Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 1447
Copyright (C) HIX
2012-05-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Akademia (mind)  126 sor     (cikkei)

+ - Akademia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nocsak, milyen hosszan el tudunk beszélgetni, pedig állandóan leáll
a mailszerver.

> : Isten őrizz ilyet elvárni. A nyelvi szabályok már eleve nem
> : _szabályoznak, előírnak,_ hanem egy meglevő és teljesen
> : szabályozatlanul kialakult állapotról készített _megfigyeléseket_
> : írnak le.
>
> Nem teljesen. En peldaul gyarthatok egy teljesen uj, 43 szotagu
> osszetett szot, ami nem szerepel a szojegyzekben. Ennek a
> helyesirasat a 6-3-as szabaly szabalyozza, anelkul, hogy tudna a
> kreaciomrol.

  Gyárthatsz, Marky, de ezzel nem mondtál ellent fenti szavaimnak. A
hathármas szabály is a nyelv állapotáról tett megfigyelések eredménye.
Az Akadémia nagyjából a következőket figyelte meg: 1. A nyelv "nem
szereti" a tengerikígyószóösszetételeket, mint ez. (Ellentétben
például a némettel, aminek semmi baja velük.) 2. A nyelv "nem szereti"
a nyelvtani kapcsolat nélkül egymás után írt főneveket, mint például
üzlet lánc épület felújítás. (Ellentétben például az angollal.)
  A két nyelvi kívánalomnak egyszerre csak úgy lehet megfelelni, ha
szabályokat alkotunk. Maga a szabály már teljesen tudatos emberi
alkotás, de a nyelv öntudatlan fejlődésének megfigyeléséből
keletkezett.

> De lehet nehany karot beszurni melle, hogy tudja, merre no"jo:n. Ha
> az Akademia elhatarozza, hogy bunko az, aki Pitagoraszt ir a te'tele
> nelkul, mer a mu"velcse'g tetofokan allo ember tudhassa, hogy
> o'go:ro:gu:l Pu:thagorasznak ejtettek, akkor ezentul mindenkinek
> Pu:thagoraszt tanitanak az iskolaban es kesz.

  Igen, ezt lehet. Concretan Pythagorasnak tanították sokáig a lyceumban
meg a gymnasiumban, de az universitás már ékezettel volt, mint a
naivitás. Csak aztán a természetes nyelvfejlődés szépen bekebelezte az
ókori auctoroktól örökölt latin és görög szavakat, és ma már magyar
helyesírással írjuk őket.
  De amúgy igen, lehet Püthagórásznak tanítani, meg Pitagórásznak is.
Voltaképpen mindkettő helyes, mert az ógörög kiejtés Püthagórász, a
bácsi pedig ógörög volt -- az újgörög kiejtés viszont Pitagórasz, a
thétát zöngétlen dentális frikatívának ejtik, ami ilyenkor általában
t-ként jelenik meg a magyarban. A Wikipédia szerint Püthagorasz,
latinosan Pythagoras, "a matematikában meghonosodott, nem szabályos
átírással Pitagorasz", teszi hozzá. Mindegyik helyes, csak egy művön
belül nem célszerű keverni a különböző írásmódú neveket.

> Tovabba az "en" szabalyom szerint a kenguru' irasmod a helyes. Ami a
> Pu:thagoraszkodas figyelembevetelevel kozelebb all az eredeti
> ausztral ejteshez.

  Akkor már ejtsd igazán eredeti ejtéssel: gangurru. De miért érdekelne
minket, hogy gúgu jimitirrül hogyan ejtik? A teve szó nyelvek
tömegében ismeretes a Kárpát-medencétől Mongóliáig vagy még azon is
túl, és mindegyik a saját szája íze szerint ejti, no meg írja is.

> Az Akademia szerint a kenguru a 23. paragrafus "stb" kategoriaban
> keresendo. :-(

  Satöbbi kategóriának persze nem lenne szabad léteznie, ez kétségtelen.
De minden szót nem lehet felsorolni egy szabályzatban. Persze meg
lehet próbálni, mondjuk neten nem lenne probléma, hogy mennyi helyet
foglal.

> Egyebkent ha mar Pu:thagorasz, akkor legyen az elvtarsak neve
> Le'nyin es Ga'rba'cso'v (utobbi tolem lehet Pu'pos Mihaly is
> >>Savoyai Jeno<<-alapon ;-) ).

  Nem éppen, mert más szabályok vonatkoznak az egyes nyelvekre. Mégpedig
azért, mert más a hangtani viszonyunk az egyes nyelvekhez, de más a
közvetítő közeg is, amin át ezek a nevek megérkeztek a magyarba. Az
ógörög neveket antik irodalmi művekből ismerjük, Lenint és Görbecsövet
viszont "személyesen", szerepeltek az újságokban, filmhíradókban,
tévében.

> Konnyen lehet. Mondjuk lehetne olyan a szabaly, hogy mindegy, hogy
> milyen nyelven van valami, mi magyar fonetikaval irjuk, tehat
> Dvorzsa'k (a la fa'jl, szoftver, stb.).

  Ez elég bizarr szabály lenne, elővettem a tegnap láttam film
színlapját... rendezte Mik Dzsekszon, írta Dzserom Armsztrong és Bili
Réj, főszereplők Tomi Lí Dzsónsz, Enn Ecse, Gebi Hofman és Don Csídl...
vagy ki tudja? Igen, ezt is lehet, a lettek és litvánok ezt a
rendszert alkalmazzák, az előző amerikai elnök neve lettül Džordžs
Volkers Bušs, litvánul Džordžas Volkeris Bušas. Született lettül
??heivena, Konektikuta, litvánul Ni? Havenas, Konektikutas. De vesszek
meg, ha ki tudom ókumlálni, hogy magyarra átírva Armsztrong vagy
Ámsztrang legyen, Donald vagy Daneld, arról nem is beszélve, hogy
amikor megpróbáltam utánanézni, hogy ejtik Enn Ecse nevét végül is
csakugyan, akkor kaptam egy audiót, amin egy ausztráliai pasas azt
mondja, hogy En Es. Erre varrjon az ember gombot. Az ember megtanulja
az olasz helyesírást és _tudja,_ hogy az sc betűkapcsolat ejtése e és
i előtt s, mint sajt, aztán jön Annabella Sciorra és direkt úgy ejti a
nevét, hogy szkiorra.

> Vagy lehetne olyan szabaly is, hogy ugy irjuk, ahogy eredetileg is
> irtak, de a dekoraciot lehagyjuk.

  Dekorációt? :o

> Az oroszoknak konnyebb, ok siman irnak olyanokat, hogy fejerverk,
> ciferblat, antrekot, mp3-plejer (erdekes modon az mp3-at latin
> betukkel, szintugy a kemiai vegyjeleket), vagy a kedvencem: sedevr
> (chef d'oevre).

  Ahogy mi is ugyanezt tesszük az orosz szavakkal. Egyik ábécéről a
másikra transzformáláskor muszáj valamilyen átírási rendszert
kidolgozni.

> És kivétel a kivételek között az áru/árú, ami főnévként mindkét 
> írásmódban helyes. ÁÁÁ!!

  Főnévként, Hunter?

> Ha már szabályozunk, akkor a szérű ne azért legyen hosszú ű-vel
> írandó, mert a szérű hosszú ű-vel van írva. Vagy ha mégis ezt
> tesszük, akkor vállaljuk, hogy a nyelv nem logikus.

  Hát nem is az. A nyelvben vannak szavak, nem is kevesen, amiket a
beszélők többféleképpen ejtenek. Mivel a magyar egy úgymond
központosított nyelv, a helyesírás alapja a pesti köznyelv. De ki
mondta, hogy az örökre változatlan marad? Nem is maradhat, soha
semmilyen nyelvjárás nem marad változatlan, hát még egy olyan helyé,
ahova folyamatosan érkeznek vidékről a fiatalok, hozzák magukkal a
nyelvüket, és folyamatosan távoznak vidékre a kevésbé fiatalok és
viszik magukkal a nyelvüket.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina +, http://lattilad.org

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS