilyen
berendezest megfizetheto aron (honnan szerzel pl. 100 W-os lezert). Lasd
meg Bay Zoltanek "holdradar"-janak felepiteset, ok par kW teljesitmennyel
dolgoztak.
Udv,
marky
|
+ - | Titius-Bode (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Ez pillanatnyi allapot, nem jelent semmit.
Dehogynem jelent. Ameddig egy osszefuggesnek nem tudunk termeszeti
torvenytol fuggo megalapozast adni, addig csak sejtes, de semmikeppen
sem tekinthetjuk torvenyszerusegnek.
>Na, ez teljesen uj szamomra. Mondanal peldakat?
A matematikai analizis elemi kurzusaban tanitjak, hogy a
fuggvenyterben barmennyi veges szamu pontjara rafektetheto egy olyan
fuggveny, amely egy polinommal kifejezheto.
>Nem mindegy, hogy a
>szabalyszeruseget szuperszamitogeppel kell szamolni vagy
>fejben is lehet....
Az egyszeru osszefuggesek mindig pontatlanok. A T-B szabaly is
meglehetosen pontatlan. Ha a valosagos helyzetet pontosan szeretnenk
leirni, igen bonyolult polinomot kapunk...
Ferenc
|
+ - | Radiotavcso ajanlo - okt. 15-en (FIKSZ Radio) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Friss hírek a csillagok és a bolygók világából
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - október 15-én (kedden) este 22 órától
A Rádiótávcső következő műsorában a legújabb planetológiai és
csillagászati érdekességekről beszélgetünk. Szóba kerülnek olyan
égitestek, amelyek a Plútónál is messzebb keringenek a Nap körül;
"félresikerült" csillagok; úgynevezett szupernehéz fekete lyukak,
és egyéb érdekességek. Sok olyan egzotikus objektum és jelenség,
amelyek néhány évvel ezelőtt legfeljebb csak a képzeletünkben léteztek.
---
A FIKSZ Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként
kedden jelentkezik a Rádiótávcső. Budapest környékén a 98 MHz-en fogható,
de az Interneten a Magyar Internet Világrádió (http://www.vilagradio.hu)
révén bárhol. Telefonszámunk +36-1-463-4313, honlapunk:
http://www.fikszradio.hu - A Rádiótávcső korábbi adásainak teljes
hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso
|
+ - | Re: Titius-Bode, keringesi tavolsagok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
On Fri, 2002-10-11 at 13:34, ceyra--freemail.hu wrote:
> > Ha veszel 10 elemet, es veletlenszeru tavolsagokban
> > helyezed el oket egymastol, mindig tudsz olyan formulat
> talalni, amely
> > visszaadja ezeket a tavolsagokat.
> Na, ez teljesen uj szamomra. Mondanal peldakat?
Idezet "A tojast rako kutya" cimu konyvbol (148. oldal) egy regeszeti
lelet kapcsan amelynek 5 tulajdnosaga allitolag kulonbozo termeszeti
allandokat kodol:
"1999-ben Beque-Bolt es Du Pain, ket tudos es kioktathatatlan maskepp
gondolkodo arra hivta fel a figyelmet, hogy az 5 szammal es 11 kitevovel
11^5=161051 szamhoz lehet eljutni, s kozuluk 14 erteke, meroben
veletlenul, nagyon kozel van valemely termeszeti allandohoz."
Hat valahogy igy. Bar ez nem ugyanaz, azert a lenyeget szerintem jol
erzekelteti.
Amugy bar altalanos esetben tobb szabadsagi fok (egyutthato) kene egy
"jo" szabaly felallitasara mint amennyit a Titius-Bode szabaly megenged
maganak, az a teny hogy az illesztendo szamok tavolsagok es tehat
monoton novekvo parosokat kell illeszteni, plusz tul kozel nem lehetnek
egymashoz (mert akkor nem lenne stabil a palya) nagyon megkonnyiti a
dolgot.
Ami pedig a bolygok kulturalt elhelyezkedeset illeti, nem artana
megkerni a Neptunt hogy menjen mar arrebb 8 CSE-gel (tehat a tevedes jo
25%). A Pluto pedig lemond a bolygo statusrol (mondjuk ezt amugy is
megtehetne:).
Udv, Sandor
|
+ - | Kibuc felveteseire ( 02) #1973 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Kibuc !
>>Latom, nem csak a diplomas egyiptologusoknal, de meg Sitchinnel is jobban
ismered az egyiptomi irast:)<<
* Hat...mit mondjak....volt alkalmam nehany evig szenvedni-bibelodni vele
az egyetemen, es meg vagy 28 evig foglalkozni vele. Sajnos ezt a Sitchin-t
csak, mint amator irot tartjak nyilvan, es sehol sem olvasom, hogy
valamifele tanulmanyt folytatott volna az egyiptomi irasmodokkal
kapcsolatban. Am eleg jo nagy rahatasa lehetett az emberekre, mert
lathatoan eleg nagy konyhakerteszeti zoldsegeket vettel at tole. En sem
tartozom az ortodox egyiptologusok koze, de azert valotlansagot igyekszek
nem allitani, ennelkul is eleg sok a tevedesi lehetoseg sajnos.
>>Ok ugyanis egyetertenek abban, hogy a felirat hieratikus irassal keszult,
aminek jelei egyebkent megtalalhatok az altalad is emlitett piramisok
koruli kotombok komuves jelzeseiben, a "szellozo jaratok" belsejeben, vagy
akar Dzsoszer piramisanak sirmellekletein is<<
* A demotikus es a hieratikus iras kozott eleg csekely a kulonbseg, foleg
ecsettel es voros festekkel felmazolva egy ko-fal-kvaderre FEJJEL LEFELE!!
Merthogy ez az ominozus iras nem vesett, hanem festett.
* Kerdesem: - Miert nem dorzsolodott le a szallitas, es a megmunkalas
soran, hiszen az iras az a kofejtore utal, az viszont egyertelmu es
dokumentalt, hogy a kotomboket a piramisok mellett csiszoltak vegleges
formajukra? Hogyan lehetseges, hogy ez a Vyse fele irast nem dorzsolte le a
homok, amig Turah-bol atszallitottak Gizah-ba, es hogyan lehetseges, hogy
amikor a kovet vegleges formajara csiszoltak a piramis mellett, a festett
iras megis megmaradt???
* Kerdeznem toled, hogy te el tudod azt kepzelni, hogy a Turah-i kobanyaban
a " mesteremberek" akik irastudatlanok, allati baromi munkaval fejtik a
kovet, es amikor megvan egy nyers ko, akkor ahelyett, hogy pihennenek, vagy
furodnenek a Nilusban, festekkel odakat festenek hieratikus nyelven a
kiralyhoz? Teszik ezt ugy, hogy eleve tudjak a felfestett felirat nem eri
el a piramist, mert lecsiszolodik, es meg csiszoljak is majd tovabb a
kovet?? Ha ez volt a gyakorlat akkor miert ez az egy ilyen eset van, miert
nincs tobb?
* Nem tartod te erdekesnek, hogy Vyse ezredes minden "tortenelmi
felfedezese" meglehetosen zavaros? A feliratok hibasan vannak irva, es
egyediek, Mykerenre szarkofagjat allitolag megtalaljak a harmadik
piramisban, aztan elegge rejtelyes korulmenyek kozott elsullyed a tengerben
a szallito hajo, ami kesobb megis elokerul. De mar csak a hajo? Raadasul
ezek a szenzacios felfedezesek akkor tortennek, mikor a szponzor mar meg is
irta, hogy penz tovabb nincs?? Eppen az utolso napon??
Haaaaattszszsz....Kibuc...Egyiptomban sincsenek csodak!! Ezt hidd el nekem!
* A "komuves jelzesek" azok szamok es nem irasok. Tudomasom szerint a
"szellozo jaratok" belsejeben semmifele iras nincs, de a kedvedert
felhivtam Rudi Gantenbrinket, es o sem tud ilyenekrol.
* A Dzsoszer fele piramisban sincs semmifele felirat. Valoszinuleg a
Dzsoszer fele piramis mellett allo Unisz piramisra gondolhatsz, ami joval
kesobbi, es valoban remekul feliratorozott. Itt talaltak meg az elso
halottak konyve leirast is.
>>Ez egyben cafolja Sitchin allitasat is, miszerint a hieratikus irast nem
ismertek Khufu idejeben.<<
* Egy altalanos egyiptologiai tevedes az, hogy az egyiptomi iras fejlodott
- hieroglifa - demotikus - hieratikus vonalon. Mind a harom irasmod
egyszerre letezett, es kulonbozo tarsadalmi rangu emberek hasznaltak.
Termeszetesen korok szerint volt, hogy az egyik volt az elfogadottabb, volt
hogy a masik! Teny az, hogy a hieratikus irasmod, nagyjabol a ie: 600
kornyeketol volt altalanosan hasznalt.
>>Kiveve persze azt a feliratot, ami a zsugoritott helyzetu osmagyar
sirjaban volt.<<
* De ez az iras nem szol arrol, hogy Hufu epitette volna a Nagy Piramist?
Probald mar elfogadni, hogy az a teny, hogy Hufu udvartartasa a Nagy
Piramis korul temetkezett, meg nem jelenti azt, hogy Hufu epitette a Nagy
Piramist!
* Ha teged eltemetnek a templom mellett, meg nem jelenti azt, hogy te
epitetted a templomt!::::))))
* Mellesleg Kibuc! Meg egyszer probalod meg a szavaimat kiforgatni, es
felremagyarazni, es azonnal ignoralom veled a levelezest! En nem beszeltem
neked "osmagyar" sirrol, hanem eppen en ovtam felszolitasommal masokat
attol, hogy osszefuggeseket keressenek sumer-partus-egyiptomi- osmagyar
vonalon! Bar nem allitom, hogy ez lehetetlen.
>>Meg persze szovegek a nyugati temeto sirepitmenyein, Hetepheres kiralyne
sirjanak mellekletein, vagy eppen a munkasok temetojenek mas sirjaiban
is.<<
* Es ezek kozul melyik irja, hogy Hufu epitette a Nagy Piramist??
>>Ha most azt mondod, hogy sajat szemeddel lattal tobb meteres melysegu
erozios csatornakat a Szfinxen, akkor en lekarmolom magam. R. Schoch, a
geologia professzora, aki West es Hancock szakertoje volt, es kirobbantotta
ezt az egesz mizeriat, semmi ilyesmirol nem ir.<<
* Pontosabban azt illene irnod, hogy TE nem olvastad, amit Anthony West
irt. ( Serpent In The Sky + Sphinx and Erosion. ) Amde de ne menjunk ilyen
messzire. Vedd elo Soros Istvan olyannyira vitatott "barka-bologatos"
konyvet usd fel a 67-ok oldalon, es sajat kis szemecskeddel tekintsd meg a
fuggoleges erozios nyomokat a szfinxvolgy oldalan, ugyancsak latsz
ilyeneket a templomok felso ko-soraiban is! A szfinx hatan azert nem
lathatod MA. a valoban 80 cm -120 cm kozotti fuggoleges erozios nyomokat,
mert 1976 es 1984 kozott ezeket egyszeru egetett teglaval restauratorok (
kozottuk egyetemista szerenysegem is, mint segedmunkas ) becsinalgattak! De
ettol meg vannak es leteznek.
* A Szfinx tetejen torteno restauracios maszkalasokkor John Anthony West
vette eszre, hogy raadasul nem is ez elso javitas az erozios nyomoknak,
hiszen regebben az evezredek soran mar mas mesterek is javitottak meghozza
profilra csiszolt eredeti kotombokkel, igencsak aprolekos mesteri munkaval.
* Az NBC televizio 1993-ban elkeszitette a Mystery of The Sphinx. c. fil
mjet, amiben 275 geologus probalt belekotni Schoch-ba es West-be. Egyiknek
sem sikerult, am mindegyikuk elismerte, hogy nem tudnak magyarazatot, ami a
Szfinx hatan lathato fuggoleges mely vizerozios nyomokra. . Mivel latom,
hogy Hancock: - Istenek Kezjegyei.c. bestseller kasszasikere utan probalsz
ervelni, usd csak fel a konyvet a 455-ik oldalon, es hatul az 595-ik
oldalon fenn.
* Schoch es West az eredmenyeit a Amerikai Geologus Tarsasag ( GSA) 1993-as
San Diegoi ulesen bemutatta es megvedte. Volt meg magyar geologus is a
csodalok kozott dr prf. Raffai Istvan reven, de emlitenem meg a nagyon
hiresek kozul Farouk El Baz-t az Egyiptomi Muzeologiai Intezet
fogeologusat, es Michael Roth-ot a GSA elnoket is.
* Na most akkor....Legyszives ertesitsd az ujsag kozonseget, hogy hol is
tekinthetjuk meg az ominozus "osszekaparasi" hadmuveletet, mert engem,
speciel elegge erdekelne???:::))))))
>>Akkor lehet, hogy Mariette hamisitotta ra meg a XIX. sz.-ban, de azota
Sitchin kivesette belole?:)<<
* Lehet, hogy neked van igazad! Mariette hires volt arrol, hogy altalaban
szazas oktanszamu orolt-kalocsai paprikat es MOL gazolajat is hamisitott,
es ezert nem jutott szurok, es palmafaolaj a mumiak reszere elegendo
mennyisegben! :::))))
* Mariette az egyik legtisztessegesebb es "sztaralluroktol" mentes, korrekt
egyiptologusa volt az egesz egyiptologiai tortenetnek.
>>Mariette szerint a szoveg: "Khufu latta a Szfinxet".<<
* Nocsak?! Jo szeme lehetett szegeny jo Hufu kiralynak, ha meg az is latta
ami nem is letezett.:::)))) Hiszen a Szfinxet allitolag az utoda - vagyis
az occse - Khephren epitette!! Na de ha Hufu-nak jo a szeme, es sas-latasa
van, meg az mindig nem jelenti azt, hogy o epitette Nagy Piramist. Vagy
tevednek? Persze ez a Szaharinos Sztrihnin ez minden jobban tud!!! Hat meg
a Daniken!!! Ajaja,......afolott mar csakis az EG van.....::::::)))))))
* Hogy vegleg meggyozzelek, hogy tevedesben vagy a Leltarkovel
kapcsolatban: - A leltarko elemzeset megtalalod, sok-sok eredeti fotoval
kesobb kiegeszitve, James Henry Breasted: - Ancient Records of Egypt. C,
munkajaban is. Itt lathatod, hogy allati komoly gondok vannak Hufu
emlitesevel kapcsolatban, hiszen eppen arra van utalas, hogy Hufu nem a
Nagy Piramist epitette, hanem annak egyik keleti fal melletti
szatellitepitmenyet. Ezen kivul ellentmondas van ott is, hogy a leltarko
ugy emliti a piramist mint "Isis szentelye". Na ezzel meg az a baj, hogy
Hufu fiatol tudjuk, hogy a kiraly annyira utalta a vallast, hogy egesz
egyszeruen betiltotta azt. Nem hiszem, hogy ezek utan barki merte volna
Isis istenno szentelyenek nevezni a piramist, ha tenyleg Hufu kiraly
epitette volna. Ugyanis egy olyan kiraly, aki a fopapoktol sem felt, es
elzavarta oket, egy okoskodobol gyorsan krokodil-tapot vagy
vizilo-fizikoterapiat csinalt volna.
* Az egesz epitmenyt egyebkent sem Piramisoknak nevezik az legregebbi
forrasok, es meg csak nem is Hufu kiraly fenyhegyenek, hanem "Osiris-nek,
Roszetau ura hazanak"! Betiltott vallas eseteben ez elege erdekes lett
volna.
>>Hiszen pl. al Maszudi abszolut hitelesen tudositott a "masodik
piramisban" levo harminc helyisegrol, amiben csodas kincsek, nem rozsdasodo
vasfegyverek, es torhetetlen uvegbol keszult targyak voltak. Sot,
aprolekosan leirta meg a piramisok szornyu szellemeinek kinezetet is:)<<
* Bakfitty! Az nem Al Maszudi, hanem Al Mammun kalifa volt, Harun Al Rashid
kalifa fia a 9-ik szazadban. O szedte szet majdnem a Nagy Piramist - ma is
lathatod a nyomat az eszaki oldalon -, es nem a masodik, hanem az Nagy
Piramisrol irta a "szellemtorteneteket". A masodik piramisban sohasem jart,
azt Belzoni nyitotta meg 1818-ban. Mellesleg igazat es hiteleset is irt ez
az Al Mammun kalifa! Peldaul megirta, hogy a jaratokban baromi budos van,
es teli van az egesz jaratrendszer meteres magassagu deneveszarral! Ez
viszont hiteles, es tenyleg igy van! ( Also bezart jarat!!)
Tovabbi megjegyzeseid szemelyeskedeseket es gunyolodasokat tartalmaznak.
Sajnos nem tudok konyvtarnyi irodalomra egyszerre valaszolni 199 sorban, es
ezt te alattomosan kihasznalod, hogy megelozzel a vitaban es gunyolodjal
velem. Ha egy kicsit szetneznel az Interneten talan meglepodnel, es valaszt
kapnal ra, hogy mit kerestem tobbszor is az egyiptomi asatasokon, mint a
vilag egyik leghiresebb egyetemenek hallgatoja. Jo sokan jartak mar nalam
szemelyesen is a Tudomany olvasoi kozul, es gondolhatod, hogy nem veletlen,
hogy Almassi Laci ideterelgetett nehany hete. O is ismer eleg regen. ( Laci
...Bocs...de oregszem....most akkor ...Y vagy csak....I...??
Elfelejtettem!)
Ez egy tudomanyos lista es nem a Heti Hetes, bar magam sem zarkozom el egy
jo poen vagy egy humoros mondat elol. Vagy a tudomanyt kepviseld vagy a
Ludas Matyit, de az szerint valaszolj, vagy hallgass el. Igaz az utobbi
esetben nemigen tartok igenyt a megtisztelo leveleidre. Masok fontos
kerdeseit nem tudom megvalaszolni, es az idom pedig keves.
* Kallo Robert. ( nick name: - "Kopja")
|
|