> Felado :  [Hungary]

<<< Példának okáért az emberre általában jellemző, hogy elfelejt olyan
dolgokat, amelyekhez nem tud más - a természetben vagy a gondolkodásában
már létező - fogalmat hozzákapcsolni. Ilyen például a számok, amelyekhez
nehéz igazából bármit is hozzákapcsolni.
Ezért az embernek arra a kérdésre, hogy hol lakik, eléggé sokat kell
gondolkodnia,>>>

Ebben az az erdekes, hogy a szamokat nem tudjuk elfelejteni, mert egymasutan
kovetkoznek, de az igaz, hogy hamar elfelejtjuk (marmint en) azt a szamot,
amelyet valamihez kapcsoltuk. Nehezen tudom megjegyezni -kozben elfelejtem -
a szemelyazonossagi szamat, az autom rendszamat, stb.
Sokat lehet hallani, hogy az embernek, az evolucio soran, novekedett az
agya. Gondolom nemcsak tomegnovekedesrol van szo. Az elefant agya kilora
nagyobb, de a kepessegre kisebb. A Mindentudas egyetemen hallottam, hogy az
embernek mar letrejott a beszedkozpontja (egy fejlodesi fazisban), de meg
nem volt beszelo szerve :-). Nagy volt az en csodalkozasom! Ez mar nem illik
bele az egyseges fejlodesbe.

Nem is hallottam, hogy valaki mondta volna; nem eleg, ha az agy fejlodik.
Minden szervnek kell fejlodnie, azert, hogy egy mukodo egyseget alkosson.
Hiaba epitek be egy fejlett szabalyzorendszert egy mechanizmusba, ha a
mechanizmusnak nincsenek meg a szukseges erzekelo-vegrehajto egysegei. A
termeszet nem pazarol, az egesz egyutt mukodik. Ez olyan mindha, valaki a
TV-rol ugy beszelne; mivel a kepet a kepcso hozza letre, ez a TV agya, es a
kepkozvetitesben csak ezt tanulmanyozna..

Minden inger, amely hatast fejt ki (fizikai) az emberre, azt erzi. A hallas,
latas, tapintas, szaglas, stb. erzes formajaban tudatosodik, ez fizikai vagy
biologiai jelenseg (folyamat). Mi az erzes? Valaki foglalkozott vele?
Valamikor olvastam, hogy az erzes szubjektiv hatas. Ezt ketlem, mert fizikai
behatasrol van szo, elsosorban, es masodsorban lehet szubjektiv tartalma,
azzal, hogy mit uzen, mit mond ez egyennek. Ez mar feltetelezi a mult
esemenyeinek ismeretet.

Udv, Szocs



---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.


Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor. Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand d
eschideti fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un pre
judiciu cauzat de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s. Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attach
ments to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caus
ed by viruses.

Talaltam egy honlapot ami mozgo resz nelkuli repulot akar csinalni. Ok is az
Biefeld-Brown elvet hasznaljak. Persze a szamitasokbol kiderul mennyire
erdemes ezt megvalositani.
http://jnaudin.free.fr/html/lifters.htm

Ugyan en irtam huzalozast, de meg alacsonyrenduekben is van valami hangolas
(esetleg csak a sikeresen osszekapcsolodott sejtek maradnak fent). A DNS-ben
nem lenne megfelelo mennyisegu info a teljes kapcsolatrendszer leirasara....
(10^6-7 idegsejt 10^3-4 kapcsolattal)
Szoval az alacsonyabb renduek sokkal rogzitettebb, kevesbe plasztikus
rendszert hasznalnak (a tobbivel egyet ertek), de azert van nemi, a rutin
viselkedeseket nem erinto hangolas. Persze nem tudom, hogy a ket modszert
hogyan lehet egy szervezeten belul, hasonlo idegsejtekkel megvalositani:
tanulas (plaszticitas) es elore 'huzalozottsag'...
Laci

On Sun, 2002-12-08 at 21:53, starters--freestart.hu wrote:
> meg koncentralni sem tud??? Vegul: miert nem mutatja meg az eddig
> megszerzett - hatalmas! - tudasat??? Miert kell minden egyes embernek
> min. 20, de akar 60 evet csak azzal tolteni az eletebol, hogy mindent
> megtanul, amit az "elodje" - es ami mar BENNE VAN a lelkeben ???
> Az allatvilagban meg nem ilyen sulyos a helyzet - latszik, hogy az ember
> meg kiforratlan leny (bar meg kitalalhatja a gyorstanitast vagy a
> kepzettebben szuleto vagy jobban tanulo "emberi" fajt). Ha en isten
> lennek, ennyire pazarlo modszert biztos nem alkalmaznek.

Talan mellekag, de nem biztos hogy jol tenned ha kitalalnad a kepzetten
szuleto embert... A nullarol valo kezdes nem csak azt vonja maga utan
hogy sok idot kell eltolteni az ismeretszerzessel, hanem azt is lehetove
teszi hogy az elavult ismeretektol megszabaduljon az ember, es ezaltal
(gyorsabban) fejlodhessen. Tulajdonkeppen egyfajta
felfedezes/kihasznalas kompromisszumrol van itt is szo aminek lehetseges
hogy az optimalis aranya nem a jelenlegi - de az is lehet hogy igen.

Kognitiv okonomiatanarom
(http://www.google.com/search?q=%22paul%20bourgine%22,
http://www.ehess.fr/enseignements/scog/Fiches/Bourgine_Fiche.html) nem
is tudott elkepzelni olyan intelligens lenyt es tarsadalmat amely nem
felejt...

Udv, Sandor

Legyszi. magyarazd el, hogy mit jelent az, hogy "maga a terido zuhan".

Szamosan irtak, hogy ha nagyon nagy fekete lyuk esemenyhorizontjan
atmegyunk, nem vesszuk eszre. Sot: mi is csucsulhetunk egy fekete lyuk
belsejeben (lasd: atlagos surusege az univerzumnak meg a kiadodo
Schwarzschild sugar). Akkor mit is jelent az hogy:

> A metrika kivul terszeru, belul idoszeru azaz ahogy az idoben csak
> elore lehet haladni, a horizonton belul a terben is.

Itt "normalis"-nak tunik a terido :-)

Menyhart Zoltan

>>Ma már tudják fényképezni az aurát.
>>Ez egy olyan energiamező, ami a tested körül van, és mindenkinél
>>olyan egyedi képet mutathat, mint egy ujjlenyomat. Az érzelmi, mentális
>
>Errol mar hallottam, de nem tudom, milyen elven rogzitheto.
>Valaki elmagyarazhatna.

Csatlakozom a kereshez!
Mindenki nagy bizonyossaggal hajtogatja,
hogy az aura lefenykepezheto. Konkretumokat kerek!
Datumot kerek, orszagot, varosnevet, utcat es hazszamot,
kutatokozpont nevet, kutatocsoportvezeto nevet, modszert.
Es magukat a fotokat is szivesen latnam.
Hogyan is mukodik az a fenykepezo?

Szo nincs arrol, hogy ketelkedne'k az auraban.
Nem kell parafenomennak lenni ahhoz, hogy tudjunk rola.
Akinek van haziallata, jol tudja, hogy szaz meterrol megerzik
a gazdit, es ne magyarazza azt senki, hogy
meghalljak a jarmuforgalom zaja mellett vagy hogy
megerzik a szagat negy falon es a szmogon keresztul.
A kutyusoknak es cicaknak teljesen termeszetes dolog
"latni" a gazdi aurajat.

Az aura valoban mindenkinek egyedi,
es jol tukrozi az erzelmi es mentalis allapotot.
Mint irtam nemreg, idoben vissza, de elore is !!!
Ezert ismerik a josok az ember multjat is.
A jovobelatas alapja az aura kiertekelese.
Ezert mukodik csak erzelmekre. Lottoszamokra nem.

BM

Urak,
azt hiszem ez itt alenyeg:
> Amihelyt az emberelod kepesse valt az elorelato gondolkodasra,
> es ontudatra ebredt azonnal O LETT A VILAG URA.


Zoli,
> Erdekes dolog tortent velem. Tegnap este tamadt egy otletem,
> hogy megkerdezem, megha egek is egy nagyot - miert csak
> klasszikus algebrai egyenletekkel talalkozni, es miert nem
> hallani logikai algebrai egyenletekrol, egyenlotlensegekrol,
> ill. egyenletrendszerekrol ?
Ilyenek vannak, ezzel foglalkozik a Boole algebra. meg a neve is algebra.

> gyokeirol) No es vannak-e vajon logikai differencialegyenletek ?
> (melyek megoldasai logikai fuggvenyek lennenek)
Differencial nem. Differencia igen. A "logikai" definiciobol kovetkezik,
hogy a fuggetlen valtozo ket pontjahoz rendelt fuggo valtozo kozott nem
lehet infinitezimalisan kicsi kulonbseg.
Ez alapjan vedd elo a kreativitasod, es krealj logikai
differenciaegyenletet.

Endre,

> A srac aki hozta, rakapcsolta a tapot es a kis szerkentyu azonnal
felemelkedett
> , alatta farostlemez volt. Drottal le volt celluxozva, azert nem szallt
el.
Engem erdekel.
Ez egy elektrosztatikus motorral mukodo repulogep.
Ha korbevizslathatom, lehet, hogy azt is megmondom, mitol mukodik es hogyan.

Janos

> Eleg jo leiras es tovabbi linkek talalhatoak az alabbi cimen:
> http://jnaudin.free.fr/html/lifters.htm
Ugyes jatekok, latszik, hogy a gyujtotrafo jobb mint a sorkimeno.
Janos

Udv Szocs!

Valaszom egyszeru.
1, Nekem senki nem bizonyitotta eddig be azt a tenyt, hogy az a vilag
amiben elek _nem_teremtett_.
Ugyanakkor elutasitok mindenfele vallasi dogmat!
 .
2, A Hit es Isten nem egymast feltetelezo korulmeny. Marmint ha
Istent elolenykent aposztrofaljuk.
"Hit=bizonyossag abban, hogy amit valosagnak velek az maga a valosag."
En anno igy tanultam ideologiabol.
 Ennyi
> ======================================================
> Felado :  [Romania]
> Temakor: Kiss hitrol! ( 37 sor )
> Idopont: Wed Nov 27 06:43:39 CET 2002 TUDOMANY #2020
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Udv Kiss Laszlo!

<<En ugyan hivo vagyok, de nem vallasos.>>
1, Ezt nem ertem!
~~~~
<<<Ha van Isten akkor azt Kadar is megtudja, ha nincs akkor a Pa'pa
>>>sem.
2,Nekem az a velemenyem, hogy a hitben mindig fog letezni es senki
sem fogja megtudni azt, hogy letezik vagy nem, az anyagi vilagban.

Udv. Szocs
-- 
Bye: csutak - visit to: http://csutak.fw.hu
    - Have fun, enjoy Linux!  -

Attila:
>Ha valamit felre nem ertek, akkor vannak logikai algebrai egyenletek. A
>digitalis technikaban egy Boole algebrai kifejezes egyszerusitese
>logikai egyenletekkel tortenik (ha nem valami szisztematikus modszert
>hasznalunk) . Az egyik oldalon az eredeti kifejezes all, a masik
>oldalon egy ezzel ekvivalens logikai kifejezes.
>Talan a klasszikus logikaban is beszelhetunk egyenletekrol,
>amikor valamilyen bonyolult kifejezest egyszerusitunk.

Te a logikai fuggvenyek egyszerusitesere utalsz, ahol
az egyenlosegjel azonossagot jelent. Magad is irod, hogy ekvivalens
kifejezesek. (Tehat csak formailag, irott alakjukban ternek el egymastol.)
En viszont fuggvenyekbol alkotott egyenlet(ek) kozos megoldasanak
kerdeset feszegettem, ahol ismeretlenek vannak, azaz fuggetlen valtozok
erteket keresnenk. Idokozben olyan  gondolatom is tamadt, hogy talan
a problemamegoldassal kuszkodo agyban fordul elo ilyesmi.
Pl. amikor  adott egy csomo teny, es latszolag nincsenek osszefuggesben,
vagy esetleg meg egymasnak ellentmondonak is tunnek, s meg kellene
talalni a hianyzo lancszemet - ami egy addig fel nem vetett
feltetelezes, hianyzo kijelentes melynek reven osszeall a kep,
s logikussa valnak az addig rendszerbe nem illeszthetonek tunt
kijelentesek.

Udv: zoli

Endre:
>Annyit mondott rola, hogy nagyon aranyos, kedves, de mar olyan
>hajtomu is letezik, ami haromszaz kilot nyom es tiz tonna felhajtoerot ad.

Ettol aztan el lehet amulni, csakhogy ez igy nem tul sokatmondo,
hiszen ennel kevesebb robbanoanyag is kepes 10tonnat feldobni
_valamennyire_. A fo kerdes ilyenkor mindig az, hogy nyujt-e
egyertelmu elonyt az emlitett eszkoz alkalmazasa az egyeb
szokvanyos hajtomuvekhez kepest.
Gondolom a hallgatosag soraiban hemzsegtek a titkos katonai
megfigyelok, akiket a vilag fejlodesetol elmaradt nagyhatalmak
delegaltak, de ok udvarisasn hallgatva csak fenykepezgettek
az uvegszemeikbe rejtett mikrokameraikkal, es nem tettek
fel Kisfaludinak ramenosen kerdeseket. :)

Udv: zoli

>Zoli irta, hogy a terido nem tud zuhanni

* spacetime falls to the singularity, carrying everything with it.
No pressure can withstand the inexorable collapse. *

Inkabb egy nem tul szerencses koltoi hasonlat lehet ez, ami
mintha azt sugallna, megiscsak van 'eter', ami surlodasa reven(?)
de a testek erdessegetol, surusegetol es kiterjedesetol fuggetlenul
tudna magaval sodorni az anyagot ?

Ha a lyuknal zuhan a terido, akkor mindenhol, a Foldon is, a Fold
felszine fele is zuhan kintrol ?

Ebben a cikkben meg a terido felcsavarodasarol irnak, amit megint
latszatra alapulo megteveszto felremagyarazasnak tartok:
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9749/tudvil/kozmikus.html

Udv: zoli

>>A feny csak a terjedese iranyaban 'lat'. Pl. 2 parhuzamos
>>lezersugar barmily kozel is vannak, nem tudhatnak egymasrol,

Starters:
>Azok nem, de egy adott ponton oldaliranybol is jonnek informaciok, tehat
>eszlelheto a vilag tobbi resze is - mas kerdes, hogy a feny nem hat
>kolcson veluk. Rogton mas a helyzet, ha nem feny, hanem egy targy
>erkezik oldalrol...

A lappa zsugorodott vilagban nem telik az ido. Nem tortenik benne
semmi a hosszkontrakcioval aranyban allo idodilatacio miatt.
Minden megallt benne. Megpedig mikozben a lap egyik
oldalan az idulasi idopont allapotai vannak megdermedten, az erkezesi
oldalon akar evmilliardokkal kesobbi idopont is lehet.
Targy a feny szamara nem erkezhetett, hanem ott varja.
Az viszont erdekesebb kerdes - hogy lephet kolcsonhatasba a
feny a lapvilag valamely ugyancsak 'megdermedt' atomjaval ? :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Csaba irja:
: >olomgomb kulso-belso homerseglete
: >a fe'lme'teres olomgomb felszini es kozepponti homerseklete elmeletileg
: >mindig kulonbozik egymastol,
:   Es gyakorlatilag ?

Gyakorlatilag nem tudod megmerni, mivel:
1) veges idon belul lecsokken a homersekletkulonbseg a meresi felbontas
   ala
2) a gomb kozepen elhelyezett szonda zavarja a merest (lukat kell furni
   a felszinrol, vagy valami radioadot kell epiteni, ami kisugarozza a
   meresi adatokat, de ez meg felmelegiti a kornyezetet)

:  Vegyunk egy csillagkozi terben porfelhobol keletkezett tomeget, peldaul
: a Hold, vagy a Fold esete. Tomegetol fuggoen a homersegletkulonbseg is
: sokkal nagyobb. A belso homersegletert a hasadoanyagokat okoljuk, habar
: barmely kemiai elem eseten a felhevules elofordulna. A
: nyomaskulonbsegert pedig a gravitacios ter a felelos.

A nagy kerdes nem az, hogy egy anyag osszenyomas hatasara folmelegszik-e
vagy sem, hanem az, hogy ha osszenyomtad, akkor magara hagyva
t=vegtelenben kihul-e a kulso ter homersekletere, vagy a gravitacios
elmeleted miatt t=vegtelenben is magasabb homersekletu lesz. Ezt
valoszinuleg nem tudod bizonyitani, mivel sejtesem szerint a Fold termikus
modelljet nem tudod kielegito pontossaggal letrehozni a megkovetelt meresi
pontossaghoz. [Valami olyasmire vagyom, hogy "a jelenlegi elmeletek es
foldmodell szerint a Fold XY pontjan z fokot kellene mernunk, de mi 1
mikrokelvinnel tobbet merunk, tehat ez a gravitacios hatas".]


Udv,
marky

Persze, persze, igaz, volt egy kis felreertes. Mindossze arra szerettem
volna volna utalni, hogy ha tortenik valami csunya dolog, amit egy vagy tobb
ember kovet el, akkor hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy "hiaba, ilyen a
mai vilag", pedig szegeny vilag nem tehet semmirol...

A vilag pedig persze hogy folyton valtozik a sajat torvenyei szerint.

Arpi

Kedves Woland, kulturalodjal legyszives, mert ez nem szinvonal.

Ha elolvastad volna a levelemet, idezet tolem:
"Szoltam a fejleszto sracnak, hogy ez eddig lehet valamilyen ionaramlas, ami a
felhajtoerot adja ..."
 ...tudnad, hogy nem tevesztett meg, sot a jelenseg ismerete nelkul is ugyanarra
 jutottam, mint mas a jelenseg ismereteben, es idezet tolem:
"be kellene vonni az egeszet szigetelo filmmel, hogy egy konnyu, de elektroszta
tikusan es legkori szempontbol zart terbe helyezzuk; ha akkor is felemelkedik,
akkor ez realis modell egy hajtomuhoz. Mondta, hogy megcsinalta es ugy is mukod
ott."
 ... ezt elolvasva pedig egeszen addig, amig be nem fedi ujra szigetelovel es az
t be nem mutatja, evidenciaban kell tartanunk, hogy talan megsem ionszel. Valos
zinuleg igen, de nincs okom feltetelezni, hogy hamukazik, ugy is rajtakapjuk.

Mellesleg nem jarok Kisfaludyra (olvasd el ujra a levelem, azt mar nem idezem),
 es nem olvasgatok Ufomagazint (ez rovid, ezt idezhetem: "Kesobb aztan egy aszt
alrol felvettem egy gyurott Ufomagazint...").

Udv: Endre

Kedves Zoli!

>miert csak
>klasszikus algebrai egyenletekkel talalkozni, es miert nem
>hallani logikai algebrai egyenletekrol, egyenlotlensegekrol,
>ill. egyenletrendszerekrol ?

A differencialas a folytonosan valtozo mennyisegek kozott definialt muvelet
(lasd Newton, Leibnitz). A hagyomanyos logikai valtozok ezzel szemben
diszkretek, igy a differencialas muvelete nem ertelmezheto rajtuk. Igy
diszkret logikai differencialegyenletekrol sem lehet beszelni.

Termeszetesen letezik fuzzy logika is, amellyel ugyan nem sokat
foglalkoztam, de ami ugy tunt szamomra, hogy a valoszinuseg szamitashoz
nagyon erosen hasonlatos, mondhatni annak atnevezese. Ezek a valoszinusegek
persze lehetnek folytonosak, es igy derivalni is lehet oket. Csupan nem
tudom, hogy milyen gyakran adodnak olyan alkalmazasi teruletek, amelyekben
rendre valamilyen esemenyek folytonos valoszinusegei szerepelnek fuggetlen
valtozokent? Ettol eltekintve azonban nincs akadalya annak, hogy folytonos
valoszinusegeket differencialj. Persze ovatosnak kell lenni, mert a
valoszinusegek sem mindig folytonosak.


Mar korabban is akartam irni a gravitaciorol, de mivel meg szamos kerdest
nem tisztaztam magamban, igy megsem irtam. Azt azonban megerosithetem (mint
Sanyi is emlitette), hogy a terido igenis aramlik a tomegek iranyaba.
Gondolj csak a gravitacios mezoben zuhano test, es az urben sulytalanul
lebego test ekvivalenciajara. Eppen ennek alt.rel.-beli megvalositasa a
zuhano terido. Vagyis a terido nem csupan gorbult, hanem dinamikusan mozog
is, mikozben a szokasos nezopontunk szerint keringo, es zuhano testek
valojaban eromentesen lebegnek. Ezzel szemben a felszini targyak csak
allando 1g gyorsulassal tudnak megmaradni a befele zuhano teridoben,
amelynek gyorsulasa a felszinen eppen 1g. A felszini targyak eme gyorsulasat
a fold anyagainak (minden egyes atomjanak) terkitolto eroi biztositjak,
amelyek ellenallnak a terido gyorsulo befele zuhanasabol adodo eronek. Az
alt.rel.-ben sokfelekeppen, szinte tetszolegesen lehet felvenni
koordinatarendszereket (a kulonbozo koordinatarendszerekhez termeszetesen
kulonbozo terido gorbuletek, metrikak tartoznak), es az itt emlitett
szabadon eso egyuttmozgo koordinatarendszer csupan egy lehetoseg, amely
azonban szemleletes, es konnyen ertheto is.

Takacs Feri