Attila irta:
<< De minek lemondani értelmes, hasznos dolgokról, ha egyszer vannak és meg
tudjuk őket fizetni? Csak azért, mert vannak, akik haszontalan dolgokra
használják őket? Az ő bajuk.>>
 
Igy igaz.
 
Udv.: Tamas

> Igen, letezik olyan eset, amikor a beruhazas nem halogathato.

  Valóban létezik, Zita. Például nekem holnap remélhetőleg ki kell fizetnem
egy tekintélyes összeget egy nem halogatható beruházásra.
Azért remélhetőleg, mert ha az ürge nem jön vagy nem tudja megcsinálni a
gyújtóakármit, akkor nem fizetek, viszont fázunk, ez már a második ürge, az
első nem boldogult a feladattal. Ez nem halogatható beruházás, mert maholnap
hull a hó és hózik, mi pedig megfázunk, ha nincs fűtés.
  Holnap ki kell fizetnem egy másik tekintélyes összeget a lakás
kitakarításáért. Ez halogatható beruházás volt, mostanáig, mert aki
csinálta, most ért rá, utána egy-két hónapra be van táblázva, előtte
korábban is ráért volna, de mostanra lett pénzünk.
  Ma pedig azzal keltünk, hogy rohantunk az állatorvoshoz, mert különben
szegény =^..^= nem éri meg a másnapot.

> Hanem megvettek a legujabb hiperszuper mobiltelefont

  Igen, ilyen is létezik. No és? Mindenféle emberek léteznek, drogosok,
piások, maffiózók, politikusok. A társadalom többsége mégis rendes
emberekből áll.

> Nem akkor kell kezdeni sporolni, amikor megszuletik az otlet, hogy 
> kene ez vagy az... Hanem elejetol fogva kialakitani egy 
> vesztartalekot, ami fedezetet nyujt a varatlan kiadasokra.
> Hangsulyozom: szerintem.

  Tündérek vagytok ezekkel az okos tanácsokkal. Mi természetesen
kialakítottunk ilyen tartalékot, mert minél kevesebbje van az embernek,
annál ügyesebben tud bűvészkedni a pénzzel, engem Krisz tanított rá, és jó
tanítvány vagyok. Ez a tartalék szolgált most a takarításra, és lehet, hogy
a szerelőre is futja majd belőle. De arra mégse képezhettem külön
tartalékot, hogy a cicamica megbetegszik, igaz?
  Úgy tesztek, mintha n darab tervezett kiadás mellett lenne 1 db váratlan.
Esetleg kisebb összegű váratlan kiadásból havonta egy, nagyobb összegűből
negyedévente vagy évente egy. Nem. Az élet nem kérdezi, hogy van-e
tartalékod, hanem hozza a helyzeteket, amiket meg kell oldani. A különféle
helyzetek nincsenek tekintettel egymásra.
Másfél évvel ezelőtt egyszerre romlott el négy vagy öt készülék, amiknek
semmi közük egymáshoz, de szükségesek voltak az elemi komfortunkhoz, és
közben temetésre is kellett a pénz. Most egyszerre romlott el a fűtés, a
lakás tisztasági állapota és a cicamica. Közben pedig a korábbi
tartalékunkat már rég feléltük a téli bevásárláshoz, mert enni is szeretnénk
a télen, ilyen furák vagyunk.

  Szóval én csak azt kérdezem mély tisztelettel: miből gondoljátok, hogy a
hiteleket nyögő emberek többsége vagy tekintélyes hányada olyasmiért vesz
föl hitelt, ami nélkülözhető lenne? Mert minden tele van a reklámokkal, hogy
vegyen föl még több hitelt, még több hitelt?

Láng Attila D., író, Láng Krisztina ?, http://lattilad.org

> csak a statisztika kedvéért /ha szavazásra kerülne sor, hogy a 
> Tippesek közül hány igen, hány nem;-) szóval én sem veszek fel sosem 
> hitelt! Amire nincs pénzem, nem veszem meg, ha nagyon kell, gyűjtök, és
tudok várni.

Tegyük fel, hogy nincs lakásod, 20 éves vagy, előtted az élet.
Ha a magyar átlagfizetésből kifizeted az átlagos albérletet, és keményen
meghúzod a nadrágszíjat, nem alapítasz családot, nem szülsz gyereket, akkor
kb. 60 év alatt félreteszed a lakásra valót (most attól tekintsünk el, hogy
addigra már nyugdíjba mentél, meg hogy addigra már a lakásárak is máshol
lesznek).

80 évesen tehát beköltözhetsz a tehermentes lakásodba, azonban az emberi lét
sajátossága folytán jó eséllyel 80 éves korod előtt elhunysz.
És akkor marad utánad egy rakás pénz felhasználatlanul, amit egész életedben
gyűjtögettél, és közben nyomorogtál egy szebb jövőre várva.
Vagy szerencsés esetben csak 90 évesen halsz meg, és akkor 10 teljes évig
élvezted, már amennyire 90 évesen még lehet viháncolni.
Utána viszont marad egy lakás, ami olyan vagyont testesít meg, amit már
életedben felhalmoztál, de életedben nem (vagy csak alig) élvezted.
Jó ötlet ez?

Más megközelítésben: az albérleti díjak és a törlesztőrészletek
(+önrész) 20 évre nagyjából hasonlóak. Ha 20 évig albérletet fizetsz, akkor
ugyanannyit fizetsz ki, mint hitelre, de 20 évig ki vagy szolgáltatva a
tulajdonos kénye-kedvének, és a végén nincs semmid.
Ha 20 évig hitelt fizetsz, akkor a magad ura vagy és a végén van egy
tehermentes lakásod.
Mindkettő nagyjából ugyanannyiba kerül, melyik a jobb döntés?

Másik példa: 2 bolt árulja az általad kiszemelt félmilliós tévét azonos
áron, az egyik 0% THM-mel hitelre is adja. Van annyi pénzed, hogy megveheted
készpénzben, és akkor van egy tévéd, és elköltöttél félmilliót.
Vagy megveheted hitelre, az árát lekötöd a bankban 6% kamatra, és mindig
mikor esedékes a törlesztés, akkor a félmilliós betétből fizeted. Közben a
maradék betét kamatait (1 éves folyamatos törlesztésnél kb. 15000Ft) pedig
zsebreteszed. Melyik a jobb?

Persze mindig ki kell ezt pontosan számolni, akkor tudunk helyesen dönteni.
Bizonyos THM és kockázat fölött még a lakáshitel sem éri meg, bizonyos THM
alatt viszont még az áruhitel is.

Hitelt akkor érdemes felvenni, ha nyerünk rajta a hitelmentes esethez képest
(pénzt, időt, nyugalmat, egészséget, bármit).

Vállalkozásoknál és bankoknál más szerepe is van a hitelnek, az elszámolást
és a kereskedelmet is jócskán megkönnyíti, de a magas hozamú befektetéseket
is hitelből célszerű finanszírozni.

Gumo

Sziasztok!

Akik meg "soha" nem vettek fel hitelt: nem fordult elo meg veletek olyan,
hogy otthon felejtettetek a penztarcatokat, es hogy ebedelni tudjatok,
folvettetek egy kollegatol parszaz Ft kamatmentes hitelt egy (munka)nap
futamidovel? Velem ez kb. felevente elofordul, remelem, nem leszek ezert
fobe love. ;-))

Udv,
marky